Back to top

Három év után újra odaítélték a "mintagazdaság díjat"

Bemutató mintateleppé nyilvánította a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség a Wittmann család vállalkozását. A díj 2011-es megalapítása óta mindössze tizenkét telep érdemelte ki a szövetség elismerését. Évente több százan is ellátogathatnak ezután a családi gazdaságba.

(illusztráció)
(illusztráció)
– A mi telepünk lett a tizenkettedik díjazott – mondta a kemma.hu-nak büszkén Wittmann Csaba, aki a szüleivel és testvérével viszi a kecskédi Agrowitt Kft-t.

Hajdu Péter, a szövetség elnöke elmondta:

a cím nem csak elismerés a díjazottaknak, hanem szolgálat is.

Ennek értelmében ismeretátadási feladatot is vállalt a család, ugyanis évente több száz ember fordulhat meg a telepükön. Az ideérkező szakmabelieket, szakiskolákat és egyetemeket is fogadniuk kell, hogy ezzel biztosítsák a lehetőséget az új nemzedéknek a korszerű technológia és módszerek megismerésére – tette hozzá az elnök.

A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség 2011-ben, megünnepelvén huszadik születésnapját, díjat alapított. Céljuk az volt, hogy az országban működő számtalan juh- és kecsketenyésztő gazdaság közül kiemeljék azt a néhányat, melyek minden tekintetben példával szolgálhatnak a többi vállalkozás számára. Évente csupán 1-2 gazdaság érdemelte ki a „juh bemutató mintatelep” címet, az elmúlt három évben azonban nem volt díjazott. A kezdetek óta mostanáig, az országban mindössze tizenegy családi gazdaságot minősítettek ezzel a kiemelkedően fontos szakmai elismeréssel.

A kérdésre, hogy mivel lehet kiérdemelni a mintatelep címet, Hajdu Péter így felelt: különböző feltételeknek kell megfelelni. A díjazottak iránymutatóan használják a legújabb technológiát, betartják a jogszabályi előírásokat és tenyészetüket mintaértékű rend és tisztaság jellemzi.

A cím elnyerésével vállalják, hogy széles kör számára lehetővé teszik juhtenyészetük meglátogatását és a látogatókkal megismertetik a szakmai tevékenységüket.

A Wittmann család állattenyésztéssel és földműveléssel is foglalkozik a falu határában. Ezerszáz anyajuh, hetvenezer csirke, huszonhat kecske, három szürkemarha és nyolc, hobbiból tartott ló adja a családi gazdaság állományát. A környéken 40–50 hektár földön dolgoznak, az állatoknak pedig négy juhász viseli gondját.

Juhászok a juhászatról

A jelenlévő szakemberek beszélgetéséből megtudtuk: a juhászat legnagyobb problémája manapság, hogy ismerethiányban szenvednek a tenyésztők. A 90-es években, amikor a szakma privatizálódni kezdett, az állami gazdaságokból magánkézbe kerülő juhászatokban kezdtek neki a tenyésztésnek. Ebben az időszakban legalább tíz, különböző feladatokat ellátó személy dolgozott egy gazdaságban. Mindenkinek megvolt az a néhány dolga, amit jól el tudott látni.

Manapság viszont polihisztornak kell lennie egy juhásznak, hogy mindent meg tudjon oldani – mondták nevetve a gazdák.

Bíznak benne, hogy a felnövekvő generáció már nem a 30–40 évvel ezelőtti technológiát fogja megismerni, hanem a legújabbat.

Forrás: 
kemma.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Másfél tonnás fogással büszkélkedhet a szerencsés magyar horgász

Nyereményjáték-sorsolással zárult a Magyar Horgászkártya igénylésének opcionális időszaka: az addig regisztráltak egyebek mellett autóval és nagy értékű külföldi horgászutazásokkal gazdagodtak. A MOHOSZ adatai szerint eddig 163 500-an igényelték a januártól kötelezővé váló kártyát.

Az év legszebb szőlőbirtoka nem csak mutatós, "finom" is

A Bor és Piac Magazin által minden évben meghirdetett Magyarország legszebb szőlőbirtoka pályázaton a középbirtok kategória nyertese az egri Tóth Ferenc Pincészet lett.

Saját sztorikkal jobban eladható a marhahús

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló második része.

17 tonna feletti átlagtermés: szenvedélyük a kukorica

Ha nem is dőltek meg a korábbi rekordok, szép sikerek születtek az idei, X. Kukorica Termésversenyen. Minderről ünnepélyes keretek között számolt be a Magyar Kukorica Klub Egyesület elnöksége. A gödöllői Grassalkovich Kastélyban tartott díjátadó ünnepségen az ország öt régiójából jöttek el termelők, hogy együtt örüljenek saját és egymás sikereinek.

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Különböző módokon folyik a marhahús-előállítás

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló első része.

Magyar tulajdonban lévő kutató és oltóanyag-termelő központot adtak át

Átadták szombaton a mohácsi Prophyl Kft. kutatólaboratóriumát és oltóanyag-termelő központját, a cég a 700 millió forintos beruházással elkészült létesítmény mellett az állatgyógyászatban újdonságnak számító, a libák vérzéses bél- és vesegyulladása elleni vakcinát is kifejlesztett.

Egy mozgékony perzsamacska-különlegesség

A csincsillaperzsák sokakat elkápráztatnak – ha részvételükkel macskaszépségversenyt rendeznének, bizonyára dobogós helyen végeznének. Ezek a gyönyörű, smaragdzöld szemű állatok fekete kontúrú pirosas orrukkal és sötét színű tappancsaikkal valóban elbűvölők. Hazánkban a csincsillaperzsák igen nagy ritkaságnak számítanak.

A húsgalamb legyen jó termelő, szemrevaló

Hús előállítására majd’ minden galambfajta alkalmas, a hústermelésre szakosodott haszonfajták közös jellemzőjük, hogy kifejezetten pecsenyegalambok előállítására tenyésztették őket. Jellemzőjük a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség.

Elindult a nemzeti húsgalambprogram

Nemzeti galamb-, nyúl- és díszmadár-kiállítást rendeztek december 7. és 9. között Budapesten, a Hungexpo B pavilonjában. A rangos rendezvényt Dr. Nagy István agrárminiszter és Dr. Pintér József Zsolt, az MGKSZ elnöke nyitotta meg. Évtizedeken át hagyomány volt, hogy a budapesti vásárváros ad helyet a hazai kisállattenyésztés legrangosabb eseményének, mely egy bő évtizeddel ezelőtt megszakadt.