Back to top

Az öntözésfejlesztés a legfőbb célok egyike

Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár az Országos Szakmai Nap Konferencián foglalta össze az agrárágazat legfőbb aktualitásait. Beszédében kiemelten foglalkozott a 2020 utáni KAP tervezetével, valamint az öntözésfejlesztés szükségességével is.

„Magyarország minden olyan javaslatot ellenez, amely tovább bonyolítja a rendszert, hiszen az elmúlt években hatalmas erőfeszítések történtek az agrárpolitikai szabályozás egyszerűsítésére, a gazdabarát támogatási rendszer megvalósítására”. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a mezőhegyesi Országos Szakmai Nap Konferencián ekképpen foglalta össze a magyar kormány álláspontját az Európai Unió soron következő Közös Agrárpolitikájának tervezete kapcsán. Mint mondta, a támogatások elosztásának új, tervezett modellje nem egyeztethető össze a területalapú kifizetések logikájával, ráadásul mind a tagállamok, mind pedig a gazdák számára jelentősen növelné az adminisztrációs terheket.

Feldman Zsolt agrárágazati aktualitásokkal foglalkozó előadásában a nyári betakarítási munkák kapcsán is összegezte a tapasztalatokat. „Az idei aratás fennakadások nélkül zajlott le; szélsőséges káresemény nem történt” – mondta a helyettes államtitkár, emlékeztetve arra, hogy mindeközben Európa egyes részein komoly gondokat okozott a rendkívül forró s száraz időjárás. Az extrém körülmények komoly terméscsökkenést okoztak az érintett országokban, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a magyar gabona iránti külpiaci keresletnek is jót tettek.

A mezőgazdaságért felelős államtitkár elmondta, az elmúlt hetekben látható 5-10%-os áremelkedésből adódóan a hazai gabonatermesztők várhatóan nyereségesen zárják az idei évet, mindez pedig a magyar gabonaágazat közép- s hosszú távú kilátásai kapcsán is megnyugtató. Feldman Zsolt mindezeken felül a most folyó őszi munkákra is kitért. Mint mondta, mind a kukorica, mind pedig a napraforgó betakarítása megkezdődött, de eddig a vetésterületnek csak 10-15 százalékáról került le a termés. Szavai szerint a termésátlagok országos szinten nagy szórást mutatnak, összességében pedig átlagos termést ígérnek.

A konferencia résztvevői ezt követően a szaktárca egyik legfontosabb jövőbeli feladatáról is képet kaphattak.

Az öntözésfejlesztésről esett szó, melyre egy nemrégiben megjelent kormányhatározat 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít.

„Létrejön az öntözési ügynökség is, amely az Agrárminisztérium felügyelete alatt kontrollálja majd az ezzel kapcsolatos feladatokat” – tette hozzá a mezőgazdaságért felelős államtitkár, akinek szavai szerint a cél az egymillió hektárnyi öntözött terület elérése, méghozzá húsz éven belül.

Egyebek között e témában szólalt fel a mezőhegyesi rendezvényen Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója is, aki elmondta, hogy részükről mindehhez az erős szakmai hátteret kívánják biztosítani.

Ehhez kapcsolódóan avatta fel a napokban Nagy István agrárminiszter Szarvason az újjáalakult Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetet is.

„Jelentős változások zajlanak az agráriumban, ezzel együtt a NAIK feladatkörei is bővülnek” – mondta Gyuricza Csaba, akinek szavai szerint ehhez kötődően, az elmúlt években csupán osztályként működött intézetet s annak kutatásait emelték egy magasabb szintre.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricabetakarítási rekord: 8 óra alatt 1110 tonna

Egy Amerikában összeszerelt 503 LE-s motorral szerelt CLAAS Lexion 760 Terra Trac RotoPlus APS hibrid cséplőszerkezetű kombájn 8 óra alatt 1110 tonna kukoricát takarított be,

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Az uniós mezőgazdasági tárgyalásokon is támogatja egymást Magyarország és Szlovákia

A magyar-szlovák agrárkapcsolatok fontossága és szerepe túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon, a Visegrádi Négyek együttműködése keretében is intenzív közös munka zajlik és számtalan kérdésben az európai uniós fórumokon is együtt lép fel a két ország a mezőgazdaság termelők érdekeinek védelmében - mondta Feldman Zsolt.

Szélesebb körben válhatnak ismertté a digitális technológiák

Kulcskérdés a gazdák bevezetése a digitális világba, hisz ez esetben jóval többről van szó, mint pusztán technológiai megújulásról – hangsúlyozta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a közelgő PREGA konferencia és kiállítás beharangozóján.

Lehetővé válhat a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítása

Az Európai Parlament kedden elfogadta álláspontját arról a jogszabálytervezetről, amely a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítását teszi lehetővé, és amely egyúttal hozzájárulhat a vízhiány mérsékléséhez.

Több mint négymillió embert érint az osztatlan közös földtulajdon

Rövidesen rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete, mivel hamarosan a parlament elé kerülhet az erről szóló törvényjavaslat - közölte az agrárminiszter pénteken Hévízen.

Sokkoló tudatlanság: megöl az agráripar

Tízezrek demonstrálnak „Elegünk van” mottóval Németország-szerte a KAP-pénzek társadalmilag igazságosabb elosztásáért, ugyanakkor megdöbbentő, hogy mennyire félretájékozottak a tüntetésük tárgyát képező ügyekben.

Idén csökken az orosz részesedés a globális búzapiacon

Oroszország részesedése a globális búzapiacon 19 százalékra csökken a június végéig tartó folyó mezőgazdasági évben az egy évvel korábbi 23 százalékról.

Almatermesztés: darázsfészek vagy mélabú

Január 29-én kicsinek bizonyult a vásárosnaményi Esze Tamás Művelődési Ház nagyterme. A meghirdetett program szerint térségi agrárfórumot tartottak, ám a valóságban a tavaly ősz óta nyugvópontra nem jutó léalma-felvásárlásnak szólt a fokozott kíváncsiság.

Így változott algák mennyisége a Dunában

Egy korszakos adatsor elemzésével térképezte fel egy új magyar kutatás, hogyan változik az algamennyiség és -összetétel a Dunában. Az eredmények szerint napjainkban kevesebb az alga, mint negyven éve, amikor jelentősebb volt az ipari és mezőgazdasági szennyezés.