Back to top

Az ipari alma szürete

Az ipari feldolgozásra szánt alma betakarítása gépesített, műveletei a leválasztás (rázás), gyűjtés vagy talajról fölszedés, tisztítás, szállítójárműre rakás. A gyümölcs leválasztása szakaszos rázással történik, bár újabban folyamatos rázógéppel is próbálkoznak.

A szakaszos üzemű rázógép a fa törzséhez vagy ágához kapcsolódik, ennek megfelelően törzs-, vagy ágrázó gépekről beszélünk. Alma esetében törzsrázókat használnak. A rázógépek gerjesztőegysége különböző módon rázza a fát.

1. ábra. Megfogófejek rázógépekhez (youtube.com)
A fa és a rázógép között megfogószerkezetek teremtenek kapcsolatot. Fontos, hogy a fogófej hatásosan közvetítse a rázóhatást a fára vagy az ágra, de ne okozzon sérülést. A megfogófej lehet nyitható (1. ábra, a), amikor egy fix és egy elfordítható támasztófelület zárja közre a fát. Nyitott helyzetben könnyű ráfogást ad, zárva pedig nem engedi a törzs csúszkálását a megfogófejben. Az elforduló pofa hidraulikusan mozgatható. Könnyű ráfogást eredményez a V alakú megfogófej (1. ábra, b), azonban a törzs könnyen megcsúszik benne. Jó, ha a törzset három oldalról támasztja meg a fej (1. ábra, c), akkor a zárt megfogófejben a törzs nem tud elmozdulni. Változó törzsméreteknél ez a megfogófej kedvező. A középső pofa fix helyzetű, a két oldalsót hidraulikus munkahenger csuklópont körül fordítja el és szorítja a fához. A megfogófej jól alkalmazkodik a különböző törzsátmérőkhöz, és biztonságosan szorít.

A fa sérüléseinek csökkentése érdekében a megfogófejeket műanyaggal vagy bőrrel vonják be.

A köténylemezek és a pofák közötti felületet pedig kenik, hogy csökkentsék a súrlódási ellenállást. Kedvező, ha a megfogófej nem kapcsolódik mereven a tartókonzolhoz (pl. lánccal függesztik fel), mert a rázóhatás így nem adódik át az erőgépre. Ma leggyakrabban a hidraulikusan működtetett, kiegyenlítetlen tömegű rázógépeket alkalmazzák.

A rázófej szorítónyomását úgy kell beállítani, hogy a rázás hatásos legyen és a gyümölcsfa ne sérüljön. Ez különösen fontos a törzsrázógépeknél, mert a ráfogás ugyanott történik minden évben, és az esetleges sérülés a következő évre nem tud begyógyulni. Fontos tudni, hogy a fogás magasságának növelése csökkenti a rázóerő-igényt (1. ábra, d).

A rázás időtartama ne haladja meg a 10 lengést és a 2-3 másodpercet, mert hosszabb rázásnál a gyümölcs az ágakhoz verődve sérülhet.

A rövid rázások többször ismételhetők. Nehezen leválasztható gyümölcs esetén az ismételt rázást más fogási helyen és más irányból kell elvégezni.

Az almát általában a talajra rázzák és géppel szedik föl. Vannak gyümölcsök (meggy, cseresznye, olívabogyó stb.), amelyeket változatos kialakítású ernyővel fognak föl.

2. ábra. Rázógépek felfogóernyői (youtube.com)
Egyszerű felépítésű és kezelésű a traktorral szállított kihúzható ernyő (2. ábra, a). A fasor egyik oldalához állva, a kétrészes ernyőt kézi erővel húzzák ki a fa alá úgy, hogy a törzs a két, egymást átfedő ernyőrész közé esik. A traktor által hordozott rázófejjel a fa törzsére vagy ágára lehet fogni, a rázás után pedig az ernyő végét két vagy négy fő fokozatosan megemeli, miközben a traktor fölcsévéli az ernyőt. Egyes berendezéseken a ki- és becsévélés is gépi úton történik. Az ernyőn fölfogott gyümölcs a traktor által hajtott töltőszalagra jut, amely rekeszbe vagy ládába tölti.

Kevesebb kézimunkaerőt igényel a kétoldalas gyűjtőernyővel szerelt rázógép (2. ábra, b). A berendezést a fasor két oldalán haladó két traktor működteti. Az egyik erőgép a felfogóernyő egyik oldalát szállítja a rázógéppel, a másik a felfogóernyő másik oldalát.

