Back to top

Digitalizációra és a fiatalok bevonására van szükség az agráriumban

Középtávon a hazai mezőgazdaság és élelmiszerágazat hatékonyságának növelése, hosszútávon a magyar lakosság biztonságos élelmiszerellátása és az exportpiacokon való érvényesülés az agrárium fő célkitűzése – mondta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója egy agrárinformatikai megoldásokról szóló konferencia kerekasztal beszélgetésén.

Az ITSZÜRET 2018 – Egy marék vetőmag, az agrárium digitális transzformációja konferencián részt vevő Erős Veronika, az Agrárinformatikai klaszter menedzsere, Dr. Oláh Izabella, Agrodat – tanácsadó, a SZIE GTK tanára és Dobó Mátyás, az Invitech stratégiai és üzleti támogatások igazgatóhelyettese az AMC vezetőjével közösen azt taglalta, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeri ágazat hazai fejlődésének kulcsa az agrárdigitalizáció, ami kiváló hívószó a fiataloknak és figyelemfelkeltő az idősebb generációnak is.

Fotó: AMC

Az AMC ügyvezető igazgatója a kerekasztal beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy meglévő erőforrásaink nem kellő hatékonyságú felhasználását több statisztika igazolja:

„az egy év alatt megtermelt agrár jövedelmeket nézve azt látjuk, hogy a magyar átlag az Európai Uniós átlag harmada, a Nyugat-Európai 80-82 ezer eurós összegnek pedig csupán tizede; emellett hazánk hektáronként az uniós átlagtermésnek is csupán 54 %-át éri el.”

Hozzászólásában Ondré Péter kitért arra is, hogy adottságainkat és elhelyezkedésünket nézve látható, hogy Magyarország nemzetközi viszonylatban „sportnyelven” szólva pole-pozícióban van. Ha előre tudunk lépni a fejlesztendő területeinken, akkor az ügyvezető szerint gazdaságunk 2050-ben is el tudja látni a hazai lakosságot és mellette a külföldi piacokat is jó minőségű, GM-mentes élelmiszerekkel.

Ondré Péter emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy bár fontos az agráriumban felhalmozott tőke és a kellő technikai paraméterekkel rendelkező eszközpark kérdése, de amíg nincs az agráriumban szemléletváltás és nem aktiválódik az agrárium területén az a generáció, amelyikben megvan a fogékonyság az IT eszközök iránt is, addig nem lesz hatékonyabb a terület. Ennek kapcsán az ügyvezető igazgató kiemelte: a magyar piacon fellelhető gépeknek ma már szinte mindegyike tud valamilyen digitális IT technológiát, de ezek közel 60-65 százalékával a magyar gazdák nem élnek. A számok azt mutatják - tette hozzá Ondré Péter -, hogy egy átlagos mezőgazdasági gép tudásának csupán 40-45%-át használják ki a magyar gazdaságokban, a megfelelő IT technológiai tudás hiányában.

A generációk közötti tudásmegosztás és a fiatalok behívása megoldás lehet, ehhez azonban meg kell találnunk azokat az üzeneteket és hívó szavakat, amelyekkel a fiatalok az agráriumba behívhatók és megszólíthatók

– hangsúlyozta az Agrármarketing Centrumot irányító szakember. A kerekasztal résztvevői a tanácskozáson abban egyetértettek, hogy a fiatalokat legfőképpen a digitalizáció oldaláról lehet megfogni az agrárium számára, hiszen számukra az okoseszközök világa otthonos és vonzó. Ugyanakkor az idősebbeknek a digitalizációval egyszerűbbé tehető feladatok, csökkenthető terhek a pozitív üzenetek, hiszen őket az adminisztráció nyomasztja leginkább hangzott el az egyeztetésen.

Ondré Péter szerint a jól képzett fiatalok bevonásához két dolgot kell feléjük közvetíteni: egyrészt az agráriumban elérhető jövedelmi szinteket, másrészt pedig azt, hogy ma már ez az ágazat is trendi. „A mezőgazdaság már nem a régi, lejáratott beidegződések mentén működik, nem a sáros csizmával azonos, hanem a precíziós technológiák, GPS sorvezetők, hozamtérképek, drónok, differenciált input anyag kijuttató, kormány vezérelt robotok irányába halad” - közölte Ondré.

