Back to top

A belvíztől a rizstermesztésig

A mezőgazdasági vízgazdálkodással és öntözésfejlesztéssel foglalkozik a szarvasi székhelyű Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, amelynek mindezek mellett a rizstermesztés vizsgálata és fejlesztése az egyik feladata. A NAIK részeként működő osztály tevékenysége a klímaváltozás fenyegetése miatt is egyre fontosabb és egyre megkerülhetetlenebb.

A szervezet legfőbb feladata és hivatása, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodással foglalkozva érjen el eredményeket ezen a téren. Ennek több, körülhatárolható pillére van – mondta el lapunknak Bozán Csaba osztályvezető.

Bozán Csaba: a szennyvizek szakszerű és okszerű hasznosítása kitörési pont lehet
Az első pillér az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, amely a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésének egyik fő iránya, jóllehet az osztály munkája nem fedi le teljesen ezt a szerteágazó területet. A második pillért a szélesebb értelemben vett mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatások képezik, amelyek közé be kell illeszteni az öntözés kérdését.

A harmadik pillér pedig a rizskutatás és a rizsnemesítés, ami nagy mennyiségű vizet igényel, és így számos vízgazdálkodási vonatkozása van.

A nagyobb volumenű mezőgazdasági vízgazdálkodás kérdéskörében az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály főként a hazánkra leginkább jellemző víztöbblettel foglalkozik. Ennek keretében a belvíz különösen fókuszban van.

– Belvíz-veszélyeztetettségi térképet készítünk, amely Magyarország mintegy 50 ezer négyzetkilométernyi sík területét elemzi a belvíz szempontjából. A térkép fő célja a racionális földhasználati döntések meghozatalának támogatása, vagyis annak feltérképezése, hogy hol mit érdemes termeszteni a belvízveszély számbavételével.

A témához tartozik még a belvíz hasznosításának, esetleges tárolásának kérdése, a későbbi felhasználás érdekében.

– Az elmúlt években, különösen 2000 óta egyre gyakoribb, hogy egy éven belül van belvíz és aztán aszály is. A kettős kár nagyon megviseli a mezőgazdaságot.

Kézenfekvő gondolat, hogy a tavasszal túl soknak bizonyult vizet valamilyen módon visszatartsuk, mert később még jól jönne – mondta el Bozán Csaba, aki elismeri, hogy ez bizony nem egyszerű feladat, már csak azért sem, mert a magyar táj változatossága miatt erre nincs általános érvényű recept. A helyi sajátosságokat mindenhol figyelembe kell venni. Az egyik lehetséges megoldás a belvíz mederben, tárolókban, vízkormányzási eszközökkel való tárolása lehet.

A másik megoldás ugyanakkor az lehet, hogy magát a talajt segítsük minél több víz eltárolásában,

ami így természetesen éppen jó helyen lenne a forró nyári napok beköszöntekor, amikor a növények gyökerei nedvességet keresnek.  Ez utóbbi megoldás esetén a mélyszántás, a periodikus mélyművelés és a talajlazítás jöhet szóba, egyéb agrotechnikai megoldások mellett.

Világos, hogy gyakran ennél lényegesen több vizet jelent a belvíz, ám csak azt a részét kellene elvezetni, ami azt követően marad fenn, hogy mindent megtettünk a talajban való eltárolása elősegítéséért – vélekedik az osztályvezető.

Fontos pillére az osztály tevékenységének az öntözésfejlesztés, amely­nek technikai részleteit természetesen meghagyják az irrigációval foglalkozó, ilyen termékeket fejlesztő és értékesítő cégeknek.

Az osztály érdeklődése inkább az alternatív vízforrásokban rejtőző lehetőségek kihasználására irányul. Ez ügyben a tisztított szennyvizek, a hulladékvizek és az elfolyó vizek hasznosítása jöhet szóba,

természetesen a környezetvédelem, a közegészségügy és a társadalmi érzékenység szempontjait messzemenően figyelembe véve. Emiatt ez inkább elsősorban takarmánynövények és energianövények termesztése esetében jöhet szóba. Mindenesetre a szennyvizek szakszerű és okszerű hasznosítása kitörési pont lehet Bozán Csaba szerint.

