Back to top

A mezőgazdaság szolgálatában

A hazai mezőgazdasági gépgyártás történetét néhány nagyobb mezőgazdasági gépeket előállító vállalat fémjelzi. Ezek közé tartozott az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) Rt., a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth (HSCS) Gépgyár és a mosoni Kühne gyár. Számos tőkés nagyvállalkozás alapítását más cél vezérelte eredetileg, ennek ellenére jelentős részt vállaltak a hazai mezőgazdasági gépgyártásban.

Rába traktor hirdetése az 1939. évi Köztelekben
Rába traktor hirdetése az 1939. évi Köztelekben
Jellegzetes képviselője volt ez utóbbiaknak a nagy múltú győri RÁBA cég. A vállalat története a millennium évében indult. A Dunántúl legfontosabb kereskedelmi központja ekkor Győr volt, a város kitűnő helyszínt biztosított ipartelepek létesítéséhez. Emil és Richard Lederer bécsi vállalkozók még 1887-ben vették át a győri Szeszgyár irányítását. A hazai járműgyártásban jelentkező igények kielégítésére 1896-ban alapították meg a gyár tőszomszédságában, szintén a szeszgyárban érdekelt Lederer testvérek vezetésével a „Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság”-ot. A vállalat 9 részvényes 500 ezer forintos alaptőkéjével indult el, amiből 440 ezer forint a Lederer testvéreké volt.

Az alapítás utáni évek legfontosabb gyártmányai vasúti kocsik – különféle típusú teher- és személykocsik – voltak.

Cséplőgépmodell (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Makett- és Modellgyűjteménye)
Cséplőgépmodell (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Makett- és Modellgyűjteménye)
Az első gyártmány a Galíciai-Kárpát- Petróleum Rt. megrendelésére készült 30 darab 15 tonnás, 2 tengelyű petróleumszállító tartálykocsi volt. A termelés gyors ütemben fejlődött. 1898-ban elkészült az ezredik vasúti kocsi. Ekkor 1200 alkalmazottjával napi 8–10 vagon előállítására volt képes a gyár.

Eleinte elsősorban hazai megrendeléseket teljesítettek, de néhány évvel később a külpiacok felé is nyitott a gyár. Jelentős megrendeléseket kaptak Németországból, Olaszországból, Angliából, Hollandiából. A kitűnő minőségnek és a versenyképes áraknak köszönhetően a megrendelők közé bekerült India, Costa Rica és az Afrikai Brit Gyarmatok. A termékpaletta is bővült, gyártmányaik között megjelentek a városi villamoskocsik.

A századfordulón kísérleteket kezdtek a közúti motoros járművek előállítására, és üzemi szinten 1903-ban indult be az automobilgyártás.

Motoreke-hirdetés az 1916. évi Köztelekben
Motoreke-hirdetés az 1916. évi Köztelekben

A cég új részlege számos műszaki újdonsággal büszkélkedhetett: Győrben készült a világ első mechanikus négykerékhajtású és -kormányzású közúti járműve. A gyár életében jelentős szerepet játszott a csehországi Böhmisch-Mahrische Maschinenfabrik Prag céggel való együttműködés.

Ennek eredménye lett az „Alfa”, majd a „Grand” márkajelű személygépkocsi és a „Rába V” teherautó.

Győrben az első világháború kitörését követően kezdődött a mezőgazdasági gépek gyártása. A már említett prágai cég gyártmányai alapján készült a K I. és a K II. típusú, 38, illetve 42 lóerős motoreke. A 20. század elején Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendtek ezek a jellegzetes formájú, keretbe foglalt, merev tengelyű, az ekével egybeépített erőgépek. A korabeli szántógéprendszerekhez képest ezek lényegesen egyszerűbbek és gazdaságosabbak voltak.

A vagongyár látképe 1900-ban
A vagongyár látképe 1900-ban

A Vagongyárban készült gépek 10 óra alatt 7–8,5 kataszteri holdat tudtak felszántani 15–35 cm mélyen. Az 1915-től készített K II. típusú motoros ekéket már csökkentett fordulatszámú Grand-motor hajtotta, és szíjtárcsájával egyéb mezőgazdasági gépeket (cséplőgép, daráló, szecskavágó, szivattyú) is működtetni lehetett vele, sőt az ekekeret kiemelése után vontatásra is alkalmas volt.

A Győrben előállított gépek nemcsak Magyarországon, hanem külföldön, a többi között román, bolgár, spanyol és marokkói szántóföldeken is dolgoztak. Gyártásukat 1927-ben állították le. A motorekéket az 1930-ra kifejlesztett, sorozatgyártásra már érett Rába kistraktor váltotta fel. A 15 lóerős traktor kéthengeres álló motorja benzinnel és petróleummal is üzemelt, legnagyobb előnye kis önsúlya és fordulási sugara, megbízhatósága és egyszerű kezelhetősége volt. Gyártását még a harmincas évek elején leállították a súlyos mezőgazdasági válság hatására.

