Back to top

Az utolsó permetezés

A növényvédőszer-maradvány kérdése mind a termelők, mind a borászok, mind a fogyasztók szempontjából kardinális kérdés. A kijuttatott növényvédő szereknél az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők betartása kötelező nemcsak az egészség és a környezet veszélyeztetése miatt, hanem az erjedés és a bor minősége szempontjából is.

A növényvédő szerek drágák, helytelenül használva pedig veszélyeztethetik a környezetet és a fogyasztókat, mivel szermaradvány halmozódhat fel az élelmiszerekben, a talajban. Ennek következményeként a mezőgazdaságnak nagy érdeklődést kell tanúsítania az alkalmazás minimalizálása és optimalizálása érdekében.

Növényvédelmi kezelések nélkül a hozamok 20-40%-kal csökkenhetnek, erős fertőzési nyomás esetén akár teljes terméskieséssel is számolni lehet.

Az ökológiai szemlélet terjedésével az utóbbi években sokat változott a termesztéstechnológia, beleértve a természetes anyagok használatát a szintetikus eszközök helyett vagy a pontos GPS-technológiájú fúvókák alkalmazását a permetezőgépeken (először felmérik a fertőzés pontos helyét és csak ott permeteznek). De ez nem oldja meg teljes mértékben a problémákat, és mindig szembesülnek új kihívásokkal a termelők.

A szőlőültetvények környezetkímélő növényvédelme a növény kondíciójának javításán és az ültetvény természetes önszabályozó mechanizmusának előmozdításán alapul. A hagyományos szőlőműveléssel ellentétben a szőlészek az ökotermesztésben a megelőzést helyezik előtérbe és nem gyógyítani akarnak. A megelőzés már a helyszín kiválasztásával kezdődik, és magában foglalja a fajták kiválasztását és a termesztéstechnológiai elemek, eljárások összehangolását is.

Az utolsó növényvédelmi kezelés időpontjának meghatározása mindig vitát vált ki a szőlőtermelők körében

és gyakran túlértékelik a jelentőségét érthető okokból, hiszen elsősorban a biztonságos beérésre és betegségektől (szürkerothadástól) mentes termésre törekszenek; ami nem mindig egyszerű feladat, miközben a borászatok sok esetben a must cukorfoka alapján veszik át a szőlőt vagy éppen a kapacitásuktól függően határozzák meg az átvétel időpontját és mennyiségét, netán esős időszak zavarja meg az érés menetét.

Szürkerothadás
Ha megfelelő ismeretekkel rendelkezünk és figyelembe vesszük a szőlő egyes fenológiai stádiumainak betegségérzékenységi mutatóit, a klimatikus tényezőket, az ültetvény kezeltségét (kondíció, zöldmunkák, lombkezelés, tápanyag-utánpótlás, gyomosodás stb.), valamint a megelőzésre törekszünk és nem a tűzoltásra, akkor a tapasztalatok szerint az utolsó (záró) kezeléssel a kijuttatott gombaölő szer mennyiségét és ezáltal a vegyszermaradékot is csökkenteni lehet, különösen a bogyóhéj tulajdonságainak figyelembevételével. Nagyon fontos, hogy már a betegség fellépésének, terjedésének korai stádiumában a megelőzésre törekedjünk. A cél ezzel elsődlegesen a növényvédőszer-felhasználás minimalizálása és ezzel együtt a vegyi anyagoktól mentes élelmiszer előállítása anélkül, hogy az alapanyag, jelen esetben a szőlőnövény, illetve a termés egészsége veszélybe kerülne.

Itt kell figyelembe venni azokat a kutatásokat, amelyek a szőlőbogyó ontogenetikai rezisztenciáján alapulnak.

Az ontogenetikai rezisztencia azt jelenti, hogy a bogyók egy bizonyos fejlődési stádium elérése után már nem fogékonyak a gombafertőzésekre.

A lisztharmat esetében már tudnivaló, hogy a bogyók a cukorfelhalmozás kezdetétől nem fogékonyak. Kísérletekben igazolható, hogy a BBCH 73-75 (fürtzáródás, zsendülés) stádiumban a bogyó érzékenysége egyértelműen csökken és csak erős megelőző fertőzést követően léphet fel újabb fertőzés. A peronoszpóra esetében az eddigi ismereteink szerint a szőlőfajtától függően a zöldborsó nagyságtól a bogyók közvetlen fertőzésére már nem kerül sor, mivel a kocsánykorona nyílásai bezárulnak, megakadályozva, hogy a peronoszpóra gombafonalai bejussanak a bogyóba. Ezután a bogyó a kocsány sérülésein keresztül tud csak fertőződni erős infekció esetén.

Itt merül fel a kérdés, hogy a bogyó ontogenetikai rezisztenciájának elérésétől elég-e csak a lombozatot permetezni, a fürtöket kihagyva, és ezzel csökkenthető-e a növényvédő szer, illetve a szermaradvány mennyisége.

