Back to top

A mezőgazdaság szolgálatában

A hazai mezőgazdasági gépgyártás történetét néhány nagyobb mezőgazdasági gépeket előállító vállalat fémjelzi. Ezek közé tartozott az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) Rt., a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth (HSCS) Gépgyár és a mosoni Kühne gyár. Számos tőkés nagyvállalkozás alapítását más cél vezérelte eredetileg, ennek ellenére jelentős részt vállaltak a hazai mezőgazdasági gépgyártásban.

Rába traktor hirdetése az 1939. évi Köztelekben
Rába traktor hirdetése az 1939. évi Köztelekben
Jellegzetes képviselője volt ez utóbbiaknak a nagy múltú győri RÁBA cég. A vállalat története a millennium évében indult. A Dunántúl legfontosabb kereskedelmi központja ekkor Győr volt, a város kitűnő helyszínt biztosított ipartelepek létesítéséhez. Emil és Richard Lederer bécsi vállalkozók még 1887-ben vették át a győri Szeszgyár irányítását. A hazai járműgyártásban jelentkező igények kielégítésére 1896-ban alapították meg a gyár tőszomszédságában, szintén a szeszgyárban érdekelt Lederer testvérek vezetésével a „Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság”-ot. A vállalat 9 részvényes 500 ezer forintos alaptőkéjével indult el, amiből 440 ezer forint a Lederer testvéreké volt.

Az alapítás utáni évek legfontosabb gyártmányai vasúti kocsik – különféle típusú teher- és személykocsik – voltak.

Cséplőgépmodell (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Makett- és Modellgyűjteménye)
Cséplőgépmodell (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Makett- és Modellgyűjteménye)
Az első gyártmány a Galíciai-Kárpát- Petróleum Rt. megrendelésére készült 30 darab 15 tonnás, 2 tengelyű petróleumszállító tartálykocsi volt. A termelés gyors ütemben fejlődött. 1898-ban elkészült az ezredik vasúti kocsi. Ekkor 1200 alkalmazottjával napi 8–10 vagon előállítására volt képes a gyár.

Eleinte elsősorban hazai megrendeléseket teljesítettek, de néhány évvel később a külpiacok felé is nyitott a gyár. Jelentős megrendeléseket kaptak Németországból, Olaszországból, Angliából, Hollandiából. A kitűnő minőségnek és a versenyképes áraknak köszönhetően a megrendelők közé bekerült India, Costa Rica és az Afrikai Brit Gyarmatok. A termékpaletta is bővült, gyártmányaik között megjelentek a városi villamoskocsik.

A századfordulón kísérleteket kezdtek a közúti motoros járművek előállítására, és üzemi szinten 1903-ban indult be az automobilgyártás.

Motoreke-hirdetés az 1916. évi Köztelekben
Motoreke-hirdetés az 1916. évi Köztelekben

A cég új részlege számos műszaki újdonsággal büszkélkedhetett: Győrben készült a világ első mechanikus négykerékhajtású és -kormányzású közúti járműve. A gyár életében jelentős szerepet játszott a csehországi Böhmisch-Mahrische Maschinenfabrik Prag céggel való együttműködés.

Ennek eredménye lett az „Alfa”, majd a „Grand” márkajelű személygépkocsi és a „Rába V” teherautó.

Győrben az első világháború kitörését követően kezdődött a mezőgazdasági gépek gyártása. A már említett prágai cég gyártmányai alapján készült a K I. és a K II. típusú, 38, illetve 42 lóerős motoreke. A 20. század elején Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendtek ezek a jellegzetes formájú, keretbe foglalt, merev tengelyű, az ekével egybeépített erőgépek. A korabeli szántógéprendszerekhez képest ezek lényegesen egyszerűbbek és gazdaságosabbak voltak.

A vagongyár látképe 1900-ban
A vagongyár látképe 1900-ban

A Vagongyárban készült gépek 10 óra alatt 7–8,5 kataszteri holdat tudtak felszántani 15–35 cm mélyen. Az 1915-től készített K II. típusú motoros ekéket már csökkentett fordulatszámú Grand-motor hajtotta, és szíjtárcsájával egyéb mezőgazdasági gépeket (cséplőgép, daráló, szecskavágó, szivattyú) is működtetni lehetett vele, sőt az ekekeret kiemelése után vontatásra is alkalmas volt.

A Győrben előállított gépek nemcsak Magyarországon, hanem külföldön, a többi között román, bolgár, spanyol és marokkói szántóföldeken is dolgoztak. Gyártásukat 1927-ben állították le. A motorekéket az 1930-ra kifejlesztett, sorozatgyártásra már érett Rába kistraktor váltotta fel. A 15 lóerős traktor kéthengeres álló motorja benzinnel és petróleummal is üzemelt, legnagyobb előnye kis önsúlya és fordulási sugara, megbízhatósága és egyszerű kezelhetősége volt. Gyártását még a harmincas évek elején leállították a súlyos mezőgazdasági válság hatására.