A liziméteres kutatások fontosak az ÖKVI-nek
Az öntözésfejlesztésben egy kutatási lehetőség a legfontosabb eszköz az ÖVKI kezében, amit a lizimétertelep tesz lehetővé. Az 1 hektáros kísérleti telepen 320 liziméter, azaz 1 köbméteres, felülről nyitott, talajba süllyesztett tenyész­edény található, amelyek kiemelkedő kutatóeszközöket biztosítanak a növények öntözésével, a tápa­nyagok és toxikus anyagok forgalmával kapcsolatban. A lizi­méterek alján egy kivezető nyíláson jut el a szivárgó víz egy csövön keresztül az egyes blokkokhoz tartozó pincékhez, ahol edényekben össze lehet gyűjteni. Ez a közel zárt szántóföldi rendszer kiváló az anyagforgalmi vizsgálatok elvégzésére.

Liziméter segítségével a kutatók vizsgálni tudják a szivárgó víz mennyiségét és kémiai paramétereit, a többi között a kritikusnak számító nitrát­tar­talmat és a toxikus elemek előfordulását.

A rendszer zárt, ezért anyagforgalmi vizsgálatok nagyobb pontossággal végezhetők benne, mint a nyílt parcellákon. Szabadföldön ugyanis nehezen követhető nyomon a víz és a benne oldott anyagok horizontális és vertikális irányú mozgása.

Ennek következtében a parcellát függőleges irányban elhagyó, illetve a talajvízből vagy szomszédos területekről oda kerülő víz mennyisége pontosan nem mérhető. Ezen kívül kis parcelláknál a szegélyhatásnak is jelentős kiegyenlítő szerepe van. A lizimétereknél viszont a víz- és a tápanyagforgalom minden eleme pontosabban mérhető. Hátrányuk, hogy sekélyek, hiszen mindössze 1 méter mélyek, ami korlátot szab a gyökerek mélységi terjeszkedésének. Ezáltal mérsékelik a talaj kiegyenlítőképességét a víz- és a tápanyagellátás tekintetében. Ennek előnye is van, mert ez a mélység fokozza a kezelések hatását, úgy, ahogyan a sekélyebb termőrétegű és a kisebb vízkapacitású természetes talajok is teszik.

A liziméterek felénél, vagyis 160 darabnál mikrolineár öntözőgép is működik, amelyhez egyedileg fejlesztett, professzionális öntözésvezérlő szoftver is tartozik. Ezzel a modern precíziós technológiák hatását is vizsgálni tudják kutatásaik során.

A lizimétertelep tehát rendkívül fontos az ÖVKI által végzett kutatások terén, de az osztály szántóterületi kutatásokat is végez.

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály tevékenységének harmadik pillérét a rizstermesztéssel kapcsolatos kutatásaik képezik. Kicsivel több, mint 3 ezer hektáron foglalkoznak ma Magyarországon rizstermesztéssel, ami sok más növény termőterületével összehasonlítva nem túlságosan nagy, viszont a rizs vízigénye lényegesen nagyobb, mint azoké. Az ÖVKI ezen a téren szorosan együttműködik a Rizsszövetséggel. A kutatásaik során a legfontosabb kérdés a biotikus és az abiotikus stressz­hatások toleranciája, valamint a rizs szárazon való termesztésének vizsgálata. Ez utóbbi esetében az erősen vízigényes árasztásos termesztési mód helyett öntözéses módot igyekeznek kidolgozni és kifejleszteni, hogy hozzávetőleg feleannyi vízzel is eredményesen lehessen termeszteni a növényt.

A NAIK ÖVKI-ről dióhéjban

A NAIK ÖKVI 3 fontos pillére: az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, a mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatások és a rizskutatás
Az öntözéssel kapcsolatos kutatásoknak nagy múltja van Magyarországon, még az ötvenes években kezdődött a komolyabb vizsgálata. Hosszú út vezetett odáig, amíg 2014. január 1-jén megkezdte működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, amely tizenhárom agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával, működésük összehangolásával jött létre. A jogelőd Halászati és Öntözési Kutatóintézet beolvadásával és szakmai feladatainak szétbontásával jött létre az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, a NAIK ÖVKI.

