Back to top

Kínai kistermelők: az ASP csak kamuhír

Kína-szerte már 14 helyen azonosították az afrikai sertéspestist házi sertésekben, röpke 1 hónap alatt. Azonban számos kisüzemi méretekben gazdálkodó farmer, mint Wang Wu, nem hiszi el, hogy a betegség valóban veszélyezteti a megélhetését.

"Hallottam az afrikai sertéspestisről. De az emberek azt mondják, ez csak szóbeszéd. Kamuhír." - mondta Wang, aki nagyjából 60 sertést nevel Heilongjiang tartomány fővárosa, Harbin közelében, Kína északnyugati részén.

Még ha igaz is, akkor is csak délen jelent meg a betegség, tette hozzá Wang. Tény, hogy az első megbetegedéseket Shenyangból jelentették, ami szintén északnyugaton van, és Harbin mindössze 500 kilométerre van Oroszországtól, ahol az ASP már évek óta terjed.

A gazdák tudatlansága a vírussal kapcsolatban rávilágít, mekkora problémával kell Pekingnek szembenézni, ha kontroll alá akarja vonni ezt az erősen fertőző betegséget, ami rendkívül gyorsan terjed a világ legnagyobb sertésállományában azóta, hogy először felfedezték augusztus elején.

Ahogy az köztudott, nincs vakcina az ASP ellen, és a mortalitás 100 százalék közelében van. Ráadásul igen ellenálló vírusról van szó, ami hónapokig képes életben maradni a sertéshúsban, takarmányban vagy a moslékban. Az emberekre azonban nem jelent veszélyt.

A hatóságok a terjedés megakadályozása érdekében megtiltották az élő sertések szállítását a fertőzött területekről, illetve területekre, aminek következtében az árak kilőttek a csillagos égbe.

Amíg azonban az ipari méretekben gazdálkodók Kínában lezárták a telepeiket, megtiltották az ott élő dolgozóknak a terület elhagyását, csökkentették a kívülről érkező takarmány és látogatók mennyiségét, melyek esetleg behozhatják a fertőzést, addig a kis gazdaságok, melyekkel a Reuters beszélt az elmúlt héten, semmit nem tettek a betegség terjedésének megakadályozására.

A szakemberek szerint valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a kis farmokon többször bukkant fel a betegség.

"Ismerni kell a kockázatokat" mondta egy állategészségügyi szakértő Kína egyik legnagyobb sertéshús előállítójánál. "Ha a kisebb gazdaságok nincsenek ezzel tisztában, akkor nem tudják kezelni azokat."

Nem megy át az üzenet

Kína éves sertéstermelésének 42 százalékát tették ki azok a gazdák, akik kevesebb, mint 500 állatot tenyésztenek évente, a Rabobank kutatása szerint. Anhui tartomány keleti részén - ahonnan a legtöbb megbetegedést jelentették eddig - még mindig kevesebb a nagyüzemi gazdaságok száma, mint más régiókban, mondta Pan Chenjun, a bank egyik szenior elemzője.

Peking múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy egy nagy léptékű ismeretterjesztési kampányt indított el a betegség továbbterjedésének megakadályozására. Emellett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) 2014 és 2015 között közösen dolgoztak ki egy projektet arra, hogy milyen stratégiákkal lehet megakadályozni illetve kontroll alá vonni az afrikai sertéspestist.

Ebbe beletartozik a vidéki közösségek felvilágosítása, különösen Heilongjiang tartományban, ahol Wang is lakik. A vírussal kapcsolatos ismeretterjesztő füzeteket is kiosztottak a gazdák és az állatorvosok között az egész országban, a projekt részletei szerint.

Azonban a betegség pár hét alatti igen gyors terjedése kérdéseket vet fel ezeknek az intézkedéseknek a hatékonyságával kapcsolatban.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium egyelőre nem válaszolt a Reuters levélbem feltett kérdéseire ezzel a problémával kapcsolatban.

Amikor a riporterek meglátogatták Wangot, nem kérte, hogy fertőtlenítsék magukat, mielőtt a sertések közelébe mennek, miközben ez alapkövetelmény a betegség terjedésének megakadályozására. Sőt, az állatokat nyílt kifutóban tartja, és a takarmányt házaló árusoktól vásárolja.

Egy másik Harbinhoz közeli gazda, a 65 éves Zhang Chao szintén nem sokat tudott a sertéspestises megbetegedésekről. A helyi hatóságoktól nemrég több flakon fertőtlenítőszert kapott a pár tucat állatból álló gazdasága annak érdekében, hogy alapos fertőtlenítést végezzenek. Azonban ő és a felesége nem tudta, miért kellene ezt megtenniük.

"Én csak egy kis sertéstenyésztő vagyok. Min változtat az, hogy tudok-e róla vagy sem? Ugyan mit tehetnék én?"

- kérdezte Zhang.

Lehetőség a megerősítésre?