Annak érdekében, hogy minél több fiatalhoz eljuthassanak ezek az üzenetek az AMC november végén „Fiatalok az agrárpályán” címmel olyan konferenciát szervez, amely iránytűként szolgálhat arra, hogy miként tehető a fiatalok számára is kompatibilissé az agrárium. Olyan agrárvállalkozókat kívánunk megszólaltatni, akik munkavállaóként tekintve a fiatalokra elmondják, hogy milyen munkára és milyen jövedelmi viszonyokra lehet számítani napjainkban azoknál a nagy magyar agrárcégeknél, amelyek integrálni, fejleszteni tudnak a gépek és a humánerőforrás terén is – zárta felszólalást az AMC ügyvezető igazgatója.

Forrás: 
AMC sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Indul a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat

Szaktudás, modern technológia és mérethatékonyság – e három tényező határozhatja meg a hazai agrárium fejlődésének jövőbeli irányát és lendületét. A fiatal agrárszakembereket támogató K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat ezért idén az agrárium mérethatékonyságának fokozására fókuszál.

Az Ön vállalkozása hogyan digitalizál? – Rövid felmérés

Amennyiben ön egyéni gazdálkodó vagy cégvezető, kérjük, szánjon néhány percet az önkéntes és anonim kérdőív kitöltésére! Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja az agrárgazdaság digitalizációs átalakítása és fejlesztése az agrárgazdaság hatékonyságának növeléséhez. A DAS gördülékeny és hatékony megvalósítása érdekében az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérést készít a jelenlegi helyzetről.

Nők a gáton

Az ENSZ közgyűlése – felismerve a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben tevékenykedő nők helyzetét – 2007-ben tűzte ki célul a falusi szegénység felszámolását és október 15-én a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának évenkénti megünneplését. A vidékfejlesztés elképzelhetetlen a nők részvétele nélkül, hiszen odaadásukra és gondoskodó munkájukra szükség van a vidék sérülékeny egyensúlyának megőrzésében.

Kiválasztja az ivarzó kocákat

Az egyesült államokbeli Iowaban 1987 óta minden évben megrendezik a World Pork Expo nemzetközi sertéstenyésztési szakkiállítást. Az idei rendezvényen mintegy 500 cég mutatta be termékeit és szolgáltatásait.

Jönnek a digitális okosfalvak?

Jobb infrastrukturális fejlesztések, és a jelenleginél hatékonyabb forrásbevonás kell a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez – hangzott el az Okosfalvak konferencián Gödöllőn.

A fóliás hajtatás fejlesztési lehetőségei

Szentesen, a VII. Magyar Paprika Napján a térségre jellemző fóliás hajtatás fejlesztésének lehetőségeiről beszéltek, majd szakmai bemutatókon is alátámasztották az elhangzottakat.

A biotechnológia a hazai juhtenyésztés nagy lehetősége

A tradicionális állattenyésztési módszerek lehetőségei kimerülőben vannak. A magyar állattenyésztés gyors ütemű, differenciált mennyiségi és minőségi fejlesztése nem tűr halasztást. Hosszú távon a külföldi fajták fejlesztéséhez minőségi jerkeimportra, továbbá a legjobb tulajdonságú kosoktól származó szaporítóanyagra, és magas genetikai értéket képviselő embriókra lenne szükség.

Hiába röpködnek a drónok, az ekére mindig szükség lesz

Összesen 19 fiatal mérte össze tudását pénteken a 9. Középiskolás Szántóversenyen: két kategóriában – ágyeke és váltva forgató eke – gyűjtötték a pontokat. A zsűri szerint erős volt a mezőny, s lelkesedésből sem volt hiány: diáktársak szurkoltak az agráros tanulóknak.

Állattenyésztés kontra természetvédelem: összeegyeztethető?

Sorra tűnnek a vadállatok Európából, ennek egyik oka, hogy teljesen átalakult a mezőgazdaság, azon belül is az állattartás. Az agrártáj védelme mindenki érdeke. "Az extenzív állattenyésztés természetvédelmi összefüggései" – ezt a kérdéskört járta körül az I. Környezetgazdálkodási Konferencia a KÁN-on. A sokrétű témát a szakma képviselői öt plenáris előadásban, tartalmas három órán keresztül tárgyalták.

Az állattartásban is hódít a digitalizáció

Nem csak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is hódítanak a precíziós technológiák, amelyek alkalmazása nélkül nagyon gyorsan versenyhátrányba kerülhetnek a tenyésztők és az állattartók – hangzott el Kaposváron a Smartfarm konferencián.