Back to top

Neonikotinoidos táplálék-láncreakció: a méhek után a madarakat is vizsgálják

A neonikotionoidok nem csak a méhekre fejtenek ki pusztító hatást, de a Guelph-i Egyetem friss tanulmánya szerint a vadpulyka-állományra is. Vadászok felhívása okán kezdték el kutatni a témát és bizonyításra került, hogy ez az általánosan használt vegyszer a szabad földeken táplálkozó nagytestű madarakra is pusztító hatással van.

A kanadai Ontario Állatorvosi Főiskola kutatói először vizsgálták a neonikotinoidok hatását a vadpulyka-állományban. A tanulmány szerint, mely az Environmental Science and Polination Reasearch-ben jelent meg, 40 vadpulyka tetemből 10 májában kimutatható mennyiségű neonikotionoidot találtak. A rovarirtó két fajtáját azonosították a tetemekben.

A kutatók a nagytestű madarak emésztőcsatornájában neonikotionidokkal csávázott magokat is találtak.

Vadászok és természetvédők összefüggést vélnek felfedezni a neonikotionoidok használata és a madarak vándorlási szokásainak változása, az állomány visszaesése és halálozási rátájuknak megnövekedése között.

A kutatásba épp azután kezdtek bele, hogy az Ontario Vadászati és Halászati Szövetség tagjai azt észlelték, a vadpulykák a földeken vetőmagot fogyasztanak és bizonyos területeken feltűnővé vált a fiatal egyedek hiánya. A vadászok ki szerették volna deríteni, hogy a neonikotinoidoknak lehet-e közük ehhez a jelenséghez.

A tanulmány először bizonyítja, hogy a vadpulykák fogyasztottak a csávázott magból. A hosszabb távú következményeket még nem ismerhetjük.

Korábbi tanulmányokban már kimutatták, hogy a neonikotinoidokkal csávázott szerek egészségi károsodást okoznak az azokat fogyasztó foglyokban, galambokban és fürjekben.

Már alacsony dózisról bebizonyosodott, hogy negatív hatással van a koronás verébsármány testtömegére és szaporodási készségre.  

A kutatás egyik vezetője, Nicole Nemeth szerint a kutatás következő szakaszaiban fel kell becsülni a különböző termőföldi növényeket és rovarokat fogyasztó vadfélék, madarak testében felhalmozott neonikotinoid mennyiségét, mert ezekről feltételezhető, hogy kapcsolatba kerültek a szerrel.

Forrás: 
American Bee Journal 2018/8

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.

Téli madárvendégünk

A hósármány körülbelül jókora veréb nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. Téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatja. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég, fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei.

Összefogás a madármérgezések megelőzéséért

Együttműködési megállapodást kötött a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető illegális mérgezések visszaszorítása érdekében az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Börtönbüntetés és kártérítés az elpusztult méhekért

Négy hónap börtönre ítélték az ausztriai Karintiában a Szövetségi Gyümölcstermesztők Egyesületének egyik vezetőségi tagját. A mezőgazdász klórpirifoszt (egy méhekre káros szert) juttatott ki szakszerűtlenül a gyümölcsfákra, mely két méhész méhcsaládjainak pusztulását okozta.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

Az év utolsó természetfilm-klubja

Az idei szezonra véget ér a minden hónap második keddjén tartott természetfilm-klub, de december 11-én még meg lehet nézni az utolsó filmeket a budapesti Mezőgazdasági Könyvtárban. A részvétel ingyenes.

Minden adott a biokultúra továbbfejlődéséhez

A Magyar Biokultúra Szövetség megalapításának 35 évére emlékeztek szombaton, Budapesten, a 31. Biokultúra Tudományos Napon. Sok más mellett az ökológiai gazdálkodás szerepéről mindennapi életünkben, a jelenlegi és várható támogatásokról és az új EU-s ökorendeletről is szó esett a tanácskozáson. Kiosztották az Év Bioterméke szakmai és közönségdíjat, valamint a Pro Biokultúra díjakat is.

Nem dolgoznak többet a növények, hiába tavaszodik korábban

Ezzel eddig nem számoltunk. Azt hihettük, hogy a sokszor emlegetett negatív következmények mellett van legalább egy pozitív velejárója is a klímaváltozásnak: ha korábban kitavaszodik, akkor a növényeknek több idejük van szén-dioxidot megkötni és oxigént termelni. Nos, ez még sincs így, derült ki egy nemzetközi kutatócsoport munkájából.

Újra kiérdemelte a Pilis a bioszféra rezervátum címet

Megerősítette az UNESCO a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszát, elismerve ezzel a Pilisben alkalmazott területkezelési módszereket, amelyek a gazdálkodás, a természetvédelem és a turisztikai igények kiszolgálásának összhangján alapulnak. A munka eredményeit közös fórumon mutatták be Esztergomban, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek részvételével.

Erdei banditák ellen szövetkeznek erdészek és rendőrök

Folytatódott a Szigetvári Rendőrkapitányság kezdeményezésére tavalyi évben indult együttműködési program a a baranyai erdészek és a rendőrök között. Ennek keretében a falopások és más erdészeti jogsértések, például az illegális szarvasagancs gyűjtés megelőzésében és felderítésében működnek együtt.