Back to top

Kalandos életút az erdő varázsában

Nem csak magas termetével tűnik ki a tömegből, észjárásával, több mint fél évszázados szakmai tapasztalatával, énekes kedvével, jóízű humorával a mai napig meghatározó tagja az erdész közösségeknek Schmotzer András.

A mátrai és bükki fiatal erdészek Bandi bácsija közel a 80. életévéhez is derűlátó,

hite szerint a múltat alázatosan tisztelni, a jelent elégedetten megélni, a jövőt pedig gyermeki szenvedéllyel tervezni kell.

Kalandos élete Kassán kezdődött, a várost születése után másfél hónappal már bombák sújtották. Onnan már csak egy lépés volt, hogy a politikai hatalmak döntésére Magyarország is belépett a második világháborúba. A keleti blokkba tartozó ország katonáit, köztük édesapját is messzi földre vezényelték, így szinte arcvonásának emléke nélkül, több évre megszakadt vele a kapcsolat. Nemcsak Trianon után, hanem a II. világháború elvesztésével is zsugorodott Magyarország, kárpátaljai, délvidéki és felvidéki területek elcsatolásával, szülővárosából pedig Kosice lett.

„Édesapámnak nem volt tanácsos átlépni az újra kitűzött határt, így Felsőtárkányban telepedett le és könyvelői feladatot vállalt a helyi erdészetnél”

− emlékezik gyerekkorára.

Az 1950-es években a családegyesítés után Szilvásváradon kezdték meg új közös életüket, ahol gyermekként játszva szerette meg a természetet. „Ránk szakadt az erdő!”− mondja mosolyogva, hiszen a biológia órákon az iskolapad koptatása helyett tanítójuk inkább

a Bükk ódon fáival körbevett égigérő tantermébe vitte diákjait, hogy megbabonázza őket az erdő varázsa. Sikerült!

Az erdő szeretete egész életében végigkísérte, így nem volt meglepő, hogy a továbbtanulásnál az erdőmérnöki pályát választotta. A mérnöki diploma megszerzése után a vízügynél helyezkedett el, ott ismerte meg élete párját, Erzsikét, akivel azóta jóban-rosszban kitartanak.

A Mátra és a Bükk erdeiben

 Sólyomlesen pályája kezdetén
Sólyomlesen pályája kezdetén
Szakmai pályáját pár év múlva az erdőgazdaság kötelékében folytatta az Arlói Erdészetnél. Több száz ember dolgozott a keze alatt, velük együtt átélte a szakma technikai forradalmát, amely fejszétől a motorfűrészekig, majd a processzorokig vezetett.

Emlékeiben kutatva megemlíti, hogy 1970-ben egyesítették a mátrai és nyugat-bükki erdőterületek gazdálkodási feladatait és több fűrészipari telep (a gyöngyösi parkettagyár, a felnémeti fűrészüzem és a Petőfibányán található manipulációs telep) irányítását. A csatlakozás után pár évvel kinevezték Parádfürdőre erdészetvezetőnek. „Életem csúcspontja volt”− állítja Bandi bácsi büszkén, hiszen úgy hangolta össze 300 dolgozó munkáját, hogy az erdészet elérte az évi 40 ezer köbméteres fakitermelést, és a levágott területeken sikeresen felnevelte a fiatal erdőket.

Erdészetvezetősége alatt a Parádfürdői Erdészet minden évben elnyerte az élüzem címet.

Dr. Kovács Jenő akkori vezérigazgató hívó szavára maga mögött hagyta az erdészetet és a központ mérnöki gárdáját erősítette. Pályafutása során a szakigazgatásban is kipróbálta magát, több éven keresztül a hatóság oldalán állt, az Egri Erdőfelügyelőség igazgatója lett. Útja mégis visszavitte a gyakorlatba, 1991-ben megválasztották a Mátra és Nyugat-Bükki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatójának.

„Ha visszatekintek, soha nem tartottam magam szenvedélyes vadásznak – mondja −, mégis azt tanácsoltam minden kollégának, hogy az erdő érdekében meg kell fogni a puskát.

A vadat nem kell szénával, kukoricával etetni, hanem az erdő természetes felújulása érdekében a jó magtermést meg kell fogni és az erdőben annyi vadat kell tartani, amit az egészségesen elbír.

Büszkén mondhatom, hogy a puska elvitt olyan tájakra, amerre egyébként soha nem járt volna az ember”− meséli a „vén róka”, aki 2017-ben köszönt le a Bükki Erdészek Bérkilövő vadásztársaságának elnökségéről.

A szakma érdekében

Nagyapja génjeit örökölve nem csak magas, de ízig-vérig nyüzsgő, szervező közösségi emberré vált. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnökeként nagyobb fórumokon is képviselte a szakma érdekeit. Sokat tett annak érdekében, hogy 1996-ban egyetlen törvény rendelkezzen az erdőről mint biológiai zárt egységről, amit együtt kell kezelni.

