Back to top

A mezőgazdaság szolgálatában

A hazai mezőgazdasági gépgyártás történetét néhány nagyobb mezőgazdasági gépeket előállító vállalat fémjelzi. Ezek közé tartozott az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) Rt., a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth (HSCS) Gépgyár és a mosoni Kühne gyár. Számos tőkés nagyvállalkozás alapítását más cél vezérelte eredetileg, ennek ellenére jelentős részt vállaltak a hazai mezőgazdasági gépgyártásban.

Rába traktor hirdetése az 1939. évi Köztelekben
Rába traktor hirdetése az 1939. évi Köztelekben
Jellegzetes képviselője volt ez utóbbiaknak a nagy múltú győri RÁBA cég. A vállalat története a millennium évében indult. A Dunántúl legfontosabb kereskedelmi központja ekkor Győr volt, a város kitűnő helyszínt biztosított ipartelepek létesítéséhez. Emil és Richard Lederer bécsi vállalkozók még 1887-ben vették át a győri Szeszgyár irányítását. A hazai járműgyártásban jelentkező igények kielégítésére 1896-ban alapították meg a gyár tőszomszédságában, szintén a szeszgyárban érdekelt Lederer testvérek vezetésével a „Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság”-ot. A vállalat 9 részvényes 500 ezer forintos alaptőkéjével indult el, amiből 440 ezer forint a Lederer testvéreké volt.

Az alapítás utáni évek legfontosabb gyártmányai vasúti kocsik – különféle típusú teher- és személykocsik – voltak.

Cséplőgépmodell (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Makett- és Modellgyűjteménye)
Cséplőgépmodell (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Makett- és Modellgyűjteménye)
Az első gyártmány a Galíciai-Kárpát- Petróleum Rt. megrendelésére készült 30 darab 15 tonnás, 2 tengelyű petróleumszállító tartálykocsi volt. A termelés gyors ütemben fejlődött. 1898-ban elkészült az ezredik vasúti kocsi. Ekkor 1200 alkalmazottjával napi 8–10 vagon előállítására volt képes a gyár.

Eleinte elsősorban hazai megrendeléseket teljesítettek, de néhány évvel később a külpiacok felé is nyitott a gyár. Jelentős megrendeléseket kaptak Németországból, Olaszországból, Angliából, Hollandiából. A kitűnő minőségnek és a versenyképes áraknak köszönhetően a megrendelők közé bekerült India, Costa Rica és az Afrikai Brit Gyarmatok. A termékpaletta is bővült, gyártmányaik között megjelentek a városi villamoskocsik.

A századfordulón kísérleteket kezdtek a közúti motoros járművek előállítására, és üzemi szinten 1903-ban indult be az automobilgyártás.

Motoreke-hirdetés az 1916. évi Köztelekben
Motoreke-hirdetés az 1916. évi Köztelekben

A cég új részlege számos műszaki újdonsággal büszkélkedhetett: Győrben készült a világ első mechanikus négykerékhajtású és -kormányzású közúti járműve. A gyár életében jelentős szerepet játszott a csehországi Böhmisch-Mahrische Maschinenfabrik Prag céggel való együttműködés.

Ennek eredménye lett az „Alfa”, majd a „Grand” márkajelű személygépkocsi és a „Rába V” teherautó.

Győrben az első világháború kitörését követően kezdődött a mezőgazdasági gépek gyártása. A már említett prágai cég gyártmányai alapján készült a K I. és a K II. típusú, 38, illetve 42 lóerős motoreke. A 20. század elején Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendtek ezek a jellegzetes formájú, keretbe foglalt, merev tengelyű, az ekével egybeépített erőgépek. A korabeli szántógéprendszerekhez képest ezek lényegesen egyszerűbbek és gazdaságosabbak voltak.

A vagongyár látképe 1900-ban
A vagongyár látképe 1900-ban

A Vagongyárban készült gépek 10 óra alatt 7–8,5 kataszteri holdat tudtak felszántani 15–35 cm mélyen. Az 1915-től készített K II. típusú motoros ekéket már csökkentett fordulatszámú Grand-motor hajtotta, és szíjtárcsájával egyéb mezőgazdasági gépeket (cséplőgép, daráló, szecskavágó, szivattyú) is működtetni lehetett vele, sőt az ekekeret kiemelése után vontatásra is alkalmas volt.

A Győrben előállított gépek nemcsak Magyarországon, hanem külföldön, a többi között román, bolgár, spanyol és marokkói szántóföldeken is dolgoztak. Gyártásukat 1927-ben állították le. A motorekéket az 1930-ra kifejlesztett, sorozatgyártásra már érett Rába kistraktor váltotta fel. A 15 lóerős traktor kéthengeres álló motorja benzinnel és petróleummal is üzemelt, legnagyobb előnye kis önsúlya és fordulási sugara, megbízhatósága és egyszerű kezelhetősége volt. Gyártását még a harmincas évek elején leállították a súlyos mezőgazdasági válság hatására.