A fához érve a két ernyőt zárják, és a rázás során a gyümölcs a két ernyő felületéről a gyűjtőszalagra, onnan rekeszbe vagy ládába jut. Az ernyőfeleket magajáró erőgép is hordozhatja.

Egy erőgéppel működtethetők a hordozott ernyők (2. ábra, c). Az erőgép nyitott ernyővel közelíti meg a fát, rázó-, és megfogószerkezete az ernyő közepén van. A fára történő ráfogás után az ernyőt zárják (2. ábra, d). A kerekes vagy lánctalpas traktorral üzemeltetett gép rendkívül mozgékony, gyors, nagy teljesítményű.

3. ábra. Áthidaló rendszerű rázógép (frumaco.de)
A fasort áthidaló rázógép (Frumaco OE 4) az erőgép egyik oldalán lévő konzolon hordozza az ernyő két részét (3. ábra, a). A konzol tartószerkezete a lombozat fölött halad. Egyik fától a másikhoz haladva az ernyő két fele nyitható (3. ábra, b), a fához érve hézagmentesen csukható, a fa törzsét elmozduló zsalulemezek veszik körbe (3. ábra, c). A zárt ernyőről vízszintes gyűjtőszalagra jut a termény, amely a fasort áthidaló töltőszalagon keresztül a másik sorban szinkronvontatott szállítójárműbe továbbítja azt. Az ernyő szállítási helyzetben keskeny egységgé csukható (3. ábra, d).

Rázási módok

A leválasztáshoz szükséges lengőmozgást elő lehet idézni húzókötéllel, rázórúddal, lökőrúddal, pulzáló levegővel, alternáló vagy forgó mozgású tömeggel.

A köteles rázógépnél az erőgép teljesítményleadó tengelyéről hajtott forgattyús hajtómű húzza a kötelet, amit a rugalmas fa húz vissza. Rázórudas gépeknél nagy tömegű erőgépre szerelt forgattyús hajtómű szolgáltatja a rázómozgást. Az erőgép és a fa között merev kapcsolat van, így a rázómozgás az erőgépre is áttevődik.

Lökőrudas gépeknél a lökőrúdban, mint hengerben sűrített levegő által felgyorsított dugattyú mozog. A megfogófej rugalmas kapcsolatban áll a hengerrel és a fejhez ütköző dugattyú mozdítja el a fejet. Az ütközés erejét egy beépített rugó csillapítja, a hatás időtartamát azonban növeli. A hengerben lévő túlnyomás megszűnik, amikor a dugattyú túlhalad egy lefúvószelepen.

A pulzáló légárammal működő gépek nagy légárammal és légsebességgel (10-70 m/s), valamint nagy energiaigénnyel dolgoznak, percenként 60-70 pulzálást hajtanak végre.

Fölszedőgépek

A földre rázott alma széles sávban szóródik szét, a hatékony fölszedéshez rendre kell terelni. A fölszedőgépeket gumiujjas (kefés), illetve gumilapos forgó rendszerű terelő-, illetve fölszedőszerkezetekkel látják el. Az oldalra tereléshez légáram is felhasználható.

4. ábra. Bäuerle gyümölcsfelszedő gépek (baeuerle-landtechnik.de)
A továbbiakban két cég fölszedőgépeit mutatjuk be. A Bäuerle különböző teljesítménykategóriában gyárt gépeket (OW 85, OW 300, OW 400), közülük a hazánkban is megtalálható, 1,5 méter munkaszélességű OW 300 kefés fölszedőgépet (4. ábra, a) említjük meg.

A gépre szerelhető, és oldalra kihajtható forgólapát segítségével a gyümölcs oldalról középre terelhető, ezzel a munkaszélessége 3 méterre növelhető.

A fölszedőszerkezet elé terelt almát a burkolat alatt elhelyezkedő és a haladási iránnyal ellentétesen forgó gumiujjas fésülődob fölemeli a talajról, és a kihordóláncra tereli. A dob optimális fordulatszáma és a burkolat kiképzése miatt a gyümölcsöt a dob nem görgeti maga előtt és sérülésmentesen juttatja azt a szállítóláncra. A kihordólánc fölötti terelőlap az almát a tartálytöltő szállítóláncra tereli, miközben a terelőlap alatti résen a levelek és más szennyeződések a talajra hullnak. A gép hidrosztatikus hajtású és kormányzású. Erőforrása egy 18 kW teljesítményű motor. Haladási sebessége 0-14 km/h között fokozatmentesen állítható.

