Back to top

Újra Kaposváron az állattenyésztési szakma

Az elmúlt évtizedek fejlődése, a nagyban átalakult ágazat állt a Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén elhangzott beszédek fókuszában. A tizenkettedik alkalommal megrendezett szakmai eseményhez idén nyolc konferencia kapcsolódik.

A tizenkettedik alkalommal megrendezett Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) összehozza mindazokat, akik az állattenyésztésben tevékenykednek, legyenek akár tenyésztők, a kapcsolódó iparágak képviselői, vagy állattartók – mondta el a rendezvény ünnepélyes megnyitóján Kaposváron Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kifejtette: a KÁN ezért nem csupán az állattenyésztés ünnepe, hanem fontos szakmai esemény is.

Fotó: Csatlós Norbert
Az állattenyésztés hatalmas átalakuláson, látványos fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben, amelynek befogadásához nagyfokú nyitottság kell.

A világnak ráadásul egyre több fehérje, egyre több hús kell, az is látszik azonban, hogy ennek kiszolgálására sokan jelentkeznek – mondta el az államtitkár. A piacokért folytatott egyre keményebb versenyben egy erős árverseny is zajlik, ráadásul az európai környezetvédelmi és állatjóléti előírások szigorúbbak, mint a világ bármely táján. Ezen kihívások közepette kell versenyben maradnia a magyar állattartóknak.

Európa legtöbb országában legalább két hagyományos ünnepe van az állattenyésztésnek, az egyik Szent György napja, a kihajtás ideje, a másik pedig a gazdasági év zárását, a számvetést jelentő Szent Mihály napja. Ez utóbbihoz kapcsolódik az immáron tizenkettedik alkalommal megrendezett Kaposvári Állattenyésztési Napok rendezvénye – mondta el a megnyitón Tossenberger János. A Kaposvári Egyetem dékánja. Hozzátette: a hagyományok őrzése, a múlt ismerete akkor is fontos, hogy közben látjuk, hogy körülöttünk a világ hiperszonikus sebességgel száguld és változik.

Ezzel a változással lépést tart a mezőgazdaság is, hiszen robotfejéssel, digitális technológiákkal és drónokkal folyik ma már a művelés.

Az idei KÁN alkalmával a legkülönfélébb konferenciákon tárgyalhatják meg az ágazat képviselői például a sertés- juh- vagy szarvasmarhatartás különféle problémáit, és azok lehetséges megoldásait – mondta el a dékán. Az idei rendezvényhez kapcsolódó nyolc szakmai események sorában

a legmodernebb technológiákat bemutató Smartfarm konferencia is helyet kapott.

A klímaváltozás okozta nehézségekre, és az ehhez kapcsolódó megoldások fontosságára hívta fel a figyelmet az eseményen Szita Károly. Kaposvár polgármestere hozzátette: a világban hiánycikknek számít a víz, a termőföld, amelynek Magyarország bővében van. Ez ki kell használni arra, hogy a klímaváltozás csapásaival megküzdjünk.

Az ország állattenyésztési kiállításai, ahogy a Kaposvári Állattenyésztési Napok is igazi ünnepet jelentenek az állattenyésztőknek, akik ilyenkor látni szeretnék a genetikai előrehaladást, és megerősítik közösségüket is – fejtette ki Mihók Sándor. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) társelnöke szerint azonban

az is fontos, hogy a látogatók, a nagyközönség is bepillantást nyerhessen ebbe az egyre összetettebb világba, és felkeltsék a téma iránt a fiatalok érdeklődését is.

További fotók a megnyitóról ide kattintva érhetők el.

Videó a megnyitóról:

MMG - Összefoglaló a XII. Kaposvári Állattenyésztési Napok megnyitójáról

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy mozgékony perzsamacska-különlegesség

A csincsillaperzsák sokakat elkápráztatnak – ha részvételükkel macskaszépségversenyt rendeznének, bizonyára dobogós helyen végeznének. Ezek a gyönyörű, smaragdzöld szemű állatok fekete kontúrú pirosas orrukkal és sötét színű tappancsaikkal valóban elbűvölők. Hazánkban a csincsillaperzsák igen nagy ritkaságnak számítanak.

Téli madárvendégünk

A hósármány körülbelül jókora veréb nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. Téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatja. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég, fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei.

A húsgalamb legyen jó termelő, szemrevaló

Hús előállítására majd’ minden galambfajta alkalmas, a hústermelésre szakosodott haszonfajták közös jellemzőjük, hogy kifejezetten pecsenyegalambok előállítására tenyésztették őket. Jellemzőjük a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség.

Elindult a nemzeti húsgalambprogram

Nemzeti galamb-, nyúl- és díszmadár-kiállítást rendeztek december 7. és 9. között Budapesten, a Hungexpo B pavilonjában. A rangos rendezvényt Dr. Nagy István agrárminiszter és Dr. Pintér József Zsolt, az MGKSZ elnöke nyitotta meg. Évtizedeken át hagyomány volt, hogy a budapesti vásárváros ad helyet a hazai kisállattenyésztés legrangosabb eseményének, mely egy bő évtizeddel ezelőtt megszakadt.

Együttműködik az Agrárminisztérium a horgászszövetséggel

Stratégiai partnerségi megállapodást és közfeladat-ellátási szerződést kötött az Agrárminisztérium (AM) a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz) pénteken Budapesten.

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Hamarosan gazdák vehetik birtokba az egykori lőteret

Befejeződött az egykori lőtér rehabilitációja a Hortobágyon, a legeltetésre alkalmassá tett területet a gazdák hamarosan igénybe vehetik. A 4400 hektár terület helyreállítása természetvédelmi területté három tárca - az Agrárminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium - együttműködésével valósult meg.

Új fejezet nyílik a magyar-libanoni agrár-külkereskedelmi kapcsolatokban

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter a Libanoni Köztársaság agrárminiszterével Budapesten, az Agrárminisztériumban. A felek mezőgazdasági együttműködésről szóló tárcaközi egyetértési szándéknyilatkozatot is aláírtak, valamint megnyitották az első Magyarországon rendezett libanoni termékbemutatót.

Évente 3500 tonna, főleg zselés szaloncukrot eszünk meg

A zselés szaloncukor a piac kétharmadát fedi le, utána következik a kókuszos, a vajkaramellás, a mandulás, illetve marcipános, valamint a mogyorókrémes íz. Honfitársaink 86%-a készül szaloncukorral az ünnepekre - ez 6 milliárd forintnyi értéket jelent.

Összefogás a madármérgezések megelőzéséért

Együttműködési megállapodást kötött a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető illegális mérgezések visszaszorítása érdekében az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.