Az Európai Unióban az egy főre jutó éves juhhúsfogyasztás átlagosan fejenként 2,3 kilogramm, de az egyes tagországok között nagy a szóródás. Van ahol a 10 dekát is alig éri el, és van, ahol közel 13 kilogramm. A hazai fogyasztás 35 dekagramm körül alakul, vagyis meglehetősen alacsony. A Juh Terméktanács és spanyol testvérszervezete, az Interovic az elmúlt évben közösen pályázott uniós forrásra a fogyasztás növeléséhez. A támogatást elnyerték, összesen 6,825 millió eurót költhetnek 2018-2020 között erre a célra – tájékoztatott Kukovics Sándor.
Az elnyert uniós támogatású spanyol-magyar promóciós program nemcsak a két ország ágazatainak együttműködését jelenti, de esélyt ad a spanyol fejlesztések megismerésére és hasznosítására, valamint a hazai eredmények spanyol kollégák számára való átadását is lehetővé teszi. Magyarországon csak a bárány- és juhhús fogyasztásának népszerűsítésére kerül sor, mivel hazánkban a kecskehús iránt nincs számottevő érdeklődés.
A program fő célkitűzései a következők:
- újra ismertté tenni a bárány és juhhúst az azt elfelejtő városi, főleg fiatal lakosság számára,
- megváltoztatni a juhhúsról hangoztatott téves képzeteket (zsíros, nehezen
elkészíthető, szakértelmet igényel, stb.) és egészséges, könnyen elkészíthető ételt
kínálni számukra, amely a más, olcsóbb húsféleségekkel is versenyképes lehet,
- emellett a társadalom egésze számára fenntartani azt a szolgáltatást, amit a vidék és a táj fenntartásban a juhászat végez.
Az Európai Unió tagországainak többsége nem termel annyi juhhúst, amennyi lakosságának ellátását fedezné, csupán mintegy 80 százalékban önellátók. Többségük importra szorul. A legjelentősebb juhállománnyal az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Olaszország és Írország rendelkezik. Ezekben az országokban a fogyasztás is jelentős, az önellátottsági azonban szintek eltérőek, és egyedül Spanyolországban haladja csak meg a termelés a belső fogyasztást. Magyarország viszont juh-hústermelésének a 90 százalékát exportálja, ezzel az unió negyedik legnagyobb exportőre.
A juh- és kecskeágazat számára mind a hazai termelés feltételei, mind pedig a külpiaci körülmények olyanok, amelyek lehetővé teszik, hogy hosszútávon 1,25-1,5 millió nőivarú kiskérődzőt tartsunk Magyarországon, ezzel akár több, mint 10 000 család megélhetését lehetne biztosítani. Ehhez azonban szükséges megoldani a képzés és a munkaerőhiány problémáját, no és a hazai értékesítést is növelni szükséges.
