Back to top

Cukorrépa: romló esélyek

Miközben a cukor világpiaci ára - ami alapján a termelőket a répáért megfizetik - régen nem látott mélységekbe zuhant, ezzel egy időben szinte minden összeszövetkezett a cukorrépa termesztése ellen. Néhány nagyobb termesztő a felhagyással fenyegetőzik. Valami nincs rendben, ezt mutatja az is, hogy 1 kg cukor 158 Ft a multiknál, közben egy gombóc fagyiért 200-250 Ft-ot kell fizetni a cukrászdákban.

Az ágazat lehetőségeiről, a kilátásokról minden évben országos tanácskozást szervez az egyetlen megmaradt feldolgozó, a Kaposvári Cukorgyár, illetve annak tulajdonosa, a Magyar Cukor Zrt. A tanácskozás egyik helyszíne Mezőhegyes, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., ahol október 3-án tartották az összejövetelt. A másik helyszín hagyományosan Dalmand, oda október 10-ére hirdették meg a tanácskozást és a bemutatót.

A házigazda nevében Páll László növénytermesztési ágazatvezető adott rövid áttekintést a gazdaságról. Eszerint

Mezőhegyesen kiemelkedő, 70 tonnás átlagtermést érnek el hektáronként a cukorrépával.

Összehasonlításul csak annyit, hogy ez meghaladja az idén várható hazai átlagot, a 67 tonnát. Ráadásul ezt úgy érték el, hogy a tavalyinál kevesebb csapadékot kaptak: a tényleges adat 406 milliméter, azaz 1 hónapnyi eső náluk is hiányzik. Ennél is meglepőbb, hogy idén augusztusban 16 kritikusan meleg napot regisztráltak. Az előző éveket is nézve ez egy növekvő tendencia legutóbbi állomása.

 Borbély Ákos: a tulajdonosok az utolsó pillanatban 17 euróról 20 euróra emelték a cukorrépa tonnánkénti felvásárlási árát
Borbély Ákos: a tulajdonosok az utolsó pillanatban 17 euróról 20 euróra emelték a cukorrépa tonnánkénti felvásárlási árát
Fotó: Avar László
A Magyar Cukor Zrt. képviseletében Borbély Ákos, az igazgatóság tagja már-már lehetetlen feladatra vállalkozott: a jelenlegi helyzetben igyekezett lelket önteni a termelőkbe, és rábírni őket arra, hogy minden körülmények között folytassák a cukorrépázást. Nem volt könnyű dolga, amit két adat támaszt alá a leginkább. A cukorrépa felvásárlása mostanában amolyan együtt sír, együtt nevet alapon működik. Ez azt jelenti, hogy

ha a világpiacon, vagy konkrétan a londoni tőzsdén drágán megy a cukor, akkor jól járnak a termelők is, de ha nem, akkor az ő zsebük is laposabb marad.

Nos, amíg 2017-ben 1 tonna cukorért 500 eurót kértek, addig idén júliusban már csak 350 eurót kellett fizetni érte - és azóta még tovább esett az ára: az előadás idején 346 euró volt. Azonkívül dollárban tartják még nyilván a cukor árát, úgy 320 amerikai dollár volt egy 1 tonna cukor ára.

Érdemes megnézni, hogy mi vezetett a jelenlegi helyzethez! A szakma szinte egyöntetűen azt vallja, hogy a meredek áresés elsődleges oka a cukorkvóta 2017. október 1-jei megszüntetése az Európai Unióban. Hasonló folyamat zajlott le a tejtermelésben 2 évvel korábban: a megnyíló lehetőségek ott is hirtelen többlettermeléshez és vele együtt járó áreséshez vezettek. Közép-Európában az itt szokásos termelési színvonal miatt a cukorrépa-termesztők arra számítottak, abban reménykedtek, hogy a cukor árának esése minket elkerül. Csakhogy az EU-ban a cukor háromnegyed részét 3-4 ország termelése adja, így a többi ország nem nagyon rúg labdába az árak meghatározásában - legfeljebb a túltermelés következményeit kénytelenek elszenvedni.

A cukorrépa-termesztésben Franciaország az éllovas, és az élbolyba tartozik még Németország, Hollandia és Belgium.

Ezekben az országokban a kvóta megszüntetése a termelés erőteljes növekedésével járt. Ahol mi élünk és dolgozunk, az két régióra osztható ebben a tekintetben, és itt kb. 10 euróval magasabbak az árak, mint a legjobb termelőknél, a mediterrán államokban pedig 25 euróval többet fizetnek a répa tonnájáért - de arról nem szabad megfeledkezni, hogy nem a közép- és a dél-európai termesztők a meghatározók.

A cukor világpiaca egységes, ezért minden rezdülését megérzik a termelő országokban. A cukortermelésben mindig is létezett és ma is kimutatható a ciklikusság.