Rába Mindenes traktor Fahr-féle kévekötő-arató géppel 1940-ben
Rába Mindenes traktor Fahr-féle kévekötő-arató géppel 1940-ben
Az évtized derekára a Rába kistraktorral szerzett tapasztalatok és az időközben jelentkező igények alapján a gyár mérnökei kifejlesztettek egy sebességváltós, sokcélú traktort, a Rába Mindenest. A 20–25 lóerős motorok sebességváltójának köszönhetően a talajellenállás függvényében üzem közben tudták változtatni, és ezáltal folyamatosan ki tudták használni a teljesítőképességüket. Megnövelt teljesítménye révén a szántáson kívül számos más munkára alkalmas traktortípus lett belőle. 1939-ben lépett a korábbi konstrukció helyébe, és hamar a középgazdaságok kedvelt erőgépévé vált. Nagygazdaságokban a nagyobb teljesítményű gépek mellett alkalmazták talaj-előkészítéséhez, csépléshez és daráláshoz.

1944-ig 250 Rába Mindenes traktor készült a vagongyárban.

Ennek a megemlékezésnek egy örömteli esemény volt az apropója: a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyűjteménye négy darab igényes kivitelű, működőképes gépmodellel gazdagodott. A modellek készítője, Szabó József a két világháború között dolgozott a Vagongyárban mérnökként. A második világháború viszontagságai külföldre sodorták, először Németországba, majd Franciaországba, ahol szakmájában dolgozott tovább, szabadidejében pedig gépmodelleket készített. A nyolcvanas években hazaköltözött Győrbe, és haláláig ott élt. Az adományozó a készítő unokája, Szabó Christophe volt, aki nagyapja emlékét ezen a módon szerette volna megőrizni. Köszönet érte!

Szabó László
főmuzeológus
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A termelői közösségek az élő hagyományok, közös kincseink őrzői

A „Termelői Közösségek Napja” a hagyományos termékeket előállító közösségek ünnepére rendezett szakmai konferencia. A Termelői Közösségek Napjának évenkénti megszervezésével az agrártárca célul tűzte a hagyományos termékeket előállító közösségek tevékenységének szakmai támogatását, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítését.

A mi nótáink

„Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcséből veretlenül, Wittenbergából ép bőrrel, Selmecről pedig a Bursch-nóták nélkül kerül vissza szülőföldjére, az a legszánalomraméltóbb teremtménye az Istennek.” Ez a régi selmeci szentencia jól kifejezi, hogy a diákdalok mennyire fontosak voltak az akadémisták életében, s ez a tény a mai napig sem vesztett jelentőségéből.

Nagy gépek kicsiben - nem csak gyerekeknek

A holland Martin Limpens nagyméretű betakarítógépek és traktorok élethű működőképes modelljeit készíti el 1:32/1:4/1:5-ös méretekben, távirányítható kivitelben.

Szívvel, lélekkel a 2019-es AgrárgépShow kiállításon is

A hazai agrárszakma csúcsrendezvénye 2019-ben sem marad el! Az egyik legnagyobb kiállító, az AXIÁL Kft. január 23. és 26. között újfent a Budapesti Hungexpo Vásárközpont 5000 négyzetméteres D pavilonjában várja meglévő és leendő partnereit.

Precíziós gazdálkodási szakirányú továbbképzés indul

2019. februárjában újraindul a precíziós gazdálkodási szakirányú továbbképzés Székesfehérváron, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézetében.

Futurisztikus traktor már létező technológiákból összerakva

Futurisztikus MTZ modellt mutattak be a BelarusCrossway elnevezésű fehérorosz gazdasági fórumon november végén Minszkben. Az új MTZ modell érdekes koncepciójának kigondolója Alexander Nasyr, a Minszk Traktorgyár fiatal formatervezője.

Hogy került gumi a traktorra?

1928-ban a Continental elsőként vezette be az európai piacra a traktorok számára készült sürített levegős gumiabroncsot. A kilencven év során végrehajtott fejlesztések biztosították a Continental nemzetközi sikerét a gumiabroncs ágazatban. Az elkövetkező években a vállalat azt tervezi, hogy bővíti a kínálatot erre a szegmensre.

Új megjelenésű török ​​traktorok törnek be az uniós piacra

Törökország a közelmúltban komoly traktorgyártóként jelent meg Nyugat-Európa térképén. A Hattat, a Tumosan és az Armatrac, mellett, egy új gyártó, a Basak Traktor is beszállt az EU -s piacra.

A Muzsikál az erdő kiérdemelte a minősített fesztivál címet

Az idén 15 éves Muzsikál az erdő rendezvénysorozat a Magyar Fesztivál Szövetség évadzáró konferenciáján vehette át a minősítést igazoló oklevelet Márta István elnöktől Szabó Lajos és Matúz Viktória, a Muzsikál az Erdő Alapítvány elnöke és titkára.

Piaci előny a digitalizálás

Ma már nem sci-fi a precíziós mezőgazdaság, amelynek közvetlen gazdálkodási, piaci előnyei vannak – hangzott el egy gödöllői szakmai konferencián. A technológiához kapcsolódó tudás átadásában azonban még bőven van tennivaló.