Back to top

Hollóválság fenyegeti Nagy-Britanniát

Kezdenek elfogyni a hollók az angol műemlék kastélyokban, ez viszont egy prófécia szerint súlyos veszélyt jelez előre a királyságnak. A hatóságok ezért hollótenyésztési programot indítanak.

A jövendölés szerint ha hatnál kevesebb holló marad a londoni Towerben, elbukik az angol királyság. II. Károly annak idején még rendeletet is kiadott, amely szerint ha a madarak elhagyják a volt királyi székhelyt, akkor a Fehér Torony romba dől és káosz uralkodik el az országon - írja az Infostart.

Az előjelek nem túl jók: a szigetországban folyamatosan csökken a hollók száma.

Emellett Nagy-Britannia éppen kilépési tárgyalásokat folytat az Európai Unióval úgy, hogy az egyik országalkotó nemzet – Skócia nagyon nem akarja a Brexitet, amit az angol többség forszíroz. Az északi országrészt igazgató skót autonómia vezető ereje, a Skót Nemzeti Párt rendszeresen értésre is adja, hogy ha már brexit lesz, az nem lehet „kemény” és nem szabad minden, Európához fűződő szálat elvágni – különben a skótok is meggondolják, hogy fenntartsák-e az uniót Angliával.

Miközben Theresa May brit miniszterelnök – velük is szembe menve – a saját kilépési alkuelképzeléséről győzködte Strasbourgban európai partnereit, az angol hagyományőrzők és hazafiak arra figyelnek, hogy ne válhasson valóra a hollókról szóló prófécia.

Ennek érdekében a londoni Towerben saját hollótenyésztő telepet állítanak fel.

Ezzel akarják biztosítani a bőséges fiókaáldást a Temze-parti erősségben jelenleg szolgálatot teljesítő hét fekete madár, Jubilee, Harris, Gripp, Rocky, Erin, Poppy és Merlina számára.

Mint a Telegraph című brit lap megjegyzi, a történelmi angol királyi palotákat igazgató szervezet a helyi kerületi önkormányzathoz folyamodott a madártelephez szükséges engedélyért. Az angol „hollóválság” részben azért alakult ki, mert nincs elég legális tenyésztő.

A Tower hollóneveldéjét jövőre állítják fel, és hírek szerint 12 méter hosszú, 5 méter széles és 3 és fél méter magas lesz.

Feltehetjük persze a kérdést, hogy miért nem fogdosnak össze a szabadból madarakat, ha a kihalás veszélye fenyegeti a Tower fekete tollas lakóit?

Nos, a történelmi emlékhelyre is vonatkozik az 1981-es vadvédelmi törvény, amely tiltja ezt a gyakorlatot.

A holló a 19. századig gyakori madár volt Angliában, de a viktoriánus-korabeli vadászatok megtizedelték az állományt. Az egyik megyében most még petícióval is megakadályozták, hogy a bárányaikat és malacaikat féltő helyi gazdák hollóirtásba kezdjenek.

A madarak ugyanakkor jó szolgálatot tettek a háborúban, mert előre tudták jelezni a Luftwaffe-bombázók érkezését. Tenyésztésüket most a Tower „Hollómestere” irányítja majd, aki naponta 170 gramm nyers hússal eteti a fekete madarakat.
Forrás: 
infostart.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

A környezetszennyezés aggasztja leginkább a magyarokat

A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Élen a vándorló vízimadarak védelmében

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) legfőbb döntéshozó szervének konferenciáját december 4-8. között tartották a dél-afrikai Durbanben. A háromévente megrendezendő találkozót legközelebb, a Magyar Kormány meghívására 2021-ben Budapesten tartják meg.

Medvegázolások Erdélyben

Két medvét gázoltak el két nap alatt az erdélyi utakon. Személyi sérülés egyszer sem történt, de az egyik állat elpusztult a balesetben, a másik pedig sérülten is elmenekült a helyszínről.

Téli madárvendégünk

A hósármány körülbelül jókora veréb nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. Téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatja. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég, fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei.

Összefogás a madármérgezések megelőzéséért

Együttműködési megállapodást kötött a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető illegális mérgezések visszaszorítása érdekében az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.