Back to top

Növekvő erdeink a reflektorfényben

„Az erdészek kinyitották a természetkedvelők felé azt az ajtót, aminek nincs is kulcsa”- köszöntötte Visegrádon a résztvevőket Nagy István agrárminiszter, ahol a 30 éves jubileumát ünneplő Madas László Erdészeti Erdei Iskolában nyitotta meg a XXII. Erdők Hete rendezvénysorozatot.

Az esemény, amely október 1. és 7. között országszerte mintegy 60 helyszínen, 150 programmal várja a magyar erdők iránt érdeklődőket, igazi ünnep az erdészek és a természetkedvelők számára. Az Erdők Hete idei témája a magyar erdők elmúlt évszázadbeli gyarapodásának ismertetése, amivel kapcsolatban bemutatták az Országos Erdészeti Egyesület „A növekvő erdők nyomában” című ismeretterjesztő filmjét is.

Nagy István kiemelte, amit egy erdei iskolában játszva meg lehet tanulni, örökre megmarad. Ráadásul úgy lehet oktatni, hogy észre sem veszik, máris közelebb kerülnek az őket körülvevő természethez. Az állami erdészeti társaságok 36 erdei iskolát üzemeltetnek több mint 1600 fős befogadóképességgel, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozás keretében majdnem 80 ezer gyermeknek nyújtanak tanulási és kikapcsolódási lehetőséget. 2010 és 2017 között 13 erdei iskolát létesítettek, további 18-at pedig felújítottak.

Nagy István: Az erdőben nincsen belépőjegy, utat nyit az ismeretlen felé
Fotó: viniczai

A miniszter kiemelte, hogy Magyarország erdőterületei meghaladják a kétmillió hektárt és ennek közel 56 százaléka állami tulajdonban van. Hozzátette, hogy az erdők hete rendezvénysorozat az erdészeti ismeretterjesztést szolgálja, amelyet szórakoztató, izgalmas programokon keresztül érnek el.

Az agrárminiszter kitért arra, hogy az állami erdőgazdaságok évente több milliárd forintnyi turisztikai, közjóléti fejlesztést hajtanak végre és a Magyar Természetjáró Szövetség partnereiként az elmúlt években tevékenyen részt vettek az Országos Kékkör teljes vonalának megújításában, és együttműködésük a projekt lezárása óta is folyamatos.

Alapításának 30 éves jubileuma alkalmából nyílt napon fogadta a visegrádi Madas László Erdészeti Erdei Iskola a helybeli általános iskolai és óvodai csoportokat, akik erdőpedagógusok vezetésével, játékos formában ismerkedhettek meg az erdők értékeivel. A Pilisi Parkerdő Zrt. 1988-ban alapított intézménye nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi erdei iskolájának számít. A Makovecz Imre tervei alapján készült épületekbe a mai napig évente több mint tízezer gyerek érkezik nyári táborokra, év közbeni programokra, akiknek a szakképzett erdőpedagógusok évente mintegy 1000 foglalkozást tartanak.

A jubileumi rendezvény egyben a XXII. Erdők Hete megnyitója is volt. Az október első hetében szervezett Erdők Hetét az Országos Erdészeti Egyesület indította útjára azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben ismertesse meg az ország legfontosabb természeti örökségének számító erdők értékeit a nagyközönséggel. Munkájuk eredményeként tavasszal megkapták a Pro Natura emlékérmet.

Három évtizede alapították a Madas László erdei iskolát
Fotó: viniczai

Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke és a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az erdőpedagógusok évente mintegy 1000 foglalkozást tartanak. Véleménye szerint az erdők védelméhez a megismerésen keresztül vezet az út. Az október első hetében szervezett erdők hetén országszerte 60 helyszínen, több mint 150 program várja az érdeklődőket. Ezek között vezetett túrák, erdei sportversenyek, erdészeti nyílt napok, arborétumi és kisvasutas kirándulások is megtalálhatók.

Az Erdők Hete eseményei nagyban alapoznak az erdészeti erdei iskolák módszertanára, amelyek közül több intézmény az Erdők Hetén vehette át az Országos Erdészeti Egyesület minősítő oklevelét, amely az ott folyó oktató-nevelő munka elismerése és garanciája is egyben.

