0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Sorra nyeri kutyáival a nemzetközi versenyeket

Franciaországban rendezett, nemzetközi kutyakiállításon szerzett első helyezést a hónap elején Chloe nevű kutyájával a kisterenyei Verebélyi Orsolya. A tizenkét, gyönyörű bordeaux-i dogból álló tenyészet tulajdonosa beszélt az ebekkel való mély kapcsolatáról, a versenyekre való felkészítésről és a külföldi megmérettetéseken átélt ­izgalmakról.

– Mióta tart a kutyák iránti szeretete és miért éppen a bordeaux-i dogra esett a választása? – teszi fel a kérdést a nool.hu.

– Amióta az eszemet tudom, soha nem éltem kutya nélkül. Olyan eset is előfordult, hogy az utcán talált kis szőrpamacsot fogadtam be.

Jelenleg már csak bordeaux-i dogokkal foglalkozom, most tizenkét kutyus képzi a tenyészetet. Nagyon tudatosan választottam ezt a fajtát. Tudtam, hogy őket nyugodt idegrendszer és kiegyensúlyozottság jellemzi, a gyerekekkel is jól kijönnek és ez számomra nagyon fontos. Mivel kertes házban élünk csak karakteres fajták kerülhettek szóba, amelyek domináns fellépéssel bírnak.

– Emlékszik még az első ilyen kutyájára?

– Tizenkét éve vettük az első két bordeaux-inkat, de negatív élmény volt, mivel a neves tenyésztőtől származó kutyák mellé nem kaptunk törzskönyvet. Hat év elteltével bővült hűséges csapatunk újabb két ebbel. Szerencsés voltam, mert Aki névre hallgató kan kutyámat egy szerbiai tenyésztőtől vásároltam, ő kezdetekben rengeteg hasznos tanáccsal ellátott. Tőle tanultam meg azt is, hogyan kell táplálni a kedvenceinket ahhoz, hogy egészségesen fejlődjenek és megfelelő izmoltságra tegyenek szert.

– Ez feltételezem a versenyek miatt is nagyon fontos. Apropó verseny! Idén – nem is először – találkozhattunk a nevével a győztesek között külföldi nívós kutyakiállításon.

– Valóban! Már a tavalyi évben is elindultam Scott nevű kan kutyámmal a franciaországi Douai nevű településen megrendezett francia speciál kiállításon. Ebben az évben, szintén Franciaországban, a Nemzetközi Champion kiállításon 14 hónapos szukámmal, Chloe-val, indultam fiatal korosztályban és a megjelent 12 fiatal szuka közül őt ítélte a szakmai zsűri a legjobbnak. Ennek a fajtának ez egy nagyon jelentős eseménye, amelyre a világ minden pontjáról érkeznek tenyésztők és a bírók is mind elismert fajtaspecialisták, vagy neves nemzetközi küllembírók. El sem tudom mondani, hogy ez az elismerés mekkora büszkeséggel töltött el.

– Hogyan lehet egy ilyen megmérettetésre felkészíteni őket?

– Három-négy hónapos korban kezdem el a kutyáimat iskolába hordani. Nagyon fontos, hogy már kölyökkorban szocializálódjanak. Ez megkönnyíti mind a kutyák, mind a gazdáik dolgát. A versenyek előtt többször, hosszabb autóútra indulok a megmérettetésen résztvevő kutyámmal, hiszen az utazás akár tíz órát is igénybe vehet. Ezenkívül rendszeresen emberek között is sétáltatom, és ha megkérdezik, hogy meg szabad-e simogatni, mindig azt felelem, hogy természetesen. Ez azért is nagyon előnyös, mert a kiállításokon a kutyáknak hosszú ideig kell nyugodtan állniuk, abban a pozícióban, amibe a gazda állította, hiszen elég sok idő, amíg a bíró részletesen végigszemléli a felsorakoztatott ebeket.

– Azt hiszem, hogy ez még egy ember számára is nagy kihívás lenne. Mivel motiválhatók a kutyusok? Jutalomfalat szóba ­jöhet?

