Back to top

Kalandos életút az erdő varázsában

Nem csak magas termetével tűnik ki a tömegből, észjárásával, több mint fél évszázados szakmai tapasztalatával, énekes kedvével, jóízű humorával a mai napig meghatározó tagja az erdész közösségeknek Schmotzer András.

A mátrai és bükki fiatal erdészek Bandi bácsija közel a 80. életévéhez is derűlátó,

hite szerint a múltat alázatosan tisztelni, a jelent elégedetten megélni, a jövőt pedig gyermeki szenvedéllyel tervezni kell.

Kalandos élete Kassán kezdődött, a várost születése után másfél hónappal már bombák sújtották. Onnan már csak egy lépés volt, hogy a politikai hatalmak döntésére Magyarország is belépett a második világháborúba. A keleti blokkba tartozó ország katonáit, köztük édesapját is messzi földre vezényelték, így szinte arcvonásának emléke nélkül, több évre megszakadt vele a kapcsolat. Nemcsak Trianon után, hanem a II. világháború elvesztésével is zsugorodott Magyarország, kárpátaljai, délvidéki és felvidéki területek elcsatolásával, szülővárosából pedig Kosice lett.

„Édesapámnak nem volt tanácsos átlépni az újra kitűzött határt, így Felsőtárkányban telepedett le és könyvelői feladatot vállalt a helyi erdészetnél”

− emlékezik gyerekkorára.

Az 1950-es években a családegyesítés után Szilvásváradon kezdték meg új közös életüket, ahol gyermekként játszva szerette meg a természetet. „Ránk szakadt az erdő!”− mondja mosolyogva, hiszen a biológia órákon az iskolapad koptatása helyett tanítójuk inkább

a Bükk ódon fáival körbevett égigérő tantermébe vitte diákjait, hogy megbabonázza őket az erdő varázsa. Sikerült!

Az erdő szeretete egész életében végigkísérte, így nem volt meglepő, hogy a továbbtanulásnál az erdőmérnöki pályát választotta. A mérnöki diploma megszerzése után a vízügynél helyezkedett el, ott ismerte meg élete párját, Erzsikét, akivel azóta jóban-rosszban kitartanak.

A Mátra és a Bükk erdeiben

 Sólyomlesen pályája kezdetén
Sólyomlesen pályája kezdetén
Szakmai pályáját pár év múlva az erdőgazdaság kötelékében folytatta az Arlói Erdészetnél. Több száz ember dolgozott a keze alatt, velük együtt átélte a szakma technikai forradalmát, amely fejszétől a motorfűrészekig, majd a processzorokig vezetett.

Emlékeiben kutatva megemlíti, hogy 1970-ben egyesítették a mátrai és nyugat-bükki erdőterületek gazdálkodási feladatait és több fűrészipari telep (a gyöngyösi parkettagyár, a felnémeti fűrészüzem és a Petőfibányán található manipulációs telep) irányítását. A csatlakozás után pár évvel kinevezték Parádfürdőre erdészetvezetőnek. „Életem csúcspontja volt”− állítja Bandi bácsi büszkén, hiszen úgy hangolta össze 300 dolgozó munkáját, hogy az erdészet elérte az évi 40 ezer köbméteres fakitermelést, és a levágott területeken sikeresen felnevelte a fiatal erdőket.

Erdészetvezetősége alatt a Parádfürdői Erdészet minden évben elnyerte az élüzem címet.

Dr. Kovács Jenő akkori vezérigazgató hívó szavára maga mögött hagyta az erdészetet és a központ mérnöki gárdáját erősítette. Pályafutása során a szakigazgatásban is kipróbálta magát, több éven keresztül a hatóság oldalán állt, az Egri Erdőfelügyelőség igazgatója lett. Útja mégis visszavitte a gyakorlatba, 1991-ben megválasztották a Mátra és Nyugat-Bükki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatójának.

„Ha visszatekintek, soha nem tartottam magam szenvedélyes vadásznak – mondja −, mégis azt tanácsoltam minden kollégának, hogy az erdő érdekében meg kell fogni a puskát.

A vadat nem kell szénával, kukoricával etetni, hanem az erdő természetes felújulása érdekében a jó magtermést meg kell fogni és az erdőben annyi vadat kell tartani, amit az egészségesen elbír.

Büszkén mondhatom, hogy a puska elvitt olyan tájakra, amerre egyébként soha nem járt volna az ember”− meséli a „vén róka”, aki 2017-ben köszönt le a Bükki Erdészek Bérkilövő vadásztársaságának elnökségéről.

A szakma érdekében

Nagyapja génjeit örökölve nem csak magas, de ízig-vérig nyüzsgő, szervező közösségi emberré vált. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnökeként nagyobb fórumokon is képviselte a szakma érdekeit. Sokat tett annak érdekében, hogy 1996-ban egyetlen törvény rendelkezzen az erdőről mint biológiai zárt egységről, amit együtt kell kezelni.

„Nincs csak erdő, vagy csak vad, csak a természetvédelem, ezek nagy egységet képeznek, melynek egyedüli letéteményese az erdőmérnök”−

hallgatom indulatos szavait. Sajnos, minden igyekezete ellenére, a törvénykezés három különálló jogszabályt alkotott. Két cikluson tartó elnöksége alatt élesen bírálta a kárpótlási rendszer igazságtalanságait is.

Sportnapokat alapított

Az OEE elnökeként több szakmai kapcsolatot ápolt. Elődei nyomdokaiban járva tanulmányutakat szervezett British Columbiába és Amerikába. Mind a mai napig jókedvű, táncoslábú tagja az egyesületi rendezvényeknek, az egyetemi évek alatt megismert selmeci hagyományok hű tisztelője. Emellett egyik megálmodója és szenvedélyes tarokkozóként állandó résztvevője az Erdé­szeti és Faipari Szakszervezeti Dol­gozók Sportnapjának.

