Back to top

A kékhüvelycserje és az akebi

Az akebifélék családjába kilenc nemzetség mintegy 50 faja tartozik. Egyetlen kivétellel (Decaisnea) valamennyien örökzöld vagy lombhullató, fásszárú kúszónövények, liánok.

Kelet-Ázsiában elterjedtek, a Himalájától Japánig, kivétel ez alól a Chilében és Argentínában honos monotipikus Boquila és Lardizabala nemzetség. Bár némelyikük termése ehető, és eredeti élőhelyükön fogyasztják is, a nyugati kertészeti kultúrában különleges megjelenésű dísznövényként ismertek.

Az egyetlen

A kékhüvelycserje őszi lombdíszben
A kékhüvelycserje őszi lombdíszben
Fotó: Fráter Erzsébet
A kékhüvelycserje (Decaisnea insignis) monotipikus faj, nemzetségének egyetlen képviselője.

Váltivarú, egylaki növény. Erőteljes, feltörekvő ágú lombhullató cserje, akár 5 méteresre is megnő. Ágai vaskosak de törékenyek, bélszövete nagy. Jellegzetessége, hogy a tövétől több azonos méretű és értékű főágat növeszt. A kérgén látható nagy, feltűnő paraszemölcsök elliptikusak. Különösen télen feltűnők a nagy, tojásdad, hegyes rügyei. Levelei 13-25 levélkéből szárnyasan összetettek, 30-80 cm hosszúak. Végálló, 25-50 cm hosszú, laza fürtvirágzata bókol, a hím- és nővirágok ugyanazon a bokron, de külön fejlődnek. A virágokból hiányoznak a sziromlevelek, szerepüket a zöldessárga, hatosával álló csészelevelek veszik át.

A hengeres, húsos, felnyíló tüszőtermések finoman bibircsesek, nálunk élénk- vagy feketéskékre, a Himalájában viszont zöldessárgára érnek.

Talajban nem válogat, de a tápdús, üde, jó vízáteresztő, vályogos talajokat szereti legjobban, a kémhatásra sem érzékeny. Gyors növekedésű, szórt árnyékba vagy napos fekvésbe egyaránt ültethető. Aszályos időszakokban meghálálja az öntözést, metszést egyáltalán nem igényel. Szoliterként vagy facsoportok szegélyébe ültetve mutat a legjobban. Gyakorlatilag kórokozó- és kártevőmentes. Érdemes védett helyre ültetni, mert mínusz 15 °C alatt fagykárt szenvedhet, a lombját megcsíphetik a kései fagyok. Magvetéssel szaporítható, a magokat ősszel rétegezni kell, majd tavasszal hidegágyba, üveg alá vetni.

Hamvas, bibircses termései legtöbbször a kék árnyalataiban érnek
Hamvas, bibircses termései legtöbbször a kék árnyalataiban érnek
Fotó: Fráter Erzsébet
Igen mutatós növény. Szokatlan, többtörzses habitusa, feltűnő lombozata, különleges, kecses virágzata és rendkívüli színű termései egyaránt nagyon kívánatos díszítőértékűek. Őszi élénksárga lombja a termésekkel hatásos kontrasztot alkot.

A termése ehető, édeskés, zselés terméshúsa kissé a görögdinnyéére emlékeztető ízű. Szokatlan színű és alakú termései miatt némely nyelveken elég furcsa nevet kapott. A kínaiak „macskaürülék” névvel illetik, az angol nyelvterületen „halott ember ujjai” vagy „kékkolbászcserje” a neve.

Eredeti élőhelyén elegyes erdőkben, bozótos hegyvidéki lejtőkön, nyirkos szurdokokban Kína középső és délnyugati tartományaiban, továbbá a Himalájában, 900 és 3600 méter közötti magasságban él.

Furcsa termések

Az akebi (Akebia) nemzetség az akebifélék családjában öt fajt foglal magában, amelyek félörökzöld vagy lombhullató fás kúszónövények. Valamennyien Kínában, Koreában és Japánban őshonosak, két faj közülük elterjedt dísznövény. Tudományos nevük a japán köznyelvi elnevezésükből ered.

A háromlevélkéjű akebi virágzata. A fürt tövénél a nő-, csúcsánál a hímvirágok láthatók
A háromlevélkéjű akebi virágzata. A fürt tövénél a nő-, csúcsánál a hímvirágok láthatók
Fotó: Fráter Erzsébet
A háromlevélkéjű akebi (Akebia trifoliata) fás szárú, lombhullató, gyakran félörökzöld kúszócserje. Váltivarú, egylaki növény, vagyis a hím- és nővirágok ugyanazon a növényen, de egymástól elkülönülve fejlődnek. Ágai szürkésbarnák, finoman bibircsesek, ritkásan paraszemölcsökkel szórtak. A levélkék tojásdad-hosszúkásak vagy széles tojásdadok, a levéllemez kissé bőrnemű, felszíne sötét-, fonáka kékes világoszöld. 6-16 cm hosszú fürtvirágzatai a levelek hónaljában fejlődnek.

