0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A méhek egészségének erősítése

A méhpopuláció nem csak a méztermelése miatt kitüntetett jelentőségű, megporzó tevékenysége révén kulcsfontosságú szerepet játszik a mezőgazdaságban. Az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be, és az általuk beporzott növények értéke a világ élelmiszerpiacán eléri az évi 200 milliárd dollárt.

Ezen oknál fogva az ágazatot érintő fejlesztések, a mézalapú készítmények körének bővítése mellett, a méhek egészségi állapotának javítására irányulnak.

A méhegészségügyi szempontból rendkívül magas kockázatot jelentő minőségi éhezés a szélsőséges időjárási körülmények és az üzemi méhészkedés következtében egyre markánsabban van jelen az ágazatban. Számos nemzetközi elemzés mutat rá, hogy az időjárásra vonatkozó, sok esetben meglehetősen kritikus körülmények volumene nem csökken belátható időn belül, így nagy szükség mutatkozik a méhek általános állapotának javítására, illetve az ellenálló képességének fokozására. Ezen célok elérése újszerű megközelítések, tudományosan megalapozott innovatív módszerek alkalmazását igénylik, így

nagy hangsúlyt helyeztünk egy új alimentációs eljárás kidolgozására, a méhek általános egészségi állapotának javítására, és kiemelkedő minőségű mézek előállítására.

A gazdasági nehézségekkel és fogyasztói bizalomhiánnyal küzdő mézpiacon komoly versenyelőnyt jelent a hazai termelők és kereskedők számára a kiváló minőségű és előnyös biológiai tulajdonságokkal rendelkező magyar méhészeti termékek előállítása. Ezen stratégiai cél megvalósításához kiválóan illeszkedik az a fejlesztési irány, hogy speciális alimentációval állítsunk elő magas hozzáadott értékű méhészeti termékeket. Munkánk során a méhészeti technológiában eddig ismeretlen komponenseket, prebiotikus hatású és magas antioxidáns aktivitású növényi kivonatokat alkalmaztunk.

Cél az állapotjavítás

A bélszakasz hámfelszíne függ a tápláltság mértékétől, így az endoparaziták számára kedvezőtlen körülmények alakíthatók ki, ha elősegítjük a jótékony Lactobacillusok és Bifidobaktériumok szaporodását.

A vitellogeninszint alapvetően befolyásolja a méhek egészségi állapotát, méztermelési képességét, de az ennek növelését szolgáló célzott táplálási eljárás lehetőségét még nem vizsgálták. A méhcsaládok vitellogeninszint- növelési lehetőségeit komplex készítmények alkalmazásával vizsgáltuk: 10 eltérő összetételű, élesztőből, növényi zsírból és fehérjéből, illetve vitaminokból álló készítményt hoztunk létre. A méhek biológiai állapotának javítása nélkülözhetetlen magas minőségű mézek nagy volumenben történő előállításához.

A méhek egészségi állapotát nagyban támogatják az olyan speciális kezelések, alimentációs formák kialakítása, amelyek során pre- és probiotikumokkal, illetve növényi kivonatokkal kezeljük a méheket, majd monitorozzuk az egészségi állapot erősödésének a mértékét, illetve az előállított mézek prebiotikus és antioxidáns aktivitását.

Kakukkfű, rozmaring és tölgyfakéreg vizes kivonatait 9 különböző arányban alkalmaztuk méhek etetésére.

Az egyedi mintákat antioxidáns-aktivitás, polifenol-profil, egyedi antioxidánsok, zsír- és fehérjetartalom, szín, illat, íz, aroma, állag, viszkozitás; pH és szárazanyagtartalom alapján minősítettük. Vizsgáltuk a méhcsaládok állapotjellemzőit: a méhek béltartalmát, a kaptár tömegét, a fiasítás méretét és jellegét, a dolgozók paramétereit, a betegségek jeleit. A keletkezett mézeket e paraméterek alapján egy éven át havonta minősítettük.

Februárban cukorlepény-etetést kezdtünk 24 családnál. A mennyiségeket hetente ellenőriztük, és a fogyott mennyiségeket havonta átlagosan adtuk meg családonként. Márciustól bioaktív komponensek felhasználásával cukorszirup-etetést is indítottunk, szintén 24 családdal. A fogyott anyag mennyiségét (a fogyás objektív követhetősége, palackról, etetőkeretről, etetővályúról történő leolvashatósága miatt) 10 százalékos lépésekben tudtuk megadni. Az etetőanyagok mellett probiotikus kiegészítést (Probiotikus mix – száraz) is alkalmaztunk, továbbá aminosavakat is adagoltunk.

A biológiai állapot változása

A vizsgált méhcsaládok egyedeinek a biológiai állapota, prebiotikum-keverékek alkalmazásának hatására, átlagosan 22 százalékos javulást mutatott a kísérlet időtartama alatt a következő faktorok figyelembevételével: kaptár tömege, fiasítás mérete és jellege, a dolgozók paraméterei. Kakukkfű, rozmaring és tölgyfakéreg eltérő arányú vizes kivonatait alkalmazva az alimentációs kísérletek során átlagosan 8 százalékos javulást tapasztaltunk a méhek biológiai állapotában – az említett paramétereket alapul véve. Az egyedi minták antioxidáns aktivitása 4,5 százalékos emelkedést mutatott a növényi kivonatokkal történő kezelés/alimentáció hatására.

