0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

A marhahúsfogyasztás népszerűsítése a cél

A marhatartásnak hagyománya volt Zalában is, de a rendszerváltást követően ez a helyzet az egész országban megváltozott. Az utóbbi években azonban növekszik az állattenyésztés volumene, azon belül is kimagasló a húsmarhatartás jelentősége. A közelmúltban a megyében tartott regionális szakmai napot a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete.

Charolais marha előnyei

A francia eredetű húshasznú szarvasmarhafajtát tenyésztők regionális szakmai napjának célja a fajta népszerűsítése és a gazdasági lehetőségeinek ismertetése volt. A húsmarha népszerűsítése azonban tágabb körben is értendő, hiszen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zászlajára tűzte a marhahúsfogyasztás népszerűsítését. Süle Katalin, a kamara Zala megyei elnöke a fajta fontos jellemzőiről beszélt. Jelenleg ugyanis a kamarai elnök a megyében az egyetlen charolais tenyésztő.

– A charolais Franciaországból behozott fajta volt, és évtizedekkel ezelőtt az akkori magyar tarka állomány átkeresztezését kezdte meg vele a Szikszói Állami Gazdaság. Így a fajta törzstenyészetei jellemzően abban a térségben vannak, illetve a Duna másik felén. A Dunántúlon Kaposváron foglalkozik vele egy tenyésztő, Zalában pedig csak én. A

charolais például kiválóan tud alkalmazkodni a környékbeli legelőkhöz. Nekem valamivel több mint 150-es számú az állományom, elsősorban tenyészállat-előállítással foglalkozunk, amire nagy a kereslet belföldön is.

Büszkén mondhatom, hogy valamennyi eladásra szánt példányt itthon értékesítem. Szeretnénk, hogy akik a környéken tartanak ilyen fajtát, vagy valamilyen más húshasznú szarvasmarhát, megismerjék a benne rejlő gazdasági lehetőséget. Szerencsére egyre népszerűbb ez a fajta, egyre bővül az állománya. Nagyon fontos jellemzője a belőle nyerhető 60 százalékos húskihozatal – adott rövid ismertetőt Süle Katalin.

Marhatartók Zalában

A marhatartásnak hagyománya volt Zalában is, de a rendszerváltást követően ez a helyzet az egész országban megváltozott. Az utóbbi években azonban – noha a mezőgazdasági termelésben most is a növénytermesztés a vezető ágazat – növekszik az állattenyésztés volumene, azon belül is kimagasló a húsmarhatartás jelentősége. Jellemzően a nőivarú egyedek, az üszők és a tehenek száma növekszik, de a tenyészbika-előállítás is egyre jobban működik az országban. Mint a szakember elmondta,

egyértelműen megéri a húsmarhatartás a termelőknek, érdemes belekezdeni.

Egy ilyen döntés előtt azonban meg kell vizsgálni, mennyi állatot, mekkora területen tud valaki eredményesen tenyészteni, milyen takarmányozási lehetőségei vannak, és milyen fajtával szeretne belekezdeni e munkába. Hozzátette, arról is szó volt, hogy növelni kell a hazai fogyasztást. Ennek érdekében folyamatban van az agrárkamara programja a marhahúsfogyasztás népszerűsítésére, e húsfajta beltartalmi értékeire és a felhasználás sokoldalúságára hívják fel az emberek figyelmét. Ugyanis

míg az uniós marhahúsfogyasztás évente fejenként hat kilogramm, ezen belül a francia, belga, holland 20–28 kiló, addig nálunk évente átlagosan két kiló marhahúst fogyaszt el egy ember.

A tenyésztők és állattartók a fórumon tájékoztatást kaptak a készülő új állattartási törvényről, a marhatartáshoz kapcsolódó támogatásokról, illetve a 2020 után várható uniós közös agrárpolitika várható alakulásáról is.

Forrás: zaol.hu