Különlegességük, hogy ugyanabban a virágzatban egymás mellett jelennek meg a hím- és nővirágok. Az illatos virágokból hiányoznak a szirmok, ami annak látszik, az a színes csészelevél.

A homorú csészelevelek hármasával állnak mindkét ivarú virágban. Ehető termései hamvas világoslilák, bennük fehéres pépszerű állományba ágyazódva számos fényes fekete mag fejlődik. Április–májusban nyílik, virágzása hetekig is tarthat, szeptembertől érnek be a termések.

Kína középső tartományaiban, illetve Tajvanon és Japánban honos, elegyes erdők szegélyén, folyó- és patakparti ligetekben, völgyekben, bozótos hegyoldalakon él 200-2100 méter magasságban.

A csésze díszít

Az ötlevélkéjű akebi különböző ivarú virágai színben és alakban is eltérőek (balra nő-, jobbra hímvirág)
Az ötlevélkéjű akebi különböző ivarú virágai színben és alakban is eltérőek (balra nő-, jobbra hímvirág)
Fotó: Fráter Erzsébet
Az ötlevélkéjű akebi (Akebia quinata) lombhullató, fás szárú, váltivarú, egylaki kúszócserje. Szürkésbarna ágai vékonyak, rajtuk feltűnőek az apró, kerekded paraszemölcsök. Szórt állású, akár 10 cm hosszú kocsányú levelei 5, ritkán 7 levélkéből tenyeresen összetettek. A levélhónalji fürtvirágzatok 6-12 cm hosszúak, a 4-8 hímvirág a fürt csúcsa felé, a női virágok a fürt tövében 2-4-esével fejlődnek, a három színes csészelevél csokoládés bíborszínű, néha zöldes. A virágok kellemes fűszeres illatúak. Termése hamvas, okkerbarnától liláig változó színű, elliptikus, benne a lapos, fényes fekete magok fehéres színű, ehető pépbe ágyazódnak. Április–májusban nyílik, a termések augusztus–szeptemberben érnek.

A természetben Közép-Kínában, Dél-Koreában és Japánban fordul elő, ahol erdőszegélyekben, patakok mentén, hegyi bozótosokban él 300-1500 méter magasságban.

Az akebik Kínában és Japánban is ősidők óta alkalmazott gyógynövények, minden részüket felhasználják. A szárakat az őszi begyűjtés után, megszárítva dolgozzák föl. Láz-, fájdalom és gyulladáscsillapító, antibakteriális, víz- és hashajtó, izzasztó, fertőtlenítő, laktációfokozó szerek készülnek belőle. A gyökérből lázcsillapító anyagokat vonnak ki, a termés gyomorerősítő hatású. Újabban a kozmetikai ipar bőrápoló készítményekben használja.

A termésükben levő pép magas cukortartalmú, nyersen vagy főzve fogyasztják. Igen jelentős a C-vitamin-tartalma és fontos ásványokból (K, Mg, Zn, Fe, Mn) jóval többet tartalmaz, mint az ismert gyümölcsök zöme.

Aminosavakban és zsírsavakban is gazdag. Frissen édes, kissé vaníliaízű, joghurtba, krémekbe, pudingba keverik. Kelet-Ázsiában ültetvényeken termesztik és piacokon árusítják az akebiket. Szárított fiatal leveleikből tea készül, hajlékony, szívós ágaik kiválóan alkalmasak kosárfonásra.

Szokatlan szín és megjelenés

Könnyen és eredményesen szaporíthatók bujtással, vagy a legyökerezett hajtások leválasztásával. A magokat közvetlenül az érés után kell elvetni hidegágyba, de nehezen és rossz arányban csíráznak. Szóba jöhet még a félfás dugványozás a nyár második felében, de a gyökeresedés lassú és gyenge.

A jó vízgazdálkodású, vályogos talajt kedvelik a legjobban, a kémhatására teljesen közömbösek. Félárnyékban és teljes napon is szépen fejlődnek. Teljesen télállók, csak mínusz 20 °C alatt károsodhatnak.

Edzett, könnyen nevelhető növények, gyakorlatilag kórokozó- és kártevőmentesek, a szárazságot is viszonylag jól tűrik.

