Back to top

Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

A méhekre veszélyes ázsiai lódarázs (Vespa velutina) 14 év alatt elterjedt egész Franciaországban és megjelent Európa más részein is, mint pl. Németországban. Terjedését és kártételeit most Németországban is kutatják. Az ázsiai lódarázs invazív és tájidegen fajnak tekinthető Európában. Magyarországon még nem érkezett róla jelentés, de csak remélni tudjuk, hogy terjeszkedését az Alpok megállítják.

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal
2004-ben Kínából hurcolták be Európába az ázsiai lódarazsat Vespa velutina).  Először Délnyugat-Franciaországban ismerték fel a jelenlétét. Azóta majdnem egész Franciaországban meghonosodott.

Ezenkívül előfordul Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

A 3 cm-es ázsiai lódarázs a kaptár bejáratánál vadászik a kijáró méhekre. Ez ahhoz vezethet, hogy a méhcsalád kijáró méhei részben elpusztulnak, illetve a veszély érzékelése miatt ritkábban szállnak ki, és így lecsökken a méz- illetve virágportartalékuk.

Az ázsiai lódarazsak egész nyáron aktívak és tevékenységük októberre éri el a csúcsát.

Így épp abban azt időszakban befolyásolják negatívan a méhek viselkedését, amikor azok a téli egyedeket nevelik (nyár végétől szeptember közepéig), hogy a méhcsalád átvészelhesse a hideg évszakot. Ezzel az ázsiai lódarázs a méhek áttelelésének újabb rizikófaktorát jelenti. és Franciaországban a méhészek fekete listájára került.

Németországban azonban még nem teljesen egyértelmű, hogy kárt okoz-e a méhesekben ez a lódarázsfaj. Egyelőre csak az a biztos, hogy 2014-ben ázsiai lódarázs fészkeket figyeltek meg Baden-Würtenbergben és Rheinland-Pfalzban. Eddig nem érkezett jelentés arról, hogy a méheket is veszélyeztetnék ezeken a területeken.

A Würzburgi Egyetem Biocentrumának kutatói épp ezért egy internetes kérdőíven vizsgálják az ázsiai lódarázs lehetséges felbukkanását és károkozását Németországban.  

Veszélyt rejthet az ellene való küzdelemben az, hogy könnyen összetéveszthető más európai lódarázs fajokkal.

Különbség közte és pl. a közönséges lódarázs (Vespa crabro) között, hogy az utóbbi nagyobb méretű és potrohának nagyobb része sárga (az ázsiai lódarázs testhossza kb. 3 cm és sötétes a potroha),

Tehát a Németországban védett (Magyarországon nem) óriás megjelenésű európai fajt sárga színe alapján jól el lehet különíteni a sokkal sötétebb ázsiai fajtól.

Magyarországon egyelőre még nem jelent meg az ázsiai lódarázs, és reméljük, hogy az Alpok megállítják az errefelé való terjedését.  

A német kérdőív megtekintéséhet kattintson ide

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 9/2018

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloskacsapdát fejleszt az MTA

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Legyen minden nap, mézes nap - őszi mézfogyasztási kampány

Kampány indul a belföldi mézfogyasztás ösztönzésére, ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. A mézfogyasztást ösztönző kampány december elejéig tart az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) együttműködésében.

Nyugat-nílusi láz lovaknál

Hazánkban lovaknál a nyugat-nílusi láz vírusát először 2007-ben izolálták, majd 2008-ban 18 ló betegedett meg, melyből 5 elhullott, és a betegséget átvészelt állatokból három egyednek maradandó idegrendszeri elváltozása maradt fent. A helyzet nem javul, hiszen napjainkig a vírus nagy utat tett meg, számos országban kimutatták jelenlétét.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Kötelező ellenük védekezni

A kedvező körülmények, különösen a száraz őszi időjárás következtében szeptember óta a mezei pocok egyedszámának folyamatos növekedése tapasztalható hazánk több megyéjében. A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére.

A Bayer nem hagyja magát

A Bayer nehezményezi a neonikotionoid tilalom Európai Bíróság általi indoklását. A cég szerint ez más engedélyezett szereket is veszélybe sorol. A tilalmat a cég tudománytalannak minősíti.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Bayer: a tiakloprid marad

Szeptember 19-től már nem forgalmazhatók, december 19-től pedig már nem használhatók három neonikotinoid hatóanyagot, imidaklopridot, tiametoxámot és klotianidint tartalmazó rovarölő készítmények az EU-ban, de a tiakloprid továbbra is forgalomban marad.

Melegebb éghajlatról települt be és szinte minden növényt felfal

Az amerikai lepkekabócát, mint a kertészeti növények új kártevőjét itthon először Budapesten figyelték meg 2004-ben. Azóta egyre nagyobb az elterjedése és a károsítása.

Repülőn hurcoljuk be a veszélyes betegségeket

A NAV és a Nébih munkatársai négy alkalommal ellenőrizték az utasok csomagjait a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A közös akció célja az volt, hogy felmérjék a személyi forgalommal járó növény-egészségügyi kockázatokat