– Nem tudom, hogy van ezzel a többi bordeaux-i dog tenyésztője, de nálam a jutalomfalat nem vált be. Akármit is szerettem volna eddig adni, azt nem fogadták el.

Egyetlen dologgal tudok rájuk hatni, ez pedig a folyamatos szeretet. Néha azt érzem, hogy ölebeknek gondolják magukat, mert amikor leülök a földre mindannyian az ölembe szeretnének ülni.

Rettenetesen ragaszkodóak. Emlékszem, amikor egy közismert énekesnő vitt tőlem egy kutyust, azt mondta, hogy ő nem gondolná a bordeaux-i fajtáról, hogy ragaszkodóbb lenne a labradorjánál vagy a vizsláinál. A mai napig tartjuk a kapcsolatot, és mindig elmondja: alig akarja elhinni mennyire odaadó társra talált benne, aki minden lépését követi.

– Mit tart a fajta tenyésztőjeként a legnagyobb sikerének?

– Életem legnagyobb kihívását tartom az eddigi legnagyobb sikeremnek. A tavalyi évben a franciaországi nemzetközi speciál kiállításon Scott nevű kan kutyámmal neveztem, aki nyolc hónaposan került hozzám. Őt addig nem szoktatták közösséghez, így rengeteg munkával járt, mire egyáltalán csak egy kiállításra el tudtam vinni. Az eddig elért hazai és külföldi eredményeivel minden elvárásomat felülmúlta. A speciál kiállítás 68 indulója közül őt választották a bírák a legjobbnak, majd az egy nappal később rendezett, első bordeaux-i dog világkupán a Champion kanok között is első helyezett lett. Elmondhatatlan érzés volt! Ő most töltötte a negyedik életévét, számára ez volt az utolsó verseny.

– Mi határozza meg, hogy egy kutya mettől meddig versenyezhet? Létezik erre valamilyen különleges szabály?

– Igen, természetesen vannak korcsoportok, azonban számomra mégsem ezek a mérvadóak. Nálam az az elsődleges szempont, hogy azt érezzem mind testileg, mind lelkileg felkészültek a kutyáim a versenyzésre. Azt, hogy meddig vesznek részt a megmérettetésekben szintén hozzájuk igazítom. Scott soha nem rajongott a kiállításokért, így ő négyévesen visszavonul a versenyzéstől, de ez nem törvényszerű.

A hatéves szukámmal biztos elindulok majd veteránkategóriában, ha eléri a nevezéshez szükséges nyolcéves kort, mert ő Scott-tal ellentétben mindig élvezte ezt.

– A jövőben milyen versenyeken láthatjuk Önöket viszont?

– Az idei utolsó külföldi versenyem a szerb klub nevű lesz, ahol egy francia bíró fog bírálni. Nagyon pozitívak vagyunk.

– Franciaország, Szerbia… A külföldön elért sikereken túl Magyarországi „erőpróbákon” is részt szoktak venni?

– Természetesen itthon is járunk kiállításokra, azt szeretném, hogy a kutyáim a hazai bajnoki cím birtokosai is legyenek, de nem ez alapján rangsorolok. Mindig megnézem, hogy ki lesz a bíró, mert számomra fontos, hogy egy hozzáértő ember bírálja a kutyámat. Nagyon sajnálom, hogy itthon egy-egy nagyobb volumenű, nemzetközi kiállítás megrendezésénél nem fektetnek kellő hangsúlyt arra, hogy fajtaspecialista bíró végezze a bírálatot.

– Tizenkét kutya gondozása embert próbáló feladat, hogyan jut ideje bármi másra?

– Valóban rengeteg a feladat a kutyák körül is, és családanyaként is helyt kell állnom. Etetem az állatokat, fejben tartam, hogy melyik kedvencnek milyen táplálékkiegészítők szükségesek. Természetesen tanulok a kisfiammal, különórákra hordom és akkor még nem is beszéltem a házimunkáról. Nem egyszerű, de azt gondolom, hogy egy célirányos napirenddel egyben tudom tartani ezt az egészet.

Forrás: nool.hu