Az ötlevélkéjű akebi lombozata a tenyeresen összetett levelekkel
Az ötlevélkéjű akebi lombozata a tenyeresen összetett levelekkel
Fotó: Fráter Erzsébet
Rendszeres metszést nem igényelnek, ha szükséges, a nyugalmi időben visszavághatók. Magas lombos fákra, pergolára, kerítésekre, támasztékkal falakra futtatva (akár északra nézőre is) jól alkalmazhatók. Kedvező fekvésben gyorsan, erőteljesen nőnek, csavarodva jól kapaszkodnak, akár 10-12 méter hosszú hajtásokat is nevelnek. Különlegesen szép rajzolatú, sötétzöld lombozatuk nagyszerű hatású. Mivel a háromlevélkéjű akebi levelei enyhébb teleken nem hullanak le, akkor is díszít. Elsőszámú díszértékét a szokatlan színű és megjelenésű virágai jelentik, de különös színű, néha csoportosan fejlődő termései is mutatósak.

Mindkét akebi már a 19. század második felében kultúrába került Nyugat-Európában, azóta számos fajtájukat szelektálták. A hazai kertekben is régebben ismertek, amit az is bizonyít, hogy a Nemzeti Botanikus Kertben, Vácrátóton él egy Vigyázó Sándor gróf idejéből megmaradt és máig erőteljesen hajtó, egészséges ötlevélkéjű akebi példány, amely több mint 100 éves. A háromlevélkéjű akebik is jól érzik magukat, rendszeresen teremnek, és rendszerint télen is megtartják lombjukat.

A hazai faiskolák nem foglalkoznak akebikkel, de a kertészeti árudákban gyakran kaphatók import növények, főleg az ötlevelű akebi fajtái.

Vácrátóton most kisebb kékhüvelycserjék láthatók, mert gyönyörű háromméteres példányát néhány éve egy éjszaka, több más nagyméretű ritka növénnyel együtt kiásták és ellopták.

Akinek megfelelő területe van hozzá és kedveli a különleges, sokoldalú növényeket, annak melegen ajánlom ültetésre az akebiket és a kékhüvelycserjét is.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/07-08 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényvédelmi előrejelzés – jön a mezei pocok

A mezei pocok ez idáig sem a szántóföldön, sem pedig a gyümölcsös ültetvényekben nem okozott gondot. Most azonban fordulat állt be, mindenütt aktivizálódását lehet megfigyelni. Jelentős, gócos kolóniák alakultak ki a füvesített sorközökben, ahol semmi sem gátolja a szaporodását.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

A legszebb konyhakertek közül is a legszebbek

Hétfőn kiosztották az idén 6. alkalommal meghirdetett „ A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei kertvetélkedő országos díjait. Az idén minden eddiginél több, összesen 370 településen több mint 2000 kertet műveltek meg a szorgos kezek, közülük 100 településről 235 kertet jelöltek országos díjra a helyi zsűrik. 37 településről 45 országos díj született.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Fénylik, mint a Salamon töke

Az ősz rengeteg magával ragadó színt hoz, és azok mind visszaköszönnek a különféle alakú színes dísztökök látványában. A mélyzöld, az őszi barna, a narancs, a citromsárga és a piros terméseket akár a lakásba is bevihetjük, és a négy fal között is élvezhetjük az évszak különleges hangulatát.

Hogyan védjük meg a dáliáinkat?

A dália az egész világon ismert és kedvelt gumós dísznövény. Több mint 200 éve került Mexikóból Franciaországba, onnan pedig Európa többi államába. A nemesítők munkájának köszönhetően napjainkban több ezer, változatos színű és formájú fajtában gyönyörködhetünk a fagyok beálltáig. Újabban vágottvirágként is hasznosítják.

Névtáblát cseréltek a NAIK-ban

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében (NAIK) rendezett Kováts Zoltán Emléknapon több kiemelt eseményre került sor. Felavatták az intézet új névtábláját, Kováts Zoltán emlékművét, valamint együttműködési megállapodást írt alá a NAIK a Magyar Díszkertészek Szövetségével.

Dísztököt csak díszíteni

Az őszi időszakban a hazai piacok és áruházak kínálatában is egyre nagyobb számban jelennek meg a tökfélék. A Nébih felhívja a vásárlók figyelmét, hogy a tökfélék családjába tartozó fajok közül nem mindegyik ehető.

Repülőn hurcoljuk be a veszélyes betegségeket

A NAV és a Nébih munkatársai négy alkalommal ellenőrizték az utasok csomagjait a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A közös akció célja az volt, hogy felmérjék a személyi forgalommal járó növény-egészségügyi kockázatokat

Növényvédelmi előrejelzés – bőven jusson lemosó permetlé

Lassan mindenhol elfogy a szüretelnivaló, és eljön az őszi záró lemosó permetezés ideje. Ne feledjük, hogy ezzel a jövő évi növényvédelmi helyzetet is kedvező irányba befolyásoljuk! Nem szükséges megvárni a lombhullást, már a levelek sárgulásakor megkezdődhet a munka.