0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Csak ellenőrzött vetőmagot!

Minden termesztéstechnológiai elem kiindulópontja a vetőmag, hiszen erre lehet a talajművelést, a növényvédelmet vagy éppen a betakarítást alapozni. „A hazai vetőmagvak hivatalos laboratóriumi vizsgálatának kezdete 1878-ra datálódik”- magyarázta Károlyi Gyula a Fórum Sátorban tartott előadásában, aki a fémzárolt vetőmaghasználat fontosságára hívta fel a figyelmet.

A NÉBIH igazgatóhelyettese elmondta, a munkák Mosonmagyaróvárhoz, a Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomáson folytak. A nemzetközi előírásoknak – ISTA – megfelelően már 1924 óta zajlanak a vizsgálatok, s 1954-ben már létrejött az Országos Vetőmagfelügyelőség hálózata. Mára Európa egyik legnagyobb vetőmag előállító országává váltunk. Ebben nagy szerepe van a megfelelő éghajlatnak, talajtani adottságoknak, a szakértelemnek és a magas minőséget garantáló, szigorú ellenőrzési rendszernek.

Hazánk 2000-2010 között a minősített vetőmagmennyiség tekintetében – az OECD adatai szerint – Franciaország mögött a második helyen végzett, ha a szaporító terület nagyságát nézzük, akkor az unióban a hetedikek vagyunk. A vetőmag kivitel mennyiségét tekintve hazánk a világ hatodik legnagyobb exportőre, a megtermelt mennyiség közel harmada kerül külföldön felhasználásra.

Talán a nagy mennyiségű itthon maradt szaporítóanyagnak is köszönhető, hogy nem éri meg hamisítani. Kukoricából például az országos vetésterület kétszeresére való mennyiséget termelünk.

A vetőmagtermesztés a magyar mezőgazdaság nagy hagyományokkal rendelkező ágazata. Az elmúlt években a hazai termőterület 3-4 százalékán folyt vetőmag előállítás, így évente közel száz növényfaj mintegy 1650 fajtájának vetőmagját szaporítják és minősítik. Az elmúlt évben 316 ezer tonna fémzárolt vetőmag mennyiséget állítottunk elő, ami 20 ezer vizsgált tételt jelentett.

„Az uniós csatlakozást követően lecsökkent a vetőmag szaporító területünk”- mutatott rá a szakember, hogy ez elsősorban a kalászos gabonákat érintette. Rövid időn belül a 40-50 százalékról felére csökkent a fémzárolt vetőmag használatának aránya, míg a cseheknél ez 62, a franciáknál és az angoloknál 55, s az olaszoknál is 50 százalék. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy 2004 után a támogatások többségéhez nem kapcsolódik a fémzárolt vetőmagok használatának kötelezettsége. Ezzel egyidőben megnövekedtek a vetőmag előállítás költségei, megszűnt a vetőmag minősítési hatósági díjak visszaigényelhetőségének lehetősége.

Károlyi Gyula felhívta a figyelmet, hogy az ellenőrizetlen vetőmag használatával nem élünk a fajtában rejlő genetikai előnyökkel. „Aki tudja, hogy milyen fajtát vetett, ismerve a tenyészidőt, a kombájnt is időre megrendelheti”- figyelmeztetett a szakember, hogy egy kis késésnek köszönhetően, ha megjön az eső, kimossa a sikért a búzából. M

inden termesztéstechnológiai elem kiindulópontja a vetőmag, hiszen erre lehet a talajművelést, a növényvédelmet vagy éppen a betakarítást alapozni.

Emellett egyre fontosabb a „nyomonkövethetőség”, az exportőrök és a feldolgozók is mindinkább megkövetelik az eredetigazolást.

 

Forrás: magyarmezogazdasag