Rába Mindenes traktor Fahr-féle kévekötő-arató géppel 1940-ben
Rába Mindenes traktor Fahr-féle kévekötő-arató géppel 1940-ben
Az évtized derekára a Rába kistraktorral szerzett tapasztalatok és az időközben jelentkező igények alapján a gyár mérnökei kifejlesztettek egy sebességváltós, sokcélú traktort, a Rába Mindenest. A 20–25 lóerős motorok sebességváltójának köszönhetően a talajellenállás függvényében üzem közben tudták változtatni, és ezáltal folyamatosan ki tudták használni a teljesítőképességüket. Megnövelt teljesítménye révén a szántáson kívül számos más munkára alkalmas traktortípus lett belőle. 1939-ben lépett a korábbi konstrukció helyébe, és hamar a középgazdaságok kedvelt erőgépévé vált. Nagygazdaságokban a nagyobb teljesítményű gépek mellett alkalmazták talaj-előkészítéséhez, csépléshez és daráláshoz.

1944-ig 250 Rába Mindenes traktor készült a vagongyárban.

Ennek a megemlékezésnek egy örömteli esemény volt az apropója: a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyűjteménye négy darab igényes kivitelű, működőképes gépmodellel gazdagodott. A modellek készítője, Szabó József a két világháború között dolgozott a Vagongyárban mérnökként. A második világháború viszontagságai külföldre sodorták, először Németországba, majd Franciaországba, ahol szakmájában dolgozott tovább, szabadidejében pedig gépmodelleket készített. A nyolcvanas években hazaköltözött Győrbe, és haláláig ott élt. Az adományozó a készítő unokája, Szabó Christophe volt, aki nagyapja emlékét ezen a módon szerette volna megőrizni. Köszönet érte!

Szabó László
főmuzeológus
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutyamentés Dél-Koreában

Dél-koreai állatvédő aktivisták akciót szerveztek kétszáz kutya megmentéséért. A derék négylábúakat ugyanis a koreai hagyományoknak megfelelően vendéglők étlapjaira szánták.

Kukoricabetakarítási rekord: 8 óra alatt 1110 tonna

Egy Amerikában összeszerelt 503 LE-s motorral szerelt CLAAS Lexion 760 Terra Trac RotoPlus APS hibrid cséplőszerkezetű kombájn 8 óra alatt 1110 tonna kukoricát takarított be,

Élményközpontú OMÉK három helyszínen

A legkiválóbb magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek bemutatója az OMÉK, amely az idén a fiatalokra és az innovációkra fókuszál. A négynapos kiállítás első napját szakmai rendezvényeknek szentelik. Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy az idén 1,2 milliárd forintos költségvetéssel, vidéki társrendezvényekkel együtt szervezik meg a nagyszabású kiállítást szeptember 26-29. között.

Mezőgazdasági gépekre licitáltak Somogyjádon

Bár továbbra is dinamikusan nő az új mezőgazdasági eszközök, gépek forgalma, ezzel párhuzamosan a használt piac is folyamatosan bővül. A nagyobb gazdaságok és a pályázatok nyertesei az új eszközöket keresik, míg a kisebb gazdaságoknak inkább a másodpiac a realitás.

Még mindig nő az agrárlízing

Rekordösszeggel zárta a múlt évet a magyar lízingpiac. A teljes lízingpiacot érintő erőteljes növekedés az egyes szegmenseken belül eltérően érvényesül. Az agrárlízing piacán nem növekedett ilyen látványosan a kihelyezés, de szégyenkezésre így sincs ok.

Még Új-Zélandon is keresettek a szlovén SIP termékei

A korábbi állami vállalatból privatizált vállalkozás egyre sikeresebb a világpiacon. Árbevételük 20 százaléka származott a hazai piacról, 80 százalékát az export tette ki. Legfőbb piacaik az Alpok-beli országok, Ausztria és Svájc, ezen kívül még Új-Zéland.

Rendhagyó megoldásokkal egy élhetőbb jövőért - ötletversenyt indít a NAK

Gazdálkodj okosan! - NAK Agrotech Hackathon” címmel indít innovációs ötletversenyt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal. Az eseményre 2019. február 18-ig várják startupoknak, egyetemi-, főiskolai hallgatóknak jelentkezését.

Permetező robot sorozatgyártása kezdődik

Önjáró automata gyümölcsfa permetezőt épített a kaliforniai székhelyű Crinklaw Farm Services cég, a gép sorozatgyártása ez évben kezdődik meg.

A precíziós gazdálkodás gépesítési kérdései

Az elmúlt tíz évben Európában a Precíziós Mezőgazdaság jó tudományból, jó gyakorlattá változott. 2016-ban Magyarországon 656 gazdaságból 45 folytatott precíziós gazdálkodást. A technológiai elemeket tekintve az automata-kormányzás a legelterjedtebb. A kutatásokból egyértelműen kiderül, hogy tovább nőhet a digitális különbség a kis- és nagy gazdaságok között.

Kétszer jobban teljesít az elektromos önvezető traktor

A John Deere kifejlesztett egy 400 LE teljesítményű elektromos önvezető traktort, a GridCon vállalattal közösen, amely a mezőgazdasági gépek villamosításával foglalkozó vállalkozás. A vállalat szerint ez egy új lehetőség a villamos meghajtás használatára a gépjárművek és a mezőgazdasági gépek számára.