A XXII. Erdők Hete témája a magyar erdőterület növekedésének bemutatása a trianoni időszaktól napjainkig. Az Alföld-fásítási program, majd a kopár- és hullámtér-fásítások, a zöldövezeti erdőtelepítések, és a 90-es évek óta a magán erdőtelepítések eredményeként az elmúlt évszázadban csaknem megduplázódott Magyarország erdőterülete. Ezt a kevesek által ismert folyamatot követi végig az Országos Erdészeti Egyesület ismeretterjesztő filmje, amit „A növekvő erdők nyomában” címmel mutattak be az Erdők Hete alkalmából. Szintén az erdőtelepítés, fásítás a témája a középiskolásoknak szóló erdőismereti verseny, a „Fedezd fel az örökséged!” vetélkedő harmadik fordulójának, amire az Erdők Hetén még jelentkezhetnek a 9-12. osztályos diákok háromfős csapatai.

Az esemény végén harminc őshonos gyümölcsfacsemete elültetésével, a Mesélő Gyümölcsliget alapjait tették le a résztvevők.

Gyümölcsfa ültetés a Mogyoró hegyen
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaszó titokzatos ízei

A nagy rengeteg kellős közepén található Kaszó. A legközelebbi település is 6-8 kilométerre rejtőzik. Erdővel körülzárt csendes vidék, ahol mintha még az idő is kicsit megpihent volna. Szinte minden a vadászathoz kötődik, a tavasz és a nyár viszont a turistáké, amikor a vadászház étterme mellett a Főherceg Fogadó fogadja a kirándulókat.

Vadászat miatti lezárások Szilvásvárad környékén

A szokatlan novemberi meleg után hétfőtől kezdetét veszi a fagyosabb idő. A meteorológusok szerint vasárnap éjjel megérkezik a lehűlés és akár havas esőre, a magasabb régiókban pedig havazásra is számíthatunk. Érdemes még kihasználni a közelgő napos hétvégét egy őszi kiruccanásra, erdei túrázásra.

Az erdőfelújítástól a drónokig

Az erdészetben jelentkező problémákat nem lehet csak a kutatóműhelyekben megoldani - ez volt az egyik fő alapvetése a Pécsen tartott „Erdőgazdálkodás határon innen és határon túl” címmel rendezett konferenciának. Ennek jegyében a prezentációkat „tőmelletti”, terepen dolgozó erdőmérnökök tartották.

Az arborétum a második otthona

Vérbeli kiránduló izgalmával és ezernyi kérdéssel érkezem az Agostyáni Arborétumba. Amint belépek a nagy székely kapun, a csönd magával ragad. A lombok árnyékában közelítek a kicsi faházikó felé, ahol Rozmann Hajnalka mindig mosolygós arca fogad. Mint vendéget a házigazda köszönt, ő az arborétum vezetője.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.

Hangyabolyok lékelője: a hamvas küllő

A hamvas küllőt korábban szürke küllőnek hívták, a régebbi könyvekben még így szerepel. A zöld küllőnél kisebb madár, hossza 25 centiméter. A hím homloka és onnan a fejtető közepéig piros, a feje és nyaka a keskeny fekete bajuszsávot kivéve hamuszürke.

Lassan betelnek a Mikulásjáratok

A hosszú hétvégék után most egy rövidebb elé nézünk. Ködös reggelekre, enyhe nappali időre, akár több órás napsütésre is számíthatnak november második hétvégéjén azok az erdőjárók, akik az őszi köntösbe öltözött Mátrát vagy Bükköt választják. A turistautak járhatók, erdei kalandra fel!

Vadász- és gasztroturizmus a Nagykunságon

A karcagi határ délkeleti részén domborodó halom a török, tatár hadjárások idején a mocsarak övezte dombon lévő, menedékül szolgáló helyről, a karcagi „apák váráról” kapta a nevét.

Túrázni szerető pedagógusok figyelem!

Nemcsak 30 kreditpontot gyűjthetnek össze, hanem 2019 nyarán már indíthatnak csoportot az Erdei Vándortáborokra, és részesülhetnek a kísérőknek járó kedvezményekben azok a pedagógusok, akik sikeresen elvégzik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem közös gyalogos vándortábor-vezető akkreditált képzését. Már lehet jelentkezni a 30 órás, összesen három és fél napos tanfolyamra.