Manapság annyiból rosszabb a helyzet, hogy két egymást követő évben is kimagaslóan jó volt a cukortermelés, és még mindig többet termelünk, mint amennyi répacukrot megeszünk.

A legutóbbi statisztika szerint az Európai Unióban 21 millió tonna cukrot állítottak elő, ami 2016-hoz képest 26 százalékos növekedés. Mivel a fogyasztás 16,5 millió tonna, közel 4 millió tonna cukrot kéne exportálni, vagyis ennyi nyomja a világpiacot. A vezető cukorrépa-termelő országokban a cukorkvóta megszűnése óta ugrásszerűen nőttek a hozamok. Tavaly Németországban 45, Franciaországban 37, Hollandiában 150 százalékkal növekedett a termelés, ezen felül a lengyelek is 20 százalékkal több cukorrépát állítottak elő. Az EU alkalmaz egy tonnánként 400 eurós védővámot, ami most jóval meghaladja a cukor világpiaci árát, de különböző bürokratikus és jogi csűrés-csavarások miatt mégsem avatkoznak be.

A rekordnagyságú tavalyi répatermés után idén mérsékeltebbek voltak a várakozások. A sokéves átlagtól szinte egész Európában elmarad a termés. Kivétel ez alól Dél-Európa, ahol várhatóan több terem, de ők nem a meghatározóak ebben a kultúrában.

A mi térségünkben arra számítanak, hogy a korábbi évek átlagtermése idén is meglesz, ami elképzelhető, de egyéb okokból, főként növényegészségügyi szempontból lesznek nehézségeink.

A termés mennyiségében a tavalyihoz viszonyítva 2 millió tonnás csökkenésre számítanak az EU-ban , azaz összesen 19 millió tonna cukorral kalkulálnak. Emiatt valamennyit esetleg emelkedhet az ára, de érdemi drágulás nem várható.

A meghatározó európai cukorgyártó vállalatok helyzete hellyel-közzel megegyezik a nálunk tapasztalhatóval. A British Sugar 2019-re tonnánként 21,5 eurós árat hirdetett meg, a Nordzucker pedig 22 eurós felvásárlási árat kínált 16,6 százalékos digesztió esetén. Franciaországban mindkét gyár felmondta a 2018-ra megkötött szerződését: abba a kényelmetlen helyzetbe kerültek, hogy kénytelenek voltak a 2018-ra meghirdetett minimálárakat is csökkenteni.

Az itthoni helyzet sem túl rózsás, a termelők számára legalábbis egyáltalán nem biztató. Tavaly 22 eurós alapárat hirdettek meg, amihez különböző kiegészítések tartoznak, amelyekkel a cukorrépa tonnánkénti árbevétele 24,88 euró lehet.

Jelenleg úgy fest, hogy október végére a cukor világpiaci ára 400 euró lesz tonnánként (egészen pontosan 399,5 euró). A termelők számíthatnak a tonnánként 1,74 eurós fuvarozási díjra és digesztió utáni térítésre, de minden termelőtől levonják a vasúti szállítás költségének a 25 százalékát.

Ha a részletekbe nem bonyolódunk bele, akkor az a helyzet, hogy a 2017-es cukorrépáért az idei októberi, sorrendben a harmadik elszámoláskor még 2,7 euróra számíthatnak tonnánként.

Más növénytermesztési ágazatokkal összehasonlítva statisztikailag kimutatható, hogy a cukorrépa fedezeti összege minden más növényét alaposan felülmúlja. A cukorrépa hektáronkénti fedezeti összege 670 euró körül van, ami szép summa - de nem szabad megfeledkezni róla, hogy ebből 468 eurót a magyar állam garantál mint termeléshez kötött támogatást. Ez a 468 euró 171 ezer forint tiszta bevételt jelent hektáronként, ami kb. 4 tonna szemes kukoricáéval egyezik meg. Ez csak a cukorrépának jár, a többi versengő ágazatnak nem. Abban is igaza volt Kelemen Istvánnak, a CTOSZ titkárának, hogy ahol cukorrépát termesztenek, ott azt követően 1, de inkább 2 évig el kell fogadni, hogy a következő növények sokkal szolidabb nyereséget hoznak.

Kaposváron idén 67 tonnás országos átlagtermésre számítanak, ami a 13 800 hektár vetésterületet figyelembe véve 925 ezer tonna cukorrépát jelent. Ebben az évben a tavalyihoz képest 2 hetes késéssel fogtak hozzá a feldolgozáshoz, a répa felszedése szeptember 17-én, a feldolgozása szeptember 19-én indult meg. Számításaik szerint a feldolgozási időszak január 23-ig tart, azaz 120 napos kampánnyal számolnak.

Nagy meglepetést okozott az eddig betakarított répák cukortartalma, mert a tavalyi 16,5-17 százalékos digesztióval szemben idén csak 14,3 százalékos cukortartalmat tudtak mérni.

