Back to top

A mezőgazdaság szolgálatában

A hazai mezőgazdasági gépgyártás történetét néhány nagyobb mezőgazdasági gépeket előállító vállalat fémjelzi. Ezek közé tartozott az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) Rt., a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth (HSCS) Gépgyár és a mosoni Kühne gyár. Számos tőkés nagyvállalkozás alapítását más cél vezérelte eredetileg, ennek ellenére jelentős részt vállaltak a hazai mezőgazdasági gépgyártásban.

Rába traktor hirdetése az 1939. évi Köztelekben
Rába traktor hirdetése az 1939. évi Köztelekben
Jellegzetes képviselője volt ez utóbbiaknak a nagy múltú győri RÁBA cég. A vállalat története a millennium évében indult. A Dunántúl legfontosabb kereskedelmi központja ekkor Győr volt, a város kitűnő helyszínt biztosított ipartelepek létesítéséhez. Emil és Richard Lederer bécsi vállalkozók még 1887-ben vették át a győri Szeszgyár irányítását. A hazai járműgyártásban jelentkező igények kielégítésére 1896-ban alapították meg a gyár tőszomszédságában, szintén a szeszgyárban érdekelt Lederer testvérek vezetésével a „Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság”-ot. A vállalat 9 részvényes 500 ezer forintos alaptőkéjével indult el, amiből 440 ezer forint a Lederer testvéreké volt.

Az alapítás utáni évek legfontosabb gyártmányai vasúti kocsik – különféle típusú teher- és személykocsik – voltak.

Cséplőgépmodell (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Makett- és Modellgyűjteménye)
Cséplőgépmodell (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Makett- és Modellgyűjteménye)
Az első gyártmány a Galíciai-Kárpát- Petróleum Rt. megrendelésére készült 30 darab 15 tonnás, 2 tengelyű petróleumszállító tartálykocsi volt. A termelés gyors ütemben fejlődött. 1898-ban elkészült az ezredik vasúti kocsi. Ekkor 1200 alkalmazottjával napi 8–10 vagon előállítására volt képes a gyár.

Eleinte elsősorban hazai megrendeléseket teljesítettek, de néhány évvel később a külpiacok felé is nyitott a gyár. Jelentős megrendeléseket kaptak Németországból, Olaszországból, Angliából, Hollandiából. A kitűnő minőségnek és a versenyképes áraknak köszönhetően a megrendelők közé bekerült India, Costa Rica és az Afrikai Brit Gyarmatok. A termékpaletta is bővült, gyártmányaik között megjelentek a városi villamoskocsik.

A századfordulón kísérleteket kezdtek a közúti motoros járművek előállítására, és üzemi szinten 1903-ban indult be az automobilgyártás.

Motoreke-hirdetés az 1916. évi Köztelekben
Motoreke-hirdetés az 1916. évi Köztelekben

A cég új részlege számos műszaki újdonsággal büszkélkedhetett: Győrben készült a világ első mechanikus négykerékhajtású és -kormányzású közúti járműve. A gyár életében jelentős szerepet játszott a csehországi Böhmisch-Mahrische Maschinenfabrik Prag céggel való együttműködés.

Ennek eredménye lett az „Alfa”, majd a „Grand” márkajelű személygépkocsi és a „Rába V” teherautó.

Győrben az első világháború kitörését követően kezdődött a mezőgazdasági gépek gyártása. A már említett prágai cég gyártmányai alapján készült a K I. és a K II. típusú, 38, illetve 42 lóerős motoreke. A 20. század elején Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendtek ezek a jellegzetes formájú, keretbe foglalt, merev tengelyű, az ekével egybeépített erőgépek. A korabeli szántógéprendszerekhez képest ezek lényegesen egyszerűbbek és gazdaságosabbak voltak.

A vagongyár látképe 1900-ban
A vagongyár látképe 1900-ban

A Vagongyárban készült gépek 10 óra alatt 7–8,5 kataszteri holdat tudtak felszántani 15–35 cm mélyen. Az 1915-től készített K II. típusú motoros ekéket már csökkentett fordulatszámú Grand-motor hajtotta, és szíjtárcsájával egyéb mezőgazdasági gépeket (cséplőgép, daráló, szecskavágó, szivattyú) is működtetni lehetett vele, sőt az ekekeret kiemelése után vontatásra is alkalmas volt.

A Győrben előállított gépek nemcsak Magyarországon, hanem külföldön, a többi között román, bolgár, spanyol és marokkói szántóföldeken is dolgoztak. Gyártásukat 1927-ben állították le. A motorekéket az 1930-ra kifejlesztett, sorozatgyártásra már érett Rába kistraktor váltotta fel. A 15 lóerős traktor kéthengeres álló motorja benzinnel és petróleummal is üzemelt, legnagyobb előnye kis önsúlya és fordulási sugara, megbízhatósága és egyszerű kezelhetősége volt. Gyártását még a harmincas évek elején leállították a súlyos mezőgazdasági válság hatására.