Előfordulhat az is, hogy csak a mustban mutatható ki nagyon csekély mértékben szermaradvány, a borban már nem.

Ennek oka, hogy az élesztők abszorbeálják vagy leépítik a vizes oldatban található kémiai anyagokat, ha azok a szőlőbogyó felületén kevesebb mint egy százalék mennyiségben vannak jelen. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyes hatóanyagok gátolják az élesztők működését és erjedési problémákat okoznak.

Nagyon érdekesek a németországi kutatóintézetek vizsgálatai, melyekben különböző helyszíneken, különböző fajtákon kísérleteztek, és próbáltak következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a fürtzóna utolsó egy vagy két permetezésének elhagyása ad-e értékelhető különbséget a kontroll és a kezelt ültetvények fertőzöttségi százalékában és a fertőzések előfordulási gyakoriságában. A kísérletsorozat 2009 és 2016 között zajlott. A weinsbergi kutatóintézet adatai szerint

a szermaradék a határérték alá csökkenthető, és ennek ellenére a fürtök egészségesek maradnak, ha az utolsó két kezelésnél a fürtzónát kihagyják.

A lisztharmat esetében az azol-fungicideket, a peronoszpóra esetében pedig a folpán hatóanyagot hagyták ki. Azonban azt is megállapították, hogy a fertőzöttség mértéke és gyakorisága nem mutat szignifikáns különbséget a kontroll és a kezelt ültetvényekben, nagyon erős fertőzési nyomás előfordulásakor pedig egyáltalán nincs különbség. Freiburgi vizsgálatok pedig azt igazolták, hogy a permetezési technika, a szőlőfajta, az évjárat egyaránt befolyásolták a lombozat és a bogyók fogékonyságát a peronoszpórára és a lisztharmatra, de szignifikáns hatás nem volt kimutatható.

Az eredmények alapján nem ajánlható egyértelműen az utolsó növényvédelmi kezelés teljes elhagyása,

mivel a lombozatban képződő hónaljhajtások (különösen korai és erős csonkázás hatására) levelei érzékenyek az újabb fertőzésekre. A fürtzóna utolsó permetezésének elhagyásával a növényvédőszer-felhasználás valóban csökkenthető lenne 30-50%-kal, de minden esetben mérlegelni kell a kockázati tényezőket, vagyis azon előfeltétel megvalósulását, hogy nem volt értékelhető fertőzési nyomás. Ehhez azonban ismerni kell a szőlőfajta, az évjárat sajátosságait és először csak kisebb területen kipróbálni a módszert.

Fotó: Viniczai Sándor
Egyes évjáratokban jelentős költségcsökkentő tényező lehet, hiszen csökken a ráfordított idő, az üzemanyag-, a víz-, és a növényvédőszer-felhasználás.

Ezzel együtt eleget tudunk tenni a környezetvédelmi előírásoknak, és a fenntartható termelés alapelveinek.

Azonban felvetődik egy újabb probléma, mellyel az utóbbi években egyre többet találkozhatnak a termelők, az újonnan megjelenő invazív kártevők és kórokozók kérdése.

A klímaváltozás, az állandóan emelkedő hőmérséklet a kártevők eredeti élőhelyéhez teszi hasonlóvá a mi termőhelyeink éghajlatát, a szélsőséges időjárási elemek gyakoriságának növekedése pedig a növények tűrőképességét teszi próbára, melynek következményeként a kórokozók fellépése lesz agresszívabb. Sokszor a védekezés nem hatásos vagy egyáltalán nincs (pl. esca).

A kabócák elleni védekezés a vegetációs időszakban, érés előtt még megoldható ugyan, de a Drosophila suzukii (pettyes szárnyú muslica) elleni védekezés időpontja többnyire arra az időszakra esik, amikor már szüretre készülünk és nincs lehetőségünk a hosszú élelmezés-egészségügyi várakozási időt kivárni. Vagy olyan gyors beavatkozásra van szükség, hogy nincs választási lehetőségünk, mert a termést menteni kell. Ilyenkor kell a termesztéstechnológia azon elemeinek alkalmazására gondolni, melyek lehet, hogy többletköltséget jelentenek, de hatékonyságuk nem elhanyagolható.

Fotó: MTI - Sóki Tamás
Példaként említem, hogy az állandóan emlegetett szellős lombozat kialakítása, a lelevelezés hátráltatja a pettyes szárnyú muslica megtelepedési lehetőségeit. 20-25°C-on, magas páratartalom, nedvesség mellett érzi jól magát. Ha ellenben a lombozat ritkításával, hónaljhajtások visszavágásával a páratartalmat csökkentjük, a lelevelezéssel a fürtöket a napfényre hozzuk, a sorokat és sorközöket gyommentesen tartjuk, takarónövény alkalmazása esetén azt lehengereljük vagy rövidre nyírjuk, már kedvezőtlenebbé tettük az életlehetőségeit.

