Back to top

Bozótosból lesz újra legelő

Mostanra elfeledett rétek helyreállítását kezdte meg az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság: természetvédelmi oltalom alatt áll az a mintegy 70 hektárnyi terület, amelyen a tervek szerint 2020 tavaszától szarvasmarhák legelnek majd.

Az élőhely-rekonstrukció jelenlegi állapotát ellenőrzi Harsányi Krisztián
Az élőhely-rekonstrukció jelenlegi állapotát ellenőrzi Harsányi Krisztián
Fotó: Szendi Péter/ VN
Jókora farakás látszik a Lóránt Gyula utca utolsó házán túl, az elmúlt hetek fakitermelésének és kézi cserjeirtásának eredményét mutatta Harsányi Krisztián, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője a vaol.hu-nak nyilatkozott a projektről.

– A Kőszegi Tájvédelmi Körzet egyik gyepterületén állunk, ami most nem tűnik gyepterületnek, de a tisztításával – a magas bozót irtásával és a kijelölt fák, facsoportok megtartásával – éppen azon dolgozunk, hogy újra látszódjon, valaha az volt. Doroszlói réteknek is hívják ezeket a területeket – egykor doroszlói gazdák tulajdonában álltak, közigazgatásilag azonban Kőszeghez tartoznak.

Dús legelők voltak, mielőtt az 50-es években felparcellázták, hogy megműveljék, ám a terület vizes, ami a legeltetés szempontjából ideális, de más jellegű hasznosítást nem tesz lehetővé, felhagytak hát a feltörés tervével.

Mára beerdősült területekről beszélhetünk, bizonyos részeit gazdák kaszálták rendszeresen, de a 70 hektár nagy része hatalmas bozótos lett. A nemrég indult projekt célja az, hogy a folyamatot visszafordítsuk, javítsuk a terület vízháztartását a víz ott tartásával, a legelőket, réteket helyreállítsuk, és az újonnan kialakuló tájképet haszonállatokkal tartsuk fenn hosszú távon – magyarázta az élőhely-rekonstrukció szakmai felelőse.

Az igazgatóság az Őrségben több száz szarvasmarhával legelteti a gyepterületeit
Az igazgatóság az Őrségben több száz szarvasmarhával legelteti a gyepterületeit

Az igazgatóság az Őrségben

több száz szarvasmarhával folytat legeltetést, ami a területek fenntartását, a magyar tarka szarvasmarha megőrzését is elősegíti, másfelől gazdálkodási tevékenységük fontos része.

Az ottani gulyából telepítenek majd Kőszegre ötven-hetven állatot. 2020 tavaszán érkeznek a marhák, és ahogy régen: tavasztól őszig legelnek a területen. Legelésükkel, taposásukkal szinten tartják a növényzetet, megőrzik a táj jellegét. Ennek hozományaként olyan növények, emlősök, vízi madarak is visszatérhetnek a rétekre, amelyek korábban jelen voltak, mondta Harsányi Krisztián.

A projektet sokéves előkészítő munka előzte meg. EU-s pályázati forrásból, 221 millió forintot elnyerve adódott lehetőség annak finanszírozására, hogy a területet megfelelő állapotba hozzák, így a Kőszeg környéki élővilág még változatosabb lehet a jövőben. A kivitelezés előtt a városvezetéssel, az érintett utcában lakókkal, gazdálkodókkal, vadászokkal, civil természetvédőkkel is egyeztettek. Harsányi Krisztián hangsúlyozza: minden lehetőséget megragadnak, hogy kellő információ birtokába jussanak az érintettek, figyelembe véve az észrevételeket, megoldást keresve, hogy hosszú távon mindenki számára megnyugtató módon tudják folytatni a tevékenységet.

Terveik szerint a Lóránt Gyula utca végénél kilátót helyeznek el, a tövében információs tábla tájékoztatja majd a nagyközönséget.
Forrás: 
vaol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szervez meg az Ökotárs Alapítvány.

Növekvő termelés, javuló jövedelmezőség a tejágazatban

A tejágazatban is a legfontosabb cél a versenyképesség növelése, ezért a tárca több intézkedéssel is segíti a tejelő tehéntartással foglalkozókat – mondta az Agrárminisztériumban szerdán megrendezett tejágazati fórumon Nagy István. Az agrárminiszter hozzátette: kívánatos a szarvasmarha állomány-létszámának növelése és a tej beltartalmi értékeinek javítása.

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Az utóbbi időben a híradásokban és szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a globális felmelegedésről és ennek hatásairól. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztést sújtja legjobban az időjárás kiszámíthatatlan változása. Az állattenyésztés elszenvedője, de részben felelőse is a klímaváltozásnak.

Szépen araszol fölfelé a vágójuh ára

Augusztusban – 2017 azonos hónapjához képest – a vágójuh ára kilónként 38, a vágómarháé pedig 2 forinttal nőtt, ugyanakkor a vágósertésé 41 forinttal visszaesett. A vágóbaromfiért és a nyerstejért 1-1, az étkezési tojásért pedig 2 Ft-tal fizettek kevesebbet.

Az nem elég, ha ember van az állat mellett

A védett gyepet, a védelemre szoruló, majdnem kipusztult cikta juhok tartják karban a Nagydorog melletti Szenespusztán. Az állomány ma már szépen gyarapodik.

A természet megóvása csak közös összefogással lehetséges

Hazánk természeti öröksége, nemzeti kincs, amit közösen kell megóvnunk - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület megalapításának 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.