Back to top

Életbe léptek az újabb amerikai és kínai pótvámok

Az Egyesült Államok és Kína életbe léptette hétfőn az újabb, kölcsönösen megemelt vámokat; a világ két legnagyobb gazdasága nem adja jelét a meghátrálásnak egyre elkeseredettebb kereskedelmi vitájukban, amely alááshatja a világgazdasági növekedést.

Nem sokkal azután, hogy közép-európai idő szerint hétfő reggel hat órától hatályossá váltak az új vámtarifák a kínai kormány fehér könyvet adott ki, amelyben ismertette az amerikai-kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok tényeit, valamint felvázolta álláspontját a kereskedelmi vitákról és javaslatokat tett a megoldásra.

A pekingi vezetés újfent azzal vádolta meg az amerikai kormányt, hogy visszaél erőfölényével a kereskedelemben, és olyan eszközökkel, mint például a vámok, megfélemlít más országokat, hogy engedelmeskedjenek akaratának.

Ezzel együtt Peking újra akarja indítani a kereskedelmi tárgyalásokat Washingtonnal a "kölcsönös tisztelet és egyenlőség alapján".

Donald Trump amerikai elnök éppen egy hete jelentette, hogy szeptember 24-től kezdve mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai termékre vet ki az év végéig 10 százalékos, januártól pedig 25 százalékos pótvámot. Azt is jelezte, hogy amennyiben Peking megtorló intézkedésekkel válaszol, Washington továbblép a harmadik szakaszba, amelyben hozzávetőlegesen 267 milliárd dollár értékű termékre vetnek ki védővámot. Ez azt jelentené, hogy Kína teljes amerikai exportját pótvámmal sújtanák. 

A kínai pénzügyminisztérium néhány órával később közölte, hogy 5, illetve 10 százalékos pótlólagos vámot vetnek ki szintén szeptember 24-től 60 milliárd dollárnyi amerikai árura.

Ez lényeges engedmény ahhoz képest, hogy korábban 20 és 25 százalékos mértékű vámról is szó volt a két kisebb vámtarifa mellett. A 20 és 25 százalékos pótvámmal sújtandó termékeket, köztük a cseppfolyósított gázt, a 10 százalékos kategóriába sorolták át.

Előzőleg, még a nyár folyamán az Egyesült Államok és Kína kölcsönösen 50-50 milliárd értékű importárura vetett ki pótvámot. Trump elnök arra akarja rávenni Kínát, hogy csökkentse a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kialakult hatalmas többletét, változtasson kereskedelempolitikáján, hagyjon fel a technológiai transzferek kikényszerítésével és a csúcstechnológiai vállalatok állami támogatásával, tartsa tiszteletben a szerzői jogokat.

Peking tagadja a vádakat, és az iparpolitikájának megváltoztatását célzó követeléseket úgy értékeli, mint a Kína gazdasági növekedésének fékezésére tett kísérlet. 

Bár a múlt hét közepén még mindkét fél jelezte tárgyalási hajlandóságát, Kína szombaton lemondta az e hétre tervezett egyeztetéseket arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok kétszínű magatartást tanúsított a kereskedelmi megbeszéléseken. A hét elején szakértői szintű megbeszélések lettek volna Washingtonban, ami előkészítette volna Liu He kínai miniszterelnök-helyettes péntekig tartó kétnapos tárgyalásait. Az előző hónapokban tartott tárgyalások rendre kudarcba fulladtak, miközben a kereskedelmi feszültségek átterjedtek a szélesebb körű viszonyra, és a két ország egyre több kérdésben kerül egymással szembe.

Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy egy elhúzódó viszály nemcsak az Egyesült Államok és Kína gazdasági növekedését vetné vissza, hanem a világgazdaságét is.

A vállalatok már a Csendes-óceán mindkét partján működési zavarokat jeleznek, és megkezdték befektetési terveik felülvizsgálatát.

