Back to top

Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

A méhekre veszélyes ázsiai lódarázs (Vespa velutina) 14 év alatt elterjedt egész Franciaországban és megjelent Európa más részein is, mint pl. Németországban. Terjedését és kártételeit most Németországban is kutatják. Az ázsiai lódarázs invazív és tájidegen fajnak tekinthető Európában. Magyarországon még nem érkezett róla jelentés, de csak remélni tudjuk, hogy terjeszkedését az Alpok megállítják.

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal
2004-ben Kínából hurcolták be Európába az ázsiai lódarazsat Vespa velutina).  Először Délnyugat-Franciaországban ismerték fel a jelenlétét. Azóta majdnem egész Franciaországban meghonosodott.

Ezenkívül előfordul Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

A 3 cm-es ázsiai lódarázs a kaptár bejáratánál vadászik a kijáró méhekre. Ez ahhoz vezethet, hogy a méhcsalád kijáró méhei részben elpusztulnak, illetve a veszély érzékelése miatt ritkábban szállnak ki, és így lecsökken a méz- illetve virágportartalékuk.

Az ázsiai lódarazsak egész nyáron aktívak és tevékenységük októberre éri el a csúcsát.

Így épp abban azt időszakban befolyásolják negatívan a méhek viselkedését, amikor azok a téli egyedeket nevelik (nyár végétől szeptember közepéig), hogy a méhcsalád átvészelhesse a hideg évszakot. Ezzel az ázsiai lódarázs a méhek áttelelésének újabb rizikófaktorát jelenti. és Franciaországban a méhészek fekete listájára került.

Németországban azonban még nem teljesen egyértelmű, hogy kárt okoz-e a méhesekben ez a lódarázsfaj. Egyelőre csak az a biztos, hogy 2014-ben ázsiai lódarázs fészkeket figyeltek meg Baden-Würtenbergben és Rheinland-Pfalzban. Eddig nem érkezett jelentés arról, hogy a méheket is veszélyeztetnék ezeken a területeken.

A Würzburgi Egyetem Biocentrumának kutatói épp ezért egy internetes kérdőíven vizsgálják az ázsiai lódarázs lehetséges felbukkanását és károkozását Németországban.  

Veszélyt rejthet az ellene való küzdelemben az, hogy könnyen összetéveszthető más európai lódarázs fajokkal.

Különbség közte és pl. a közönséges lódarázs (Vespa crabro) között, hogy az utóbbi nagyobb méretű és potrohának nagyobb része sárga (az ázsiai lódarázs testhossza kb. 3 cm és sötétes a potroha),

Tehát a Németországban védett (Magyarországon nem) óriás megjelenésű európai fajt sárga színe alapján jól el lehet különíteni a sokkal sötétebb ázsiai fajtól.

Magyarországon egyelőre még nem jelent meg az ázsiai lódarázs, és reméljük, hogy az Alpok megállítják az errefelé való terjedését.  

A német kérdőív megtekintéséhet kattintson ide

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 9/2018

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne a kártevők fogyasszák el a salátánkat

A salátát elő- vagy utónövényként hajtatják, rendszerint a melegigényes növények előterményeként. Termesztőberendezésünk fűtési szintjétől függően ősztől tavaszig bármikor ültethetjük. Nem tartozik a hőigényes primőrök közé, fényigénye viszont fajtánként változó. A szélsőséges klimatikus viszonyokra érzékenyen reagál, ezért nagy odafigyelést igényel.

Várakozáson felüli sikerrel zárult az őszi mézkampány

Mézes reggelivel, rádiókampánnyal és jótékonysági akcióval is népszerűsítette a mézfogyasztást az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a 2018. december 9-én befejeződött őszi kampányában.

Gyorsan élő növények

Mi az oka annak, hogy bizonyos növények „gyorsan élnek és fiatalon pusztulnak”, míg mások hosszú és egészséges életet élnek?

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

A méhészet kiemelten támogatott ágazat

A hazai méhészeti ágazat 18-20 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár a XI. Gyulai Méz- és Mézeskalács-fesztivál megnyitóján. Feldman Zsolt kiemelte a méhészet agrárgazdasági jelentőségét is, hiszen az ágazat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja.

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.

Így választja ki a csiga, mit egyen meg a kiskertben

A kertészek már évek óta találgatják, miért szeretik jobban a csigák egyes növények palántáit. A tudósok feltételezése szerint a kártékony puhatestűek a fiatal növények által kibocsátott szag alapján döntenek: enni vagy nem enni.

Börtönbüntetés és kártérítés az elpusztult méhekért

Négy hónap börtönre ítélték az ausztriai Karintiában a Szövetségi Gyümölcstermesztők Egyesületének egyik vezetőségi tagját. A mezőgazdász klórpirifoszt (egy méhekre káros szert) juttatott ki szakszerűtlenül a gyümölcsfákra, mely két méhész méhcsaládjainak pusztulását okozta.

Nagy István: a méhészetnek fontos szerepe van a vidékfejlesztésben

A magyar méhészet óriási szerepet játszik a vidékfejlesztésben, a vidék népességmegtartó erejében, valamint az ökológiai egyensúly megtartásában - mondta az agrárminiszter vasárnap Gödöllőn, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) XI. kongresszusán.

Biomarkerekkel a méhpusztulás ellen

A kanadai Québecben 2013-ban figyeltek meg abnormálisan magas mézelőméh-halálozási arányokat. A számos lehetséges tényező közül kiemelt fontosságúnak azonosították a méhek peszticidekkel történő érintkezését, ami növekvő aggodalomra adott okot.