A nagyobb gazdaságok úgy tűnik, hogy tájékozottabbak. Egy 400 kocából álló gazdaságban Peking külvárosban a tulajdonos, Ma elmondta, hogy néhány hete részt vett a kormány által szervezett gyűlésen, melyen a betegség volt a téma. A gazda azonban a neve elhallgatását kérte.

Egy hivatalos poszter lóg a gazdaság falán, amely a betegség tüneteit sorolja fel és leírja azokat az intézkedéseket, amelyekkel meg lehet akadályozni a fertőzés terjedését.

Ebbe beletartozik az, hogy nem szabad hagyni, hogy a sertések fertőzött takarmánnyal, húskészítményekkel és eszközökkel érintkezhessenek, illetve a vaddisznóktól távol kell tartani az állományt.

"Ez a betegség nagyon ijesztő" nyilatkozta Ma sertéstelepének technikusa, Wang Liang. "Mindig megbizonyosodunk róla, hogy megfelelően fertőtlenítjük magunkat, amikor a telepre érkezünk, és igyekszünk kevesebbszer kontaktusba kerülni a kívülállókkal."

Elérni és felvilágosítani Kína több millió háztáji sertéstartóját a távoli régiókban, beleértve azokat is, akik a kormány látóterén kívül esnek valószínűleg lehetetlenség a szakértők szerint.

"Olyanok, mint a tűzoltók" mondta Pan a Rabobanktól, célozva ezzel hatóságok azon próbálkozásaira, amivel igyekeznek kontroll alá vonni a betegséget. "Először a fertőzött területekre mennek ki, de nincs elég kapacitásuk, így nem tudnak mindenhová azonnal eljutni."

Az afrikai sertéspestis arra kényszerítheti Pekinget, hogy további kis gazdaságot zárjon be és a nagyobb telepeknek kedvezzen, ahol jobban ügyelnek a biológiai biztonságra, illetve van elég tőke az ilyen típusú beruházásokra, nyilatkozták a gazdasági szereplők.

"A klienseim száma folyamatosan nő" mondta egy shanghaji mezőgazdasági szaktanácsadó aki a nagy gazdaságokra specializálódott Kínában. "Úgy gondolják, hogy ez egy jó alkalom lesz számukra."

Forrás: 
Reuters

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tizenegy ország tiltotta ki a belga sertéshúst

Az afrikai sertéspestis miatt tizenegy Európai Unión kívüli ország függesztette fel a sertéshús importját Belgiumból - közölte a Le Soir című belga napilap szerdán.

Tovább durvul az amerikai-kínai vámháború

Donald Trump amerikai elnök hétfőn közleményben jelentette be, hogy 200 milliárd dollár értékű kínai importtermékekre készül 10 százalékos védővámot kivetni.

Az ASP bekavar a húspiac alakulásába

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot – derül ki az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyzetelemzéséből. A termelők és a feldolgozók költségeinek emelkedése itthon az árak számottevő emelkedését indokolná.

Még tovább növekedne Csányi vágóhídja

Néhány éven beindulna a második műszak a mohácsi vágóhídon, amely már jelenleg is az ország legnagyobb ilyen jellegű üzeme. A mostani egyműszakos termelésben az idén 900 ezer állatot vágnak, hamarosan ez a duplájára nőhet.

Súlyosbodik a helyzet Romániában, már tucatnyi megyét érint a sertéspestis

Romániában a korábbi adatokhoz képest kettővel több, tizenkét megyét érint az afrikai sertéspestis, amely már 207 településen van jelen, és csaknem kilencszáz fertőző gócpontról tudnak a hatóságok – közölte a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság.

Nagy az áremelési nyomás a hússzektoron

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot - írta a Világgazdaság az agrárkamara szakértőinek helyzetelemzésére hivatkozva. A becslések szerint legkevesebb 11 millió tonna sertéshús eshet ki a kínálati oldalról, miközben a termék világkereskedelme 8 millió tonnát mozgat meg évente.

Betiltják a cink-oxidot a sertéstakarmányokban

Túlzott környezetkárosító hatása miatt 2022-re az Európai Unió teljes mértékben betiltja a cink-oxid adalékok felhasználását a sertéstakarmányokban. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért is kerül bele ez az ártalmas vegyület a választási malacok takarmányába?

Tiszaföldvári sertéshorror: börtön is lehet a vége a tetemek „elvermelésének”

A vizsgálatok éppen csak elkezdődtek, de a szakértő szerint az állati hullák „elvermelése” a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését súrolják, ami miatt több év börtönt is kaphat a felelős.

Sertéspestist észleltek Japánban, de nem az afrikait

Több mint negyedszázad elteltével ismét sertéspestist mutattak ki Japánban. A Gifu tartományi központban kimutatott sertéspestis kórokozója a mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint nem azonos a Kínában pusztító afrikai sertéspestis vírusával. Japánban 26 éve nem fordult elő sertéspestis-fertőzés. 

Állatjóllét a disznóvágás után

Nemrég született egy tanulmány, melyben a sertések vágás utáni húsvizsgálati adatainak elemzése során összefüggéseket fedeztek fel a genetikai eltérések és a rossz állatjólléti körülmények kialakulásáért felelős mutatók között.