Gyűjtőtartálya 800 kilogramm kapacitású, amelyet 2,2 méter magasságba lehet emelni és billenteni az áttöltéshez. A géppel óránként 5-10 tonna alma szedhető föl.

A gép nagyobb teljesítményű változata az OW 400 (4. ábra, b), melynek alap munkaszélessége 1,6 méter, de kétoldali terelőrotorral (4. ábra, c) 3,5 méterre növelhető. Üzemi sebessége 0-15 km/h. Felszedési teljesítménye 8-15 t/h. Gyűjtőtartályának kapacitása 1100 kilogramm (4. ábra, d), emelési magassága 2,45 méter. Motorteljesítménye 27 kW.

5. ábra. Krauß gyümölcsfelszedő gépek (krauss.kraussmaschinen.de)
Három típusú géppel is képviselteti magát a piacon a Krauß cég. Legkisebb teljesítményű berendezése, az SF 800 0,8 méter munkaszélességű, terelő nélküli (5. ábra, a). Közepes teljesítménykategóriát képvisel az SF 1000 (5. ábra, b), amelynek munkaszélessége 1 méter, tartálykapacitása 450 kilogramm, emelési magassága 2,75 méter, motorteljesítménye 18 kW (25 LE). Négy kerékre ható kormányzása miatt kiválóan manőverezik. Legnagyobb teljesítményű változata, az NT 60 (5. ábra, c) három terelőrotorral és légárammal rendezi a gyümölcsöt. Munkaszélessége 3,2 méter, sebessége 0-18 km/h, tartálykapacitása 1,7 tonna, áttöltési magassága 2,8 méter, motorteljesítménye 48 kW (66 LE).

Az ültetvény előkészítése

A szakaszos üzemű rázógépek szakszerű üzemeltetéséhez az ültetvény és a rázógép megfelelő előkészítést igényel.

Előnyös, ha a metszés során merev koronát alakítanak ki, eltávolítják a hosszú, ostorszerű vesszőket, mert azokról nehéz a leválasztás.

A száraz ágak rázáskor szennyezik a gyümölcsöt. Előnyös a ritka, szórt állású vázágakból álló korona. Törzsrázógépeknél a megfogófej számára 80 centiméter magasságban, mindkét sorból megközelíthető fogási lehetőséget kell teremteni.

Fontos, hogy a rázást megelőző 3-4 héten belül ne végezzenek talajművelést, mert az rontja a gépek mozgási lehetőségét és a gyümölcs szennyeződik.

Az utolsó talajművelésnél sima, bakhát- és barázdamentes talajfelszínt kell kialakítani. A hatékony fölszedéshez egyenletes talajfelszín, valamint lekaszált növényzettel fedett talaj szükséges. Fontos a rázási paraméterek (frekvencia, amplitúdó) beállítása.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem kell még félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de már napok óta 8-10 C-fok körül alakul a hőmérséklet országszerte napközben. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már jól láthatóan nagyon elkezdtek hajtani, kell-e félni attól, hogy elfagynak– kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Kukoricabetakarítási rekord: 8 óra alatt 1110 tonna

Egy Amerikában összeszerelt 503 LE-s motorral szerelt CLAAS Lexion 760 Terra Trac RotoPlus APS hibrid cséplőszerkezetű kombájn 8 óra alatt 1110 tonna kukoricát takarított be,

47 millió tonna gyümölcs termett Európában

A közelmúltban Berlinben lebonyolított Fruit Logistica szakvásár kiváló alkalmat adott az elmúlt év gyümölcs- és zöldségtermeléséről és –kereskedeleméről szóló leltár elkészítéséhez.

Szezonális vendégmunkások: kik dolgoznak a német földeken?

Évente 300 ezer, főként lengyel és román mezőgazdasági vendégmunkás érkezik Németországba, hogy – olykor embert próbáló feltételek között – részt vegyen a spárga vagy az eper és más zöldség- és gyümölcsfélék betakarításában.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Élményközpontú OMÉK három helyszínen

A legkiválóbb magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek bemutatója az OMÉK, amely az idén a fiatalokra és az innovációkra fókuszál. A négynapos kiállítás első napját szakmai rendezvényeknek szentelik. Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy az idén 1,2 milliárd forintos költségvetéssel, vidéki társrendezvényekkel együtt szervezik meg a nagyszabású kiállítást szeptember 26-29. között.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei szervezete 2018-ban ismét összeállította a közterületi sorfák jegyzékét, a növényeket növényvédelmi igényük szerint is értékelték. A védekezésben pedig már most is vannak tennivalók.