Életre szóló tanítások

Nyugdíjba lépését követően sem tette le a lantot. „Tanítani, azt nagyon imádtam!”– hangsúlyozza a Mátrafüredi Erdészeti Szakközépiskola egykori tanára. Pályája alatt is jó kapcsolatot ápolt a szakiskolával, nyugdíjas éveiben pedig óraadóként lett szerves része az iskola közösségének. „Az oktatással hatalmas a felelősségünk, hiszen a tanulók 14 éves gyerekként érkeznek az intézménybe, majd 18 évesen kész felnőtté formálva köszönnek el az alma mátertől. És rajtunk, tanárokon múlik, hogy fel tudjuk-e kelteni szívükben a szakma szeretetének lángját”– mondja a ráncos kezű oktató.

A fiatalokhoz intézett tanácsaiban első helyen szerepel, hogy a számítógép kezelése és a nyelvek ismerete mára elengedhetetlen, de ezek mit sem érnek, ha hiányzik a szakma szeretete. „És nem szabad elfelejteni, hogy a nagybetűs élet alapja a jó kommunikáció és az emberi jellem megőrzése”– teszi hozzá.

Bár a történelem próbatétele hosszú évekre szétszakította családját, szüleihez mindig szorosan kötődött. Édesanyja óva intő szavai még most is csengenek fülében, ha álomra hajtja fejét. „Mikor lefekszel, vizsgáld meg lelkiismereted, és ha rosszat tettél, a következő reggel orvosold! – mondta anyám, és én így teszem azóta is!”

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vadkárfelmérés drónnal

A modernizáció térhódítása szinte valamennyi gazdasági ágazatban észlelhető. Ezeknek a technológiai eszközöknek az alkalmazása az alapos adatgyűjtés mellett lehetővé teszi a pontos felmérést, ami hatékonyabb gazdálkodást eredményez.

Kutyamentés Dél-Koreában

Dél-koreai állatvédő aktivisták akciót szerveztek kétszáz kutya megmentéséért. A derék négylábúakat ugyanis a koreai hagyományoknak megfelelően vendéglők étlapjaira szánták.

A hétvégén már jár a szilvásváradi kisvasút

Ragyogóan napos hétvége elé nézhetünk. Éled a természet, itt-ott már madárcsicsergést is hallhatunk. Az időjárás előrejelzés szerint az éjszakai fagyok már elkerülnek minket, de persze a hideg völgyekben, északi oldalakon még erre is számíthatunk. Az erdei túrázáshoz tökéletes idő biztos sok embert kicsalogat az erdőbe, ahol jellemzően saras ösvényekre kell készülni.

Csak engedéllyel gyűjthető a hullott agancs!

A gímbikák többsége februárban és márciusban veti le fejdíszét, ami ezekben a hetekben szinte vonzza az agancsgyűjtőket az erdőkbe. Tudni kell azonban, hogy ez a tevékenység a hatályos jogszabályok szerint csak az adott terület vadászatra jogosultjának írásbeli hozzájárulásával történhet. E nélkül a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint lopásnak minősül!

Vadkárbecslési szakértői feladatokra felkészítő szakirányú továbbképzés indul

A most induló továbbképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik vadkárbecslési feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkeznek, így alkalmasak többek közt a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti vadkárok és a vadászattal-vadgazdálkodással kapcsolatos károk pontos értékelésére.

Uniós jogot sért az új erdőtörvény?

Az Alkotmánybírósághoz fordul a 2017-ben módosított erdőtörvény miatt Székely László, az alapvető jogok biztosa - Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója javaslatára. A törvény sérti az európai uniós jogokat a Natura 2000 területek kezelésének módosításával és általában felborítja a természetvédelem és erdőgazdálkodás eddig meglévő egyensúlyát.

90 százalékkal csökkentené Lengyelország a vaddisznó-állományát

Lengyelországban a legtöbb vaddisznót lelövik a sertéstenyészeteket veszélyeztető halálos vírusbetegség, az afrikai sertéspestis elterjedésének megállítására. A Lengyel Vadászok Egyesülete felhatalmazást kapott arra, hogy január végéig nagyléptékű vadászatot szervezzen a több, mint 200 ezer vaddisznó leölésére.

Selmeci diákhagyományok: a szakestély

Ahogyan sorozatunk korábbi részében már említettük, a selmeci diákhagyományok részben az úgynevezett régi céhes hagyományokból eredeztethetők. A céhek rendszeresen tartottak mulatós esteket, amelyek általában nagy lakomával kezdődtek. A szűkös anyagiakkal rendelkező diákok ez utóbbiból csak az italozás szokását tartották meg, s legföljebb pogácsát vagy hagymás zsíroskenyeret fogyasztottak.

Erdészkéz alkotta Gemenc

Nem ősvadon, nem véletlenül létrejött különleges élőhely, hanem az elmúlt csaknem 150 év tervszerű erdőgazdálkodásának eredménye. Gemencet, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét a terület akkori tulajdonosai alakították ki a folyószabályozás eredményeképpen, majd az erdészek és a vízügyi szakemberek közös munkája őrizte meg és formálta az elmúlt mintegy másfél évszázadban, és formálja napjainkban is.

Újabb pályázati források az erdőgazdálkodók számára

Február 1-jén újra megnyílik a Vidékfejlesztési program keretében meghirdetett, Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek című pályázat, ezenkívül további négy célra, például erdősítésre is igényelhetnek még támogatást az erdőgazdálkodók - írta csütörtöki lapszámában a Világgazdaság az Agrárminisztérium közlésére hivatkozva.