A bélmikrobióta vizsgálat azt mutatta, hogy a speciális prebiotikumokkal történő táplálás a méhekben található probiotikus baktériumok számának egy nagyságrenddel történő növekedéséhez vezet.

A méhélősködő Nosema spóráit is beazonosítottuk a kísérleti mintákból. A prebiotikumokkal történt alimentáció hatására a Nosema spórái egy nagyságrenddel csökkentek, tehát az élősködők visszaszorultak.

Etetési kísérletek

A cukorlepény etetése esetén a kezdeti időszakban (február hó) az átlagosan fogyott etetőanyag mennyisége 20 százalék körül alakult. A munkaszakasz középső periódusában 28,96-ról 48,95 százalékra emelkedett átlagosan a méhek által elfogyasztott etetőanyag mennyisége. A fiasított keretek átlagos száma is emelkedett: 5,4-ről 6,3 darabra.

A munkaszakasz végére az elhordott etetőanyag mennyisége átlagosan 60 százalék körül alakult, a fiasításos keretek száma átlagosan 10-12 volt kaptáronként. Megfigyeltük, hogy amellett, hogy a legtöbb család 75-100 százalékot fogyaszt, még mindig akad 10-25 százalékot fogyasztó család.

Július 1-jétől kezdődően hozzáláttunk a téli eleség feletetéséhez, illetve a hordástalan időszak okozta kockázatok csökkentésére alkalmas alimentációs eljárás kidolgozásához.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy július végétől mind a kontroll, mind a kezelt családok esetén a fiasítás mennyisége csökkenni kezdett.

Átlagosan 12,95, augusztusra 9,04, majd szeptemberre 4,2 lett az ½ NB keretek száma. Ez az érték novemberben már csupán 0,58 átlagosan, azonban még novemberben is találtunk 3 olyan kaptárt, ahol volt fiasítás. Ez a jelenség ritka, azonban enyhe teleken előfordul, a méhanya nem áll le a petézéssel.

Az etetőanyag-fogyasztás alakulása a második félévben, júliusban és augusztusban 90 százalék feletti volt. Lényegében a családok több, mint 80 százaléka mindig elfogyasztotta az összes beadott táplálékot, tekintet nélkül arra, hogy éppen milyen külső hordási lehetőség volt adott.

Szeptembertől a méhek fogyasztása átlagosan 60 százalék körüli értékre áll be. A hónap végétől jelentős visszaesést tapasztaltunk: a méhek, alkalmazkodva az időjárási körülményekhez, lassították a táplálkozásukat, raktározó tevékenységüket. Azonban megfigyeléseink alapján elmondható, hogy ebben az időszakban is végezhető alimentációs eljárásra alapozott méhegészségügyi kiegészítő kezelés. Az átlagos fogyasztott mennyiség 12,92 százalék volt.

Az első etetési sorozat végén szelektíven, április elején pergetett minták (IV A) minősítése során azt láttuk, hogy színében, illatában és aromájában nincs jelentős eltérés a korai, friss tavaszi mézekhez (kontroll) viszonyítva, ízre és állagra vonatkozó észrevételünk az eltéréseket illetően nincs.

A mért paramétereket illetően a pH és a víztartalom némileg alacsonyabb a későbbi minták esetében (IV B és V), melyeket április elején és májusban pergettünk.

Az április végi és májusi minták (IV B és V) esetében a minták opálosnak mutatkoztak, illetve megjelent egy nagyon enyhe krémes jelleg, továbbá némileg nőtt a viszkozitás is. A legmagasabb víztartalom az április végi mintát jellemzi (19%), míg mind az április végén, mind pedig a májusban pergetett mézeknél 4,5 volt.

Az eljárás eredményessége

A vizsgált méhcsaládok egyedeinek biológiai állapotában, a prebiotikum-keverékek alkalmazásának hatására, jelentős javulás következett be, ami a méhekben található probiotikus baktériumok elszaporodásának, illetve a méhélősködő Nosema visszaszorulásának is tulajdonítható. Kakukkfű, rozmaring és tölgyfakéreg eltérő arányú vizes kivonatainak alkalmazása az alimentációs kísérletek során szintén jelentős javulást eredményezett a méhek biológiai állapotában, ez azonban jóval csekélyebb mértékű a prebiotikumos kezelés eredményességéhez viszonyítva.

Az új eljárás eredményességét számos paraméter monitorozásával igazoltuk.

A méhek említett szempontok alapján történő szisztematikus táplálása magas hozzáadott értékű méhészeti termékek kifejlesztéséhez vezethet, így alapját képezheti számos speciális prebiotikus, illetve fokozott antioxidáns aktivitású mézkészítmény előállításának. Az újszerű alimentációs kísérletek eredményeként új, szimbiotikus mézkészítmény prototípusok is létrejöhetnek, hiszen a speciális prebiotikumokkal történő táplálás a méhekben található probiotikus baktériumok számának egy nagyságrenddel történő növekedéséhez vezet.

Dr. habil Kiss Attila
Kaposvári Egyetem, Élelmiszer-tudományi Innovációs Központ

Molnár Szabolcs
Eszterházy Károly Egyetem

Nagy Zoltán
Nagy és Fia Méhészeti Kft.

Dr. Némedi Erzsébet
Expedit Nodum Kft.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: Magyar Mezőgazdaság