Az önálló osztály megalakulásának célja a mezőgazdasági vízgazdálkodással, öntözéssel és rizstermesztéssel kapcsolatos, nagy múltú kutatási programok sikeres végrehajtása. Ennek legfontosabb elemei a vizek mennyiségi és minőségi állapotának megőrzése és javítása, a rendelkezésre álló vízkészletek kihasználtsági arányának javítása, a várhatóan egyre szélsőségesebbé váló vízháztartáshoz való alkalmazkodás, környezettudatos és víztakarékos termeléstechnológiák, illetve megújuló és alternatív energiaforrások alkalmazása, a termelés gazdaságosságának fokozása a helyi adottságok szerint.

Feladata továbbá az EU vízkeretirányelvének és az ökológiai igények kielégítését figyelembe vevő komplex programok kidolgozása és az új tudományos eredmények gyakorlati megvalósítása.

Mindezek a mezőgazdasági vízgazdálkodási, az öntözéses gazdálkodási és a rizskutatási K-F-I feladatok ellátásának az alapját képezik. Kiemelt feladatuk az új tudományos eredmények gyakorlatban való hasznosulásának elősegítése, illetve szoros együttműködés kialakítása mind a döntéshozókkal, mind pedig a termelőkkel. Az önálló osztály két kutatási témacsoportban (mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözéses gazdálkodás és rizskutatás) végzi K+F+I-tevékenységét. Az önálló osztály irányítása alá tartozik a NAIK ÖVKI Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium, a NAIK ÖVKI Galambosi Rizskísérleti Telep, a NAIK ÖVKI Liziméter Telep, a NAIK ÖVKI Műszaki Telep és a NAIK ÖVKI Radiológiai Tenyészkert.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloskacsapdát fejleszt az MTA

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Az Ön vállalkozása hogyan digitalizál? – Rövid felmérés

Amennyiben ön egyéni gazdálkodó vagy cégvezető, kérjük, szánjon néhány percet az önkéntes és anonim kérdőív kitöltésére! Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja az agrárgazdaság digitalizációs átalakítása és fejlesztése az agrárgazdaság hatékonyságának növeléséhez. A DAS gördülékeny és hatékony megvalósítása érdekében az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérést készít a jelenlegi helyzetről.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

Új biológiai hulladéktechnológiát fejleszt a Profikomp Zrt.

Új, integrált biológiai hulladék feldolgozó technológiát fejleszt ki a gödöllői székhelyű Profikomp Környezettechnika Zrt. vezette konzorcium, amellyel elsősorban állattartó telepek állíthatnak elő új típusú szerves trágyát - közölték az MTI-vel.

Édes kis semmiség - a cukor káros, vagy a szokásaink?

A világ fejlett országaiban rengetegen küzdenek elhízottsággal, illetve túlsúllyal. Azoknál az embereknél, akik több édességet fogyasztanak nagyobb valószínűséggel alakul ki kettes típusú cukorbetegség, szívrendellenesség vagy rák…de lehet nem is a cukor a hibás.

A juhágazat hiányosságainak pótlása és új ismeretek szerzése a cél

"A hazai juhtartás eredményessége, termelékenysége, állategészségügyi helyzete, technológiai színvonala, és sajnos a juhtenyésztésé is elmarad az európai szinttől. Egy kutatóintézetnek nem feladata, hogy a hiányosság kialakulásának okát keresse. A mi feladatunk releváns megoldási javaslatok kidolgozása a felmerülő problémákra" - Dr. Monori István összefoglalóját olvashatják.

Honvédelem és agrárkutatás

Stratégiai partnerségi megállapodás a Honvédelmi Minisztérium és a Szent István Egyetem között. A megállapodásban vállalt célok megvalósítása érdekében az aláírók együttműködnek és elősegítik a szakmai konzultációkat, a toborzási, az oktatási tapasztalatok, ismeretek és az új kutatási eredmények egymással történő megosztását.

Megbízható kajszifajtákat válasszunk

Az idei tavaszi fagy után nem sok kajszifajta maradt fönn a rostán, az ültetvényekben akár teljes fagykár is előfordult. Mit tehetünk a tavaszi fagyok kivédése és a termésbiztonság növelése érdekében? a Lengyelben rendezett gyümölcstermesztési tanácskozáson Szénási Tibor kajszitermesztő osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel.

Napraforgó-termesztésünk válaszúton

Egy-egy szántóföldi növényfaj termésátlaga akkor növekedett jelentősen, amikor termesztéstechnológiája elemeinek komplex fejlesztése megvalósult. Hazánkban a napraforgó termésátlagának változása, növekedése az elmúlt évtizedekben nem volt folyamatos.