Back to top

A méhek egészségének erősítése

A méhpopuláció nem csak a méztermelése miatt kitüntetett jelentőségű, megporzó tevékenysége révén kulcsfontosságú szerepet játszik a mezőgazdaságban. Az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be, és az általuk beporzott növények értéke a világ élelmiszerpiacán eléri az évi 200 milliárd dollárt.

Ezen oknál fogva az ágazatot érintő fejlesztések, a mézalapú készítmények körének bővítése mellett, a méhek egészségi állapotának javítására irányulnak.

A méhegészségügyi szempontból rendkívül magas kockázatot jelentő minőségi éhezés a szélsőséges időjárási körülmények és az üzemi méhészkedés következtében egyre markánsabban van jelen az ágazatban. Számos nemzetközi elemzés mutat rá, hogy az időjárásra vonatkozó, sok esetben meglehetősen kritikus körülmények volumene nem csökken belátható időn belül, így nagy szükség mutatkozik a méhek általános állapotának javítására, illetve az ellenálló képességének fokozására. Ezen célok elérése újszerű megközelítések, tudományosan megalapozott innovatív módszerek alkalmazását igénylik, így

nagy hangsúlyt helyeztünk egy új alimentációs eljárás kidolgozására, a méhek általános egészségi állapotának javítására, és kiemelkedő minőségű mézek előállítására.

A gazdasági nehézségekkel és fogyasztói bizalomhiánnyal küzdő mézpiacon komoly versenyelőnyt jelent a hazai termelők és kereskedők számára a kiváló minőségű és előnyös biológiai tulajdonságokkal rendelkező magyar méhészeti termékek előállítása. Ezen stratégiai cél megvalósításához kiválóan illeszkedik az a fejlesztési irány, hogy speciális alimentációval állítsunk elő magas hozzáadott értékű méhészeti termékeket. Munkánk során a méhészeti technológiában eddig ismeretlen komponenseket, prebiotikus hatású és magas antioxidáns aktivitású növényi kivonatokat alkalmaztunk.

Cél az állapotjavítás

A bélszakasz hámfelszíne függ a tápláltság mértékétől, így az endoparaziták számára kedvezőtlen körülmények alakíthatók ki, ha elősegítjük a jótékony Lactobacillusok és Bifidobaktériumok szaporodását.

A vitellogeninszint alapvetően befolyásolja a méhek egészségi állapotát, méztermelési képességét, de az ennek növelését szolgáló célzott táplálási eljárás lehetőségét még nem vizsgálták. A méhcsaládok vitellogeninszint- növelési lehetőségeit komplex készítmények alkalmazásával vizsgáltuk: 10 eltérő összetételű, élesztőből, növényi zsírból és fehérjéből, illetve vitaminokból álló készítményt hoztunk létre. A méhek biológiai állapotának javítása nélkülözhetetlen magas minőségű mézek nagy volumenben történő előállításához.

A méhek egészségi állapotát nagyban támogatják az olyan speciális kezelések, alimentációs formák kialakítása, amelyek során pre- és probiotikumokkal, illetve növényi kivonatokkal kezeljük a méheket, majd monitorozzuk az egészségi állapot erősödésének a mértékét, illetve az előállított mézek prebiotikus és antioxidáns aktivitását.

Kakukkfű, rozmaring és tölgyfakéreg vizes kivonatait 9 különböző arányban alkalmaztuk méhek etetésére.

Az egyedi mintákat antioxidáns-aktivitás, polifenol-profil, egyedi antioxidánsok, zsír- és fehérjetartalom, szín, illat, íz, aroma, állag, viszkozitás; pH és szárazanyagtartalom alapján minősítettük. Vizsgáltuk a méhcsaládok állapotjellemzőit: a méhek béltartalmát, a kaptár tömegét, a fiasítás méretét és jellegét, a dolgozók paramétereit, a betegségek jeleit. A keletkezett mézeket e paraméterek alapján egy éven át havonta minősítettük.

Februárban cukorlepény-etetést kezdtünk 24 családnál. A mennyiségeket hetente ellenőriztük, és a fogyott mennyiségeket havonta átlagosan adtuk meg családonként. Márciustól bioaktív komponensek felhasználásával cukorszirup-etetést is indítottunk, szintén 24 családdal. A fogyott anyag mennyiségét (a fogyás objektív követhetősége, palackról, etetőkeretről, etetővályúról történő leolvashatósága miatt) 10 százalékos lépésekben tudtuk megadni. Az etetőanyagok mellett probiotikus kiegészítést (Probiotikus mix – száraz) is alkalmaztunk, továbbá aminosavakat is adagoltunk.