Rob Carnell, az ING vezető közgazdásza szerint Kína egyelőre valószínűleg nem ül tárgyalóasztalhoz, mivel elegendő tartalékai vannak a megemelt vámtarifák hatásainak ellensúlyozására. Kína talán megvárja a novemberi félidős kongresszusi választásokat, amelyek eredményeként - a közvélemény-kutatók előrejelzése szerint - a Demokrata Párt visszahódíthatja az amerikai törvényhozást. Ez kedvező változást eredményezhetne a kereskedelmi környezetben.

Mivel Kína amerikai importjának értéke nagyjából harmada az exportjának, egy újabb esetleges amerikai vámemelésre már nem tudna mennyiségi alapon választ adni Peking, így ehelyett "minőségi" megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba. Bár ezeket nem részletezte, vállalati vezetők és elemzők úgy vélekedtek, hogy például Kína visszatarthatja bizonyos termékek amerikai exportját, vagy még több adminisztratív akadályt gördíthet a Kínában működő amerikai cégek útjába. Egyes elemzők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy Kína hagyja nemzeti fizetőeszközét tovább gyengülni az exportőrök megtámogatására.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cégeknél még nincs karácsony: sok adózási feladat év végére

Noha közelednek az ünnepek, több olyan fontos év végi adózási határidő és választási lehetőség is van, amelyekre a vállalkozásoknak oda kell figyelniük. A Mazars elemzésében többek között összefoglalja a teendőket a társasági adóval, a csoportos társasági adóalanyisággal, a CbCR-ral kapcsolatban.

Kína: úttörő mezőgazdasági fejlesztések egész során dolgoznak

A világ legnépesebb országának egyik legfőbb kihívása lakossága élelmiszer-ellátásának biztosítása. E célból olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek például az afrikai országok élhetőbbé tételében is kulcsfontosságúak lehetnek. A fekete kontinens mezőgazdaság fejlesztését célzó kínai befektetések az elmúlt 15 évben közel ötszörösére nőttek – értékük eléri a 300 millió dollárt.

Negyedével több pulykát eszünk az ünnepek alatt

Mintegy 20-25 százalékkal bővülhet a növekvő kereslet miatt a pulykahús belföldi forgalma az év többi hónapjához viszonyítva decemberben, és az exportnál 35-40 százalékos növekedésre számít a Magyar Pulykaszövetség.

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.

Új fejezet nyílik a magyar-libanoni agrár-külkereskedelmi kapcsolatokban

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter a Libanoni Köztársaság agrárminiszterével Budapesten, az Agrárminisztériumban. A felek mezőgazdasági együttműködésről szóló tárcaközi egyetértési szándéknyilatkozatot is aláírtak, valamint megnyitották az első Magyarországon rendezett libanoni termékbemutatót.

Vannak még lehetőségek az exportban

Kedvező kamatozású hitelkonstrukciók, biztosítások és egyéb eszközök érhetők el azon a termékkörön belül, amelyekkel az EXIM igyekszik bátorítani a hazai mező- és élelmiszergazdaság résztvevőit az exportpiacokra való kilépésre – hangzott el a témában megrendezett szakmai konferencián Bábolnán.

Több tojás érkezik az unióba

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió tojástermékimportja csaknem 70 százalékkal 22 ezer tonnára emelkedett, míg tojástermékexportja 3 százalékkal 158 ezer tonnára csökkent 2018. január–szeptember között az előző év hasonló időszakához képest – közölte baromfipiaci jelentésében az Agrárgazdasági Kutatóintézet.

Külföldön is keresettek a magyar borok

Egyre kelendőbb a magyar bor külföldön, az idén augusztus végéig mintegy 64 százalékkal több palackos, illetve folyóbor került a nemzetközi piacokra. A kivitel várhatóan a jövőben is emelkedni fog.

A sikergyáros szója magyar specialitás lehet

Miközben egyes növények termesztésében évről évre ingadozások tanui lehetünk, a szója népszerűsége világszerte nő. Míg tavaly 331-333 millió tonnát állítottak elő, idén ez a mennnyiség legalább 20 százalékkal fogja azt meghaladni.

Kétszeresére nőtt a kiva belépési határa

December elsejétől megduplázódik, ötszázmillióról egymilliárd forintra nő a kisvállalati adó (kiva) belépési határa - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) szombati közleményében.