Az ültetvényhigiénia szigorú betartásával (fertőzött növényi részek eltávolítása az ültetvényből – ez különösen a muslica esetében fontos –, fertőzött fürtök, levelek őszi talajba forgatása, őszi lemosó permetezések stb.) a fokozottan veszélyeztetett területek egészségesen tarthatók. Az előbb említett módszereken kívül alkalmazhatunk még repellenseket, is, például kaolinlisztet vagy diatomalisztet (kovaföldet), melyeket a borászatban általánosan szűrésre használnak és hatékonyságuk nem rosszabb, mint a kemikáliáknak.

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyümölcsökkel és zöldségekkel a puffadás ellen

Kellemetlen puffadás jelentkezhet nagyon sós, fűszeres ételek elfogyasztása után, vagy akár a rendszeres havi hormonális ingadozás időszakában. Amennyiben gyakran tapasztalunk ilyet, érdemes megismerkednünk a természetes diuretikumokkal, melyek csökkenthetik problémánkat.

Véradóbarát munkahely címet kapott az erdészet

2018-ban az EGERERDŐ Zrt. nyerte el Heves megyében a „VÉRADÓBARÁT MUNKAHELY” megtisztelő címet.

Marihuánás bort karácsonyra?

Méregzöld bort kínál karácsonyra egy brit webáruház. A 9,5 százalék alkoholtartalmú, félédes, „Winabis” fantázianevű bor marihuánaszármazékot, pontosabban kannabiszolajat tartalmaz.

Borárverések újragondolva

Most először két tapasztalt fél összefog, hogy útjára indítson egy igazi, klasszikus kereskedelmi borárverést. Az Axioart valamint a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. egy karácsony előtti borárverést szervez abban bízva, hogy az elmúlt néhány évtizedben újra születtek kiemelkedő minőségű és sokáig eltartható bor tételek.

Mibe is kóstoltunk bele?

2018-ban izgalmas előadássorozatot hirdetett meg a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Bormarketing Akadémia címmel. A rendezvényt a BGE Marketing Tanszékének kollégái - Totth Gedeon, Harsányi Dávid és Szabó Zoltán - hívták életre, melynek nem titkolt célja volt, hogy megismertesse a fiatalokat és az érdeklődőket a borágazat fontos vonatkozásaival, marketing kihívásaival.

Jönnek a lengyel borok?

A lengyel bort a jellegzetes ízéről és savasságáról lehet felismerni. Az európai desszertital piacon Lengyelország versenyképessé vált a jégborával. A lengyel borászatok már számos nemzetközi versenyen nyertek díjat boraikkal. A szakértők szerint Lengyelország hamarosan komoly versenytársa lesz az ismert bornagyhatalmaknak.

Buborékokkal teli borok a Dél-Balatonról

A Dél-Balaton számos szőlőfajtának ad otthont, de több tényező is közrejátszik abban, hogy remek habzó-, gyöngyözőborok és pezsgők készülnek a borvidéken. A löszös talaj miatt a borok gyümölcsösek, a Balaton közelsége és egyedi mikroklímája, az uralkodó északi szélirány, valamint az átlagosnál magasabb páratartalom pedig abban segít, hogy ne legyen perzselő forróság, és a savak is megmaradjanak.

A termelői közösségek az élő hagyományok, közös kincseink őrzői

A „Termelői Közösségek Napja” a hagyományos termékeket előállító közösségek ünnepére rendezett szakmai konferencia. A Termelői Közösségek Napjának évenkénti megszervezésével az agrártárca célul tűzte a hagyományos termékeket előállító közösségek tevékenységének szakmai támogatását, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítését.

Amiről szőlész eleink nem is hallottak: tőkepótlás szőlőültetvényeinkben

Ha az interneten kutakodunk a tőkepótlás témakörében, azt tapasztaljuk, hogy a keresőprogramok általában gazdasági-pénzügyi oldalak felé irányítanak bennünket. Olvasóinkat – gyanítjuk – jobban érdekli a pótlás gyakorlata, így jelen írásunkban ezt szeretnénk körüljárni egy elismert szőlész kollégánk megjegyzéseivel, tanácsaival kiegészítve.

Az alma héjától a magjáig minden része hasznos

Fő almatermő területeink egyik legismertebb városában, Békéscsabán tartotta meg az Agrármarketing Centrum (AMC) idei évi almafogyasztást ösztönző kampányának következő állomását. Az „ALMA, a természet oltalma” szlogennel októberben indított promóció során több vidéki nagyvárosban, almapiaccal egybekötött kóstoltatással támogatják a termelők és a fogyasztók közvetlen egymásra találását.