Rába Mindenes traktor Fahr-féle kévekötő-arató géppel 1940-ben
Rába Mindenes traktor Fahr-féle kévekötő-arató géppel 1940-ben
Az évtized derekára a Rába kistraktorral szerzett tapasztalatok és az időközben jelentkező igények alapján a gyár mérnökei kifejlesztettek egy sebességváltós, sokcélú traktort, a Rába Mindenest. A 20–25 lóerős motorok sebességváltójának köszönhetően a talajellenállás függvényében üzem közben tudták változtatni, és ezáltal folyamatosan ki tudták használni a teljesítőképességüket. Megnövelt teljesítménye révén a szántáson kívül számos más munkára alkalmas traktortípus lett belőle. 1939-ben lépett a korábbi konstrukció helyébe, és hamar a középgazdaságok kedvelt erőgépévé vált. Nagygazdaságokban a nagyobb teljesítményű gépek mellett alkalmazták talaj-előkészítéséhez, csépléshez és daráláshoz.

1944-ig 250 Rába Mindenes traktor készült a vagongyárban.

Ennek a megemlékezésnek egy örömteli esemény volt az apropója: a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyűjteménye négy darab igényes kivitelű, működőképes gépmodellel gazdagodott. A modellek készítője, Szabó József a két világháború között dolgozott a Vagongyárban mérnökként. A második világháború viszontagságai külföldre sodorták, először Németországba, majd Franciaországba, ahol szakmájában dolgozott tovább, szabadidejében pedig gépmodelleket készített. A nyolcvanas években hazaköltözött Győrbe, és haláláig ott élt. Az adományozó a készítő unokája, Szabó Christophe volt, aki nagyapja emlékét ezen a módon szerette volna megőrizni. Köszönet érte!

Szabó László
főmuzeológus
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két díjat is nyert a KITE Zrt. pénzügyi szekciója egyet pedig a cég megújult honlapja

Idén másodszor rendezte meg Business and Finance Summit konferenciáját a Portfolio és a Credit Management Group, amelyen a nemzetközi szinten is elismert CFO of the year díj, a CFO Master és az Év Credit Management Csapata elismerések is átadásra kerültek. Utóbbi kettőben a KITE is érintett idén.

C-vitamin tarolás: a fejes káposzta kézi és gépi betakarítása

A fejes káposzta betakarításának kezdetét az állomány jellemzői határozzák meg. A káposztafejnek el kell érnie a fajtára jellemző alakot és tömöttségi állapotot. A betakarítás ideje az ültetés után 55-150 nappal esedékes.

Tejhűtés jég formájában tárolt napenergiával

Francia koprodukcióban készül egy olyan jeges vizes tejhűtő rendszer, melynek energiaigénye akár helyben generált, jég formájában eltárolt napenergiával is fedezhető.

Kiegyensúlyozott az agrárgéplízing-piac

Megint két számjegyű növekedés következett be a magyar lízingpiacon: a finanszírozott összeg 17 százalékkal 500 milliárd forint fölé került az év első kilenc hónapjában - közölte a Magyar Lízingszövetség.

A jövő technológiái a kapuban állnak

Mintegy 18 ezren látogattak el november elején Stuttgartba, az idei IVIFHO – Intervitis Interfructa HortiTechnika nemzetközi szakvásárra. A három nap alatt közel ötven országból utaztak szakemberek a helyszínre - a legtöbben Svájcból, Ausztriából, Olaszországból, Franciaországból és Luxemburgból -, akik a 13 országból érkező 302 kiállító szolgáltatásaival, termékeivel ismerkedhettek.

Szent Márton bora Villányból

Márton napja nem csak a libás lakomáról szól, hanem az újbor kóstolásáról is. A hétvégi programokon mutatták be a vendégeknek az újborokat, amelyre az általunk megkérdezett borász szerint az idén sem lesz panasz.

Messze esik a dió a fájától: héjasok betakarítása

A héjasok (dió, mogyoró, mandula) betakarítását a gépesített dióbetakarításon keresztül mutatjuk be. A diófákat nagy lombkoronájuk miatt nagy sor- és tőtávolságra ültetik.

Francia modell: robotizált tehenészet

Rendkívül izgalmas annak megismerése, miként gondolkoznak a francia gazdák az agrárpolitikai kérdésekről, a piaci lehetőségekről és perspektívákról, milyen jövőképet képzelnek el maguknak, látják-e annak esélyét, hogy nyugdíjba vonulásuk után valaki továbbviszi a gazdaságot?

Kétezer éves bort találtak

A sírban két bronzedényre bukkantak, ezek egyike tartalmazta a borszerű folyadékot, a másik egy vadlúdalakú lámpa volt.

Stuttgartban a kertészeti innováció krémje

Szakmai berkekben köztudott, hogy a szőlészet-borászat, a gyümölcsfeldolgozó- illetve szeszipar egyik legjelentősebb szakkiállításának számít a Stuttgart új vásárközpontjában tartott IVIFHO - az Intervitis Interfructa HortiTechnika - kiállítás. Az első rendezvény méretei is imponálóak voltak, amikor közel öt hektárnyi területen mutatták be a kiállítók termékeiket, illetve szolgáltatásait .