A biológiai állapot változása

A vizsgált méhcsaládok egyedeinek a biológiai állapota, prebiotikum-keverékek alkalmazásának hatására, átlagosan 22 százalékos javulást mutatott a kísérlet időtartama alatt a következő faktorok figyelembevételével: kaptár tömege, fiasítás mérete és jellege, a dolgozók paraméterei. Kakukkfű, rozmaring és tölgyfakéreg eltérő arányú vizes kivonatait alkalmazva az alimentációs kísérletek során átlagosan 8 százalékos javulást tapasztaltunk a méhek biológiai állapotában – az említett paramétereket alapul véve. Az egyedi minták antioxidáns aktivitása 4,5 százalékos emelkedést mutatott a növényi kivonatokkal történő kezelés/alimentáció hatására.

A bélmikrobióta vizsgálat azt mutatta, hogy a speciális prebiotikumokkal történő táplálás a méhekben található probiotikus baktériumok számának egy nagyságrenddel történő növekedéséhez vezet.

A méhélősködő Nosema spóráit is beazonosítottuk a kísérleti mintákból. A prebiotikumokkal történt alimentáció hatására a Nosema spórái egy nagyságrenddel csökkentek, tehát az élősködők visszaszorultak.

Etetési kísérletek

A cukorlepény etetése esetén a kezdeti időszakban (február hó) az átlagosan fogyott etetőanyag mennyisége 20 százalék körül alakult. A munkaszakasz középső periódusában 28,96-ról 48,95 százalékra emelkedett átlagosan a méhek által elfogyasztott etetőanyag mennyisége. A fiasított keretek átlagos száma is emelkedett: 5,4-ről 6,3 darabra.

A munkaszakasz végére az elhordott etetőanyag mennyisége átlagosan 60 százalék körül alakult, a fiasításos keretek száma átlagosan 10-12 volt kaptáronként. Megfigyeltük, hogy amellett, hogy a legtöbb család 75-100 százalékot fogyaszt, még mindig akad 10-25 százalékot fogyasztó család.

Július 1-jétől kezdődően hozzáláttunk a téli eleség feletetéséhez, illetve a hordástalan időszak okozta kockázatok csökkentésére alkalmas alimentációs eljárás kidolgozásához.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy július végétől mind a kontroll, mind a kezelt családok esetén a fiasítás mennyisége csökkenni kezdett.

Átlagosan 12,95, augusztusra 9,04, majd szeptemberre 4,2 lett az ½ NB keretek száma. Ez az érték novemberben már csupán 0,58 átlagosan, azonban még novemberben is találtunk 3 olyan kaptárt, ahol volt fiasítás. Ez a jelenség ritka, azonban enyhe teleken előfordul, a méhanya nem áll le a petézéssel.

Az etetőanyag-fogyasztás alakulása a második félévben, júliusban és augusztusban 90 százalék feletti volt. Lényegében a családok több, mint 80 százaléka mindig elfogyasztotta az összes beadott táplálékot, tekintet nélkül arra, hogy éppen milyen külső hordási lehetőség volt adott.

Szeptembertől a méhek fogyasztása átlagosan 60 százalék körüli értékre áll be. A hónap végétől jelentős visszaesést tapasztaltunk: a méhek, alkalmazkodva az időjárási körülményekhez, lassították a táplálkozásukat, raktározó tevékenységüket. Azonban megfigyeléseink alapján elmondható, hogy ebben az időszakban is végezhető alimentációs eljárásra alapozott méhegészségügyi kiegészítő kezelés. Az átlagos fogyasztott mennyiség 12,92 százalék volt.

Az első etetési sorozat végén szelektíven, április elején pergetett minták (IV A) minősítése során azt láttuk, hogy színében, illatában és aromájában nincs jelentős eltérés a korai, friss tavaszi mézekhez (kontroll) viszonyítva, ízre és állagra vonatkozó észrevételünk az eltéréseket illetően nincs.

A mért paramétereket illetően a pH és a víztartalom némileg alacsonyabb a későbbi minták esetében (IV B és V), melyeket április elején és májusban pergettünk.

Az április végi és májusi minták (IV B és V) esetében a minták opálosnak mutatkoztak, illetve megjelent egy nagyon enyhe krémes jelleg, továbbá némileg nőtt a viszkozitás is. A legmagasabb víztartalom az április végi mintát jellemzi (19%), míg mind az április végén, mind pedig a májusban pergetett mézeknél 4,5 volt.