„Nincs csak erdő, vagy csak vad, csak a természetvédelem, ezek nagy egységet képeznek, melynek egyedüli letéteményese az erdőmérnök”−

hallgatom indulatos szavait. Sajnos, minden igyekezete ellenére, a törvénykezés három különálló jogszabályt alkotott. Két cikluson tartó elnöksége alatt élesen bírálta a kárpótlási rendszer igazságtalanságait is.

Sportnapokat alapított

Az OEE elnökeként több szakmai kapcsolatot ápolt. Elődei nyomdokaiban járva tanulmányutakat szervezett British Columbiába és Amerikába. Mind a mai napig jókedvű, táncoslábú tagja az egyesületi rendezvényeknek, az egyetemi évek alatt megismert selmeci hagyományok hű tisztelője. Emellett egyik megálmodója és szenvedélyes tarokkozóként állandó résztvevője az Erdé­szeti és Faipari Szakszervezeti Dol­gozók Sportnapjának.

Életre szóló tanítások

Nyugdíjba lépését követően sem tette le a lantot. „Tanítani, azt nagyon imádtam!”– hangsúlyozza a Mátrafüredi Erdészeti Szakközépiskola egykori tanára. Pályája alatt is jó kapcsolatot ápolt a szakiskolával, nyugdíjas éveiben pedig óraadóként lett szerves része az iskola közösségének. „Az oktatással hatalmas a felelősségünk, hiszen a tanulók 14 éves gyerekként érkeznek az intézménybe, majd 18 évesen kész felnőtté formálva köszönnek el az alma mátertől. És rajtunk, tanárokon múlik, hogy fel tudjuk-e kelteni szívükben a szakma szeretetének lángját”– mondja a ráncos kezű oktató.

A fiatalokhoz intézett tanácsaiban első helyen szerepel, hogy a számítógép kezelése és a nyelvek ismerete mára elengedhetetlen, de ezek mit sem érnek, ha hiányzik a szakma szeretete. „És nem szabad elfelejteni, hogy a nagybetűs élet alapja a jó kommunikáció és az emberi jellem megőrzése”– teszi hozzá.

Bár a történelem próbatétele hosszú évekre szétszakította családját, szüleihez mindig szorosan kötődött. Édesanyja óva intő szavai még most is csengenek fülében, ha álomra hajtja fejét. „Mikor lefekszel, vizsgáld meg lelkiismereted, és ha rosszat tettél, a következő reggel orvosold! – mondta anyám, és én így teszem azóta is!”

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Trófeamustra: a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbikái

Vadászok és erdészek idén is a mátrai Nagy-Halmaj-réten gyűltek össze, hogy megtekintsék a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbika trófeákat.

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

Eddig négy kiemelkedő gímbikát bíráltak Somogyban

A gímszarvas vadászati szezonja szeptember elsején kezdődik, s ilyenkorra szép terítékkel büszkélkednek a vadászok. Az ország egyik leghíresebb szarvasállománya éppen Somogy megyében található. A szarvasbőgés véget ért, jó szezont zártak a somogyi nimródok.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Hamarosan kikötőt kap a bajai hajómalom

Hamarosan megépülhet Duna-parti kikötője a nemrég elkészült bajai hajómalomnak, amelyet az október 6-ai Hajómalom Ünnepen búzaőrlés közben is megnézhetnek az érdeklődők - közölte a Bajai Hajómalom Egyesület elnöke az MTI-vel.

Vasárnapig tart az Erdők hete programsorozat

Szórakoztató, erdészeti ismeretterjesztő programsorozattal várják országszerte 60 helyszínen a gyermekeket a XXII. Erdők hetén, október 1. és 7. között - mondta el Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) projektfelelőse.

A rossz idő ellenére is népszerű volt a NYÍRERDŐ Nap

Tizenegyedik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete a NYÍRERDŐ Napot a szabolcsi megyeszékhelyen. Szombaton a hűvös, borongós idő ellenére is sokan voltak a Sóstói-erdőben, az erdei tornapályánál lebonyolított programon: a Süni Futáson és a NYÍRERDŐ Családi Futáson összesen több mint 250-en vettek részt.

Fenyvespuszta: nem csak gyerekeket várunk

A Mátra nyugati kapujában, Tartól 5 kilométerre az erdő mélyén bújik meg a Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola. Messze a város zajától és a hétköznapok rohanásától egész évben várja az iskolásokat, és a nyugodt, csendes környezetre vágyó érdeklődőket.

Ismét kinyitották az erdő kapuját

Jövőnk és az erdő jövőjének alapjai a gyermekek, ezért az erdészek nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek környezeti nevelésére. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben indította el az erdészeti nyílt nap rendezvényét szlovák és lengyel társerdőgazdaságok ötletei alapján. Akkor még nem is hittük, hogy ez a gyerekeknek szóló program ekkora sikert fog aratni.

Növekvő erdeink a reflektorfényben

„Az erdészek kinyitották a természetkedvelők felé azt az ajtót, aminek nincs is kulcsa”- köszöntötte Visegrádon a résztvevőket Nagy István agrárminiszter, ahol a 30 éves jubileumát ünneplő Madas László Erdészeti Erdei Iskolában nyitotta meg a XXII. Erdők Hete rendezvénysorozatot.