Back to top

Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

A méhekre veszélyes ázsiai lódarázs (Vespa velutina) 14 év alatt elterjedt egész Franciaországban és megjelent Európa más részein is, mint pl. Németországban. Terjedését és kártételeit most Németországban is kutatják. Az ázsiai lódarázs invazív és tájidegen fajnak tekinthető Európában. Magyarországon még nem érkezett róla jelentés, de csak remélni tudjuk, hogy terjeszkedését az Alpok megállítják.

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal
2004-ben Kínából hurcolták be Európába az ázsiai lódarazsat Vespa velutina).  Először Délnyugat-Franciaországban ismerték fel a jelenlétét. Azóta majdnem egész Franciaországban meghonosodott.

Ezenkívül előfordul Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

A 3 cm-es ázsiai lódarázs a kaptár bejáratánál vadászik a kijáró méhekre. Ez ahhoz vezethet, hogy a méhcsalád kijáró méhei részben elpusztulnak, illetve a veszély érzékelése miatt ritkábban szállnak ki, és így lecsökken a méz- illetve virágportartalékuk.

Az ázsiai lódarazsak egész nyáron aktívak és tevékenységük októberre éri el a csúcsát.

Így épp abban azt időszakban befolyásolják negatívan a méhek viselkedését, amikor azok a téli egyedeket nevelik (nyár végétől szeptember közepéig), hogy a méhcsalád átvészelhesse a hideg évszakot. Ezzel az ázsiai lódarázs a méhek áttelelésének újabb rizikófaktorát jelenti. és Franciaországban a méhészek fekete listájára került.

Németországban azonban még nem teljesen egyértelmű, hogy kárt okoz-e a méhesekben ez a lódarázsfaj. Egyelőre csak az a biztos, hogy 2014-ben ázsiai lódarázs fészkeket figyeltek meg Baden-Würtenbergben és Rheinland-Pfalzban. Eddig nem érkezett jelentés arról, hogy a méheket is veszélyeztetnék ezeken a területeken.

A Würzburgi Egyetem Biocentrumának kutatói épp ezért egy internetes kérdőíven vizsgálják az ázsiai lódarázs lehetséges felbukkanását és károkozását Németországban.  

Veszélyt rejthet az ellene való küzdelemben az, hogy könnyen összetéveszthető más európai lódarázs fajokkal.

Különbség közte és pl. a közönséges lódarázs (Vespa crabro) között, hogy az utóbbi nagyobb méretű és potrohának nagyobb része sárga (az ázsiai lódarázs testhossza kb. 3 cm és sötétes a potroha),

Tehát a Németországban védett (Magyarországon nem) óriás megjelenésű európai fajt sárga színe alapján jól el lehet különíteni a sokkal sötétebb ázsiai fajtól.

Magyarországon egyelőre még nem jelent meg az ázsiai lódarázs, és reméljük, hogy az Alpok megállítják az errefelé való terjedését.  

A német kérdőív megtekintéséhet kattintson ide

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 9/2018

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.

Nemcsak kártevő lehet a rovar a szőlőben

A növényvédelemben minden olyan élőlény, amely károsítókkal táplálkozik, hasznosnak tekinthető. A biológiai védelem nemcsak az ökológiai gazdálkodásban valósítható meg, hanem a környezetbarát, a hasznos élő szervezeteket kímélő szőlőtermesztési technológiákban is.

Illatjelek a varroával fertőzött fiasból

Nemcsak a magasfokú tisztogatási hajlam segíti a varroával fertőzött méhlárvák eltávolítását a fiasításból, hanem a fiasítás fokozott illatjelzései is.

Eltüntetni nem, de gyéríteni lehet a poloskákat

Miközben a legtöbb ember már a néhány napos mínuszokat is tűrhetetlennek tartja, az életünket megkeserítő poloskáknak ez meg se kottyan. Ahhoz ugyanis, hogy a télen alvó állományuk megtizedelődjön, minimum háromhetes extrém hidegnek kellene lennie. A Magyar Tudományos Akadémia tavaly harcot hirdetett e rovarok ellen.

Varroa atka tenyésztése méhek nélkül

Egy kutató kidolgozta a varroa atka laborban való, méhek nélküli tartási módszerét. A módszer meggyorsíthatja a varroakutatást és elősegítheti az ellene való hatékony küzdelmet, akár genetikai síkon is.

Okostelefonnal a méhek egészségéért

A világ élelmiszerkészletének harmadát a méhek beporzó-tevékenységének köszönhetjük. A hasznos rovarok pusztulása tehát nagyban veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot is. A méhpopuláció pusztulása mögötti egyik ok pedig a különböző paraziták jelenléte. Az egyik gyakori parazita kimutatására fejlesztettek ki a tudósok egy olyan technológiát, mellyel helyben is kimutatható a betegség jelenléte.

Fékezhetik-e pókok egy búzabetegség terjedését?

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kutatói elsőként mutatták ki, hogy ehhez elég a ragadozó ízeltlábúak puszta jelenléte.

Méhekre veszélyes: varroa elleni szert vont ki a Nébih

Újabb, kifejezetten mézelő méheknek szánt állatgyógyászati készítmény vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A Nébih kéri, hogy aki rendelkezik a Destruktor 3,2% koncentrátum készítménnyel, semmiképp se használja fel!