Back to top

A mezőgazdaság szolgálatában

A hazai mezőgazdasági gépgyártás történetét néhány nagyobb mezőgazdasági gépeket előállító vállalat fémjelzi. Ezek közé tartozott az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) Rt., a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth (HSCS) Gépgyár és a mosoni Kühne gyár. Számos tőkés nagyvállalkozás alapítását más cél vezérelte eredetileg, ennek ellenére jelentős részt vállaltak a hazai mezőgazdasági gépgyártásban.

Rába traktor hirdetése az 1939. évi Köztelekben
Rába traktor hirdetése az 1939. évi Köztelekben
Jellegzetes képviselője volt ez utóbbiaknak a nagy múltú győri RÁBA cég. A vállalat története a millennium évében indult. A Dunántúl legfontosabb kereskedelmi központja ekkor Győr volt, a város kitűnő helyszínt biztosított ipartelepek létesítéséhez. Emil és Richard Lederer bécsi vállalkozók még 1887-ben vették át a győri Szeszgyár irányítását. A hazai járműgyártásban jelentkező igények kielégítésére 1896-ban alapították meg a gyár tőszomszédságában, szintén a szeszgyárban érdekelt Lederer testvérek vezetésével a „Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság”-ot. A vállalat 9 részvényes 500 ezer forintos alaptőkéjével indult el, amiből 440 ezer forint a Lederer testvéreké volt.

Az alapítás utáni évek legfontosabb gyártmányai vasúti kocsik – különféle típusú teher- és személykocsik – voltak.

Cséplőgépmodell (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Makett- és Modellgyűjteménye)
Cséplőgépmodell (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Makett- és Modellgyűjteménye)
Az első gyártmány a Galíciai-Kárpát- Petróleum Rt. megrendelésére készült 30 darab 15 tonnás, 2 tengelyű petróleumszállító tartálykocsi volt. A termelés gyors ütemben fejlődött. 1898-ban elkészült az ezredik vasúti kocsi. Ekkor 1200 alkalmazottjával napi 8–10 vagon előállítására volt képes a gyár.

Eleinte elsősorban hazai megrendeléseket teljesítettek, de néhány évvel később a külpiacok felé is nyitott a gyár. Jelentős megrendeléseket kaptak Németországból, Olaszországból, Angliából, Hollandiából. A kitűnő minőségnek és a versenyképes áraknak köszönhetően a megrendelők közé bekerült India, Costa Rica és az Afrikai Brit Gyarmatok. A termékpaletta is bővült, gyártmányaik között megjelentek a városi villamoskocsik.

A századfordulón kísérleteket kezdtek a közúti motoros járművek előállítására, és üzemi szinten 1903-ban indult be az automobilgyártás.

Motoreke-hirdetés az 1916. évi Köztelekben
Motoreke-hirdetés az 1916. évi Köztelekben

A cég új részlege számos műszaki újdonsággal büszkélkedhetett: Győrben készült a világ első mechanikus négykerékhajtású és -kormányzású közúti járműve. A gyár életében jelentős szerepet játszott a csehországi Böhmisch-Mahrische Maschinenfabrik Prag céggel való együttműködés.

Ennek eredménye lett az „Alfa”, majd a „Grand” márkajelű személygépkocsi és a „Rába V” teherautó.

Győrben az első világháború kitörését követően kezdődött a mezőgazdasági gépek gyártása. A már említett prágai cég gyártmányai alapján készült a K I. és a K II. típusú, 38, illetve 42 lóerős motoreke. A 20. század elején Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendtek ezek a jellegzetes formájú, keretbe foglalt, merev tengelyű, az ekével egybeépített erőgépek. A korabeli szántógéprendszerekhez képest ezek lényegesen egyszerűbbek és gazdaságosabbak voltak.

A vagongyár látképe 1900-ban
A vagongyár látképe 1900-ban

A Vagongyárban készült gépek 10 óra alatt 7–8,5 kataszteri holdat tudtak felszántani 15–35 cm mélyen. Az 1915-től készített K II. típusú motoros ekéket már csökkentett fordulatszámú Grand-motor hajtotta, és szíjtárcsájával egyéb mezőgazdasági gépeket (cséplőgép, daráló, szecskavágó, szivattyú) is működtetni lehetett vele, sőt az ekekeret kiemelése után vontatásra is alkalmas volt.

A Győrben előállított gépek nemcsak Magyarországon, hanem külföldön, a többi között román, bolgár, spanyol és marokkói szántóföldeken is dolgoztak. Gyártásukat 1927-ben állították le. A motorekéket az 1930-ra kifejlesztett, sorozatgyártásra már érett Rába kistraktor váltotta fel. A 15 lóerős traktor kéthengeres álló motorja benzinnel és petróleummal is üzemelt, legnagyobb előnye kis önsúlya és fordulási sugara, megbízhatósága és egyszerű kezelhetősége volt. Gyártását még a harmincas évek elején leállították a súlyos mezőgazdasági válság hatására.