Az eljárás eredményessége

A vizsgált méhcsaládok egyedeinek biológiai állapotában, a prebiotikum-keverékek alkalmazásának hatására, jelentős javulás következett be, ami a méhekben található probiotikus baktériumok elszaporodásának, illetve a méhélősködő Nosema visszaszorulásának is tulajdonítható. Kakukkfű, rozmaring és tölgyfakéreg eltérő arányú vizes kivonatainak alkalmazása az alimentációs kísérletek során szintén jelentős javulást eredményezett a méhek biológiai állapotában, ez azonban jóval csekélyebb mértékű a prebiotikumos kezelés eredményességéhez viszonyítva.

Az új eljárás eredményességét számos paraméter monitorozásával igazoltuk.

A méhek említett szempontok alapján történő szisztematikus táplálása magas hozzáadott értékű méhészeti termékek kifejlesztéséhez vezethet, így alapját képezheti számos speciális prebiotikus, illetve fokozott antioxidáns aktivitású mézkészítmény előállításának. Az újszerű alimentációs kísérletek eredményeként új, szimbiotikus mézkészítmény prototípusok is létrejöhetnek, hiszen a speciális prebiotikumokkal történő táplálás a méhekben található probiotikus baktériumok számának egy nagyságrenddel történő növekedéséhez vezet.

Dr. habil Kiss Attila
Kaposvári Egyetem, Élelmiszer-tudományi Innovációs Központ

Molnár Szabolcs
Eszterházy Károly Egyetem

Nagy Zoltán
Nagy és Fia Méhészeti Kft.

Dr. Némedi Erzsébet
Expedit Nodum Kft.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.

Börtönbüntetés és kártérítés az elpusztult méhekért

Négy hónap börtönre ítélték az ausztriai Karintiában a Szövetségi Gyümölcstermesztők Egyesületének egyik vezetőségi tagját. A mezőgazdász klórpirifoszt (egy méhekre káros szert) juttatott ki szakszerűtlenül a gyümölcsfákra, mely két méhész méhcsaládjainak pusztulását okozta.

Átadtuk az Adorján János-díjat

Lapunk, az idén 73. évfolyamába lépett Magyar Mezőgazdaság, visszanyúlva a gyökereihez, első főszerkesztőnk nevével fémjelzett díjat alapított. Az 1946. október 1-jén megjelent első számunk vezércikkében Adorján János ugyanis így ír, „Célunk: a tudomány erejével segíteni a parasztságot”.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

Amit eddig nem tudtunk a paradicsomléről

A paradicsomlé többek között káliumot tartalmaz, amely segíti az izmok és az idegrendszer megfelelő működését és támogatja a megfelelő vérnyomás fenntartását. 100 ml paradicsomlé 260 mg káliumot tartalmaz, ami a napi ásványi anyag bevitel referenciaértékének 13% -át biztosítja.

Nemesítés „paprikás hangulatban”

Különleges, egyedi ízű és ami talán a legfontosabb, rezisztens paprikafajták nemesítésén is dolgoznak a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékén. Az intézményben dicsőséges múltja van a nemesítésnek, aminek egyik jele, hogy ez idáig tucatnyi államilag elismert fajtájuk került piacra.

Sertéspestis háztáji állományban

Afrikai sertéspestist állapított meg a romániai Hegyközkovácsi (Cauaceu) település egyik háztáji sertés-állományában a román állategészségügyi hatóság.

Lovasok rémálma: a kólika

A hétköznapi nyelvben kólika fogalmán általában a vékony- és vastagbeleket érintő elváltozásokat értjük. Maga a kólika szó hasi fájdalmat jelent, tehát nem egy bizonyos betegség definíciója, hanem számos olyan kórkép együttes tünete, amelyek hasi fájdalommal járnak. Fontos, hogy a lótartók minél hamarabb felismerjék a tüneteket, de még ennél is fontosabb a megelőzés.

Csak idő kérdése a kalászos hibridek úttörése

Az elmúlt száz évben a növénytermesztés legsikeresebb területe a hibridek térhódítása volt, a kalászosok esetében azonban az igazi áttörés ezután következhet. A kísérletek a kormányok támogatásával zajlanak Európa szerte – hangzott el az Agárszektor Konferencián.

Az egészséges életmód az élelmiszerbiztonságnál kezdődik

A Magyar Állatorvosi Kamara, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara –valamint az MTA Agrártudományok Osztálya kiemelten fontosnak tartotta, hogy összehívja a növényorvosok, állatorvosok és humánorvosok II. országos fórumát, melyet szerdán tartottak meg Budapesten.