Rába Mindenes traktor Fahr-féle kévekötő-arató géppel 1940-ben
Rába Mindenes traktor Fahr-féle kévekötő-arató géppel 1940-ben
Az évtized derekára a Rába kistraktorral szerzett tapasztalatok és az időközben jelentkező igények alapján a gyár mérnökei kifejlesztettek egy sebességváltós, sokcélú traktort, a Rába Mindenest. A 20–25 lóerős motorok sebességváltójának köszönhetően a talajellenállás függvényében üzem közben tudták változtatni, és ezáltal folyamatosan ki tudták használni a teljesítőképességüket. Megnövelt teljesítménye révén a szántáson kívül számos más munkára alkalmas traktortípus lett belőle. 1939-ben lépett a korábbi konstrukció helyébe, és hamar a középgazdaságok kedvelt erőgépévé vált. Nagygazdaságokban a nagyobb teljesítményű gépek mellett alkalmazták talaj-előkészítéséhez, csépléshez és daráláshoz.

1944-ig 250 Rába Mindenes traktor készült a vagongyárban.

Ennek a megemlékezésnek egy örömteli esemény volt az apropója: a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyűjteménye négy darab igényes kivitelű, működőképes gépmodellel gazdagodott. A modellek készítője, Szabó József a két világháború között dolgozott a Vagongyárban mérnökként. A második világháború viszontagságai külföldre sodorták, először Németországba, majd Franciaországba, ahol szakmájában dolgozott tovább, szabadidejében pedig gépmodelleket készített. A nyolcvanas években hazaköltözött Győrbe, és haláláig ott élt. Az adományozó a készítő unokája, Szabó Christophe volt, aki nagyapja emlékét ezen a módon szerette volna megőrizni. Köszönet érte!

Szabó László
főmuzeológus
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Károsanyag-kibocsátás nélkül

A 8 m3-es függőleges kúpos, csigás keverőtartályos, magajáró takarmánykeverő-kiosztó kocsit beépített akkumulátorral meghajtott villanymotorok működtetik. Kétféle 465 Ah-ás és 620 Ah-ás akkumulátorteleppel rendelhető.

Mezőgazdasági gépésztechnikus-jelöltek csapnak össze Vépen

Tíz magyarországi mezőgazdasági szakiskola 18 mezőgazdasági gépész-technikus tanulója, az ország legjobb leendő szakemberei mérik össze tudásukat és ügyességüket a hétfőn kezdődött, és két napon át tartó Mezőgazdasági Gépésztechnikus Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjén, Vépen, AM DASZK Vépi Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumában.

Itt a tavasz, mégis éheznek a madarak?

Barázdabillegető, füstifecske, réti pityer – csak néhány azok közül a rovarevő madarak közül, amelyek száma Európa-szerte jelentősen, 13 százalékkal visszaesett az utóbbi 25 évben. A jelenség oka nemcsak a rovarpusztulásban, hanem a mezőgazdaságban is keresendő.

AgrárgépShow Mezőfalván

Az internet alapú technológiáktól a robotikáig. Május 23-24-én ismét Mezőfalvára hívják a szántóföldi gazdálkodókat a gépforgalmazók és az agrárkamara. A kétnapos szabadtéri rendezvényen a világ legkorszerűbb mezőgépei vonulnak fel, amiket élesben, akár munka közben is kipróbálhatnak az érdeklődők.

Technológia és munkaerőhiány: újdonságok a húsmarhatartóknak

Nehéz, büdös, fárasztó. Nem pálya a fiataloknak a mezőgazdaság – derül ki a statisztikákból. Enyhítheti-e a munkaerőhiányt a számítógép? Kiválthatja-e az embert az automatizálás? Fontos-e a megújulás, a technológiai fejlesztés egy alapvetően ma is külterjes ágazatban?

Nagy István: indul a digitális agrár-rezsicsökkentés

Még az idén elindul a Digitális Agrárstratégia (DAS) megvalósítása - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön Budapesten a Figyelő című hetilap „Agrárpiac: az aranytartalék” című konferenciáján. Kiemelte, hogy a digitális agrár-rezsicsökkentés célja minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, illetve a kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése.

Kelendő a traktorabroncs

Jelentősen bővül a mezőgazdasági gumiabroncsok piaca Magyarországon, ezért jó évet vár idén a Bridgestone ebben a szegmensben – közölte a vállalat a Magyar Mezőgazdasággal. Az elmúlt években dinamikusan nőtt a teljes magyar abroncspiac, amelyből az agrárium is kivette a részét.

Különleges élmények várnak ránk áprilisban az Alföldön

Az alföldi rónák igencsak emlékezetes élményekkel ajándékozhatják meg áprilisban az arra járó „vándorokat”. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága révén a túzokok dürgésének lehetnek szemtanúi az érdeklődők, míg innen nem messze, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság társszervezésében a pásztorélet szépségeit s hagyományait elevenednek fel.

Gyógynövények a Bibliából

A gyógynövényeket ősidők óta ismeri az emberiség, hiszen sokszor azok jelentették az egyedüli gyógymódot. Az ősi orvoslás nagyon sokféle kezelést és terméket használt, a szájon át fogyasztott főzeteken, forrázatokon, sűrű rázókeverékeken túl a külső felületekre felvitt kenőcsökig, borogatásokig és öblítőkig, füstölőkig. Ezek között meghatározóak voltak a különféle növényi részek.

Kötelező digitalizáció a mezőgazdaságba

A Mezőgazdasági Gépgyártók Európai Szövetsége (CEMA) a közelmúltban felszólította az uniós tagállamokat, hogy tegyenek „egyértelmű kötelezettségvállalást” az európai mezőgazdaság digitalizálására, mert ez az egyetlen út a jelenlegi környezeti és gazdasági kihívások leküzdéséhez.