Rába Mindenes traktor Fahr-féle kévekötő-arató géppel 1940-ben
Rába Mindenes traktor Fahr-féle kévekötő-arató géppel 1940-ben
Az évtized derekára a Rába kistraktorral szerzett tapasztalatok és az időközben jelentkező igények alapján a gyár mérnökei kifejlesztettek egy sebességváltós, sokcélú traktort, a Rába Mindenest. A 20–25 lóerős motorok sebességváltójának köszönhetően a talajellenállás függvényében üzem közben tudták változtatni, és ezáltal folyamatosan ki tudták használni a teljesítőképességüket. Megnövelt teljesítménye révén a szántáson kívül számos más munkára alkalmas traktortípus lett belőle. 1939-ben lépett a korábbi konstrukció helyébe, és hamar a középgazdaságok kedvelt erőgépévé vált. Nagygazdaságokban a nagyobb teljesítményű gépek mellett alkalmazták talaj-előkészítéséhez, csépléshez és daráláshoz.

1944-ig 250 Rába Mindenes traktor készült a vagongyárban.

Ennek a megemlékezésnek egy örömteli esemény volt az apropója: a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyűjteménye négy darab igényes kivitelű, működőképes gépmodellel gazdagodott. A modellek készítője, Szabó József a két világháború között dolgozott a Vagongyárban mérnökként. A második világháború viszontagságai külföldre sodorták, először Németországba, majd Franciaországba, ahol szakmájában dolgozott tovább, szabadidejében pedig gépmodelleket készített. A nyolcvanas években hazaköltözött Győrbe, és haláláig ott élt. Az adományozó a készítő unokája, Szabó Christophe volt, aki nagyapja emlékét ezen a módon szerette volna megőrizni. Köszönet érte!

Szabó László
főmuzeológus
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új román traktor olasz motorral

Tíz év után újból saját traktort gyárt Románia: az IRUM Reghin gyárában, az erdélyi Szászrégenben mutatták be a TAGRO elnevezésű modellt, amelynek fejlesztése öt évig tartott és nagyjából 6 millió euróba került. A tervek szerint a traktorok sorozatgyártása 2019 áprilisában kezdődhet el.

Olajfák a Bibliából

Itt az ősz, a szüret ideje. Benépesülnek a szőlőskertek, folyik a munka. Így volt ez a bibliai időkben is a Szentföldön, de a szőlő mellett ez az időszak egy másik fontos gyümölcs, az olajbogyó betakarításának az ideje is. A korábban megjelent Fűszerek-, Cserjék-, Gyümölcsök-, és Zöldségek a Bibliából című cikkek folytatását közöljük.

Intelligens mechanikus gyomirtás

A kultivátorozás időigényes tevékenység, különösen a biotermesztésben. A nagyobb hatékonyság érdekében a gyártók intelligens vezérlőrendszereket fejlesztettek ki. A technikai újdonságokat szántóföldi bemutatón cékla- és cukorrépatáblákban láthatták az érdeklődők. A Gemüse c. német szaklap tudósított az eseményről.

Gemenci halászok

A Mi Erdőnk szerkesztőbizottsága a Gemenc Zrt. meghívására két napot töltött az erdőgazdaságnál. Babos Imre szakszerű vezetésével megtekintettük a Gemenci Erdei Vasút Lassi állomásán berendezett Halászati Múzeumot.

Áfonyaszüret gépesítve

Előző számainkban a szőlőkombájnok működését és típusait mutattuk be. Azokhoz hasonló berendezésekkel takarítják be a bogyósgyümölcsök közül főként a ribiszkét és az áfonyát, illetve más fajok szüretére is kifejlesztettek gépeket.

Nem létező mezőgazdasági gépeket hirdettek - lebuktak

Jelentős kárt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Sárvári Járási Ügyészség öt férfi ellen, akik országszerte összesen 48 sértettet tévesztettek meg valótlan internetes hirdetésekkel 2016 augusztusától kezdődően.

Mit tudnak a szőlőkombájnok?

A szőlőkombájnon belül különböző szállítóberendezések mozgatják az anyagot. A vízszintes irányú szállítást szállítószalagok, kaparószalagok, a ferde és függőleges irányú anyagmozgatást nyitott vagy zárt házban futó kaparóelemes, rekeszes szállítószalagok, illetve serleges felvonók biztosítják. A szállítóberendezések rendszert képeznek, a szállítás végpontja a gyűjtőtartály.

Új ORBIS-generáció

A CLAAS nemcsak a betakarítógépeket, hanem azok adaptereit is folyamatosan fejleszti, hiszen minden a gép elején kezdődik. Ezekre a fejlesztésekre példa a CLAAS legújabb, 6 és 7,5 méteres munkaszélességű ORBIS kukoricaadapter-családja.

Az Év Magyar Vállalata 2018-ban az AXIÁL Kft.

Október 11-én rendezték meg a FIGYELŐ TOP200 Gálát Budapesten a Várkert Bazárban. Az AXIÁL Kft. az Év Magyar Vállalata díjat nyerte meg.

Édesipari összefogás a szakképzett utánpótlásért

Három édesipari cég összefogásával, valamint a helyi önkormányzat támogatásával többféle duális képzés indul a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen – jelentették be a városban megrendezett sajtótájékoztatón, csütörtökön.