Baj van a répák minőségével, és bizonyos régióban nagyon sok beteg cukorrépát szedtek fel. Korrekt szakmai magyarázattal egyelőre senki nem tud szolgálni, de az bizonyos, hogy az ügyet ki kell vizsgálni. Kovács Zsolt termeltetési menedzser hívta fel rá a figyelmet, hogy a makrofóminás megbetegedés megnehezíti a feldolgozhatóságot és a cukorkivonást. Elég nagy a baj: túl sok a nitrát és a nátrium a répában, ami csökkenti a kinyerhető cukortartalmat. A makrofómina pedig nem nagyon viccel: a betegség a burgonyát és az almát ugyanúgy képes két nap alatt tönkretenni, mint a cukorrépát.

Az alacsony cukortartalom vezető indoka, hogy 2018-ban soha nem tapasztalt többlethőösszeg jelentkezett a tenyészidőben. Áprilisban már nyár volt, és egészen szeptember közepéig folytatódott a meleg, a forróság. A cukorrépa számára szinte nélkülözhetetlen és általában időről időre megjelenő hidegfronti lehűlések ebben az évben egész nyáron elmaradtak, végig melegtől kellett szenvednie a növényeknek. Azt is tapasztalják, hogy a sós és meszes talajokon termett répa még a többinél is több kárt szenvedett el.

A gyár ebben a feldolgozási ciklusban tonnánként 22 eurót fizet a répáért, amit a beszállítástól számított 15 napon belül valóban ki is fizetnek. Pillanatnyilag úgy látszik, hogy az ún. sűrűlé tisztasági hányados alapján minőségi prémiumot nem tudnak fizetni, objektív okok miatt. Valószínűleg ugyanez lesz a helyzet a második elszámolásnál, ami a következő év májusában várható, de esetleg a harmadik, tehát rendszerint októberi elszámolást előre hozzák erre az időszakra.

Borbély Ákos szerint az Agrana mint tulajdonos még összekaparhat 2 eurót tonnánként olyan jogcímekre, mint a szállítás és a logisztika ütemezése.

A gazdákat érinti továbbá, hogy tavaly 1 euró 310 Ft-ot ért, most pedig 324,82 Ft-ot, tehát jobban járhatnak.

Ez az egyik oldalon igaz, amikor eladnak, de amikor az inputanyagokat (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, gép, üzemanyag stb.) kell megvenni, a drágulás ott is jelentkezik. Ez a 14-15 forintos eurónkénti árváltozás a termelőknek tonnánként 1,2 eurós többletet jelent a répáért. Azon felül itt kell figyelembe venni a cukorrépa-ágazatnak szánt, a közvetlenül a termeléshez kötött 8 millió eurós támogatást, ami hektáronként 173 ezer forintot takar. Összehasonlításul, a tavalyi évhez képest ez hektáronként 30 ezer forintos többletet jelent.

Kaposvár továbbra is akar répát feldolgozni, cukrot kinyerni. Az a szándékuk, hogy a 105 ezer tonnás kvótát hazai cukorrépából állítsák elő.

Szándékuk folytonosságát jelzi az is, hogy nemrég 50 millió euróért korszerűsítették és újították fel a gyárat. A mostani 20 eurós tonnánkénti árajánlat a beszállításkor valószínű eléri a 22,5 eurót, és változatlanul számolhatunk a termeléshez kötött támogatással. Minél kisebb területen állítjuk elő a cukorrépát, annál több jut egy-egy hektárra a 8 millió eurós össztámogatásból.

Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a neonikotionidokat az Európai Unió betiltotta ugyan, de a NÉBIH 2019-re a Magyar Cukor Zrt.-nek szükséghelyzeti engedélyt adott, azaz jövőre is lehet használni.

Tehát aki élni akar ezzel a lehetőséggel, az még idén meg kell tegye a szükséges intézkedéseket, le kell adnia a megrendeléseket.

Tarpataki Tamás: a cukorrépa-ágazat fennmaradása nemzetgazdasági érdekünk
Tarpataki Tamás: a cukorrépa-ágazat fennmaradása nemzetgazdasági érdekünk
Fotó: Avar László

Tarpataki Tamás agrárpiaci ügyekért felelős helyettes államtitkár szigorúan korrekt előadásában a cukorrépa-termesztés folytatására hívott fel. Bármennyire is elenyésző ennek a növénynek a súlya a mezőgazdaságban (0,5%) vagy a részaránya a növénytermesztésben (1,1%), nekünk mégis szükségünk van 15 ezer hektáros termőterületre belőle, mert ez a feltétele annak, hogy kb. 1 millió tonna répa megteremjen, és azt fel lehessen dolgozni.

A világ cukortermelése 175 millió tonna. Az EU a cukor-előállításban Brazília és India mögött áll a harmadik helyen, a világ cukorexportjában a negyedik helyet foglalja el.

A szokásos mennyiség helyett idén 2 millió tonna többlettel küzdünk, pedig már 2017-2018-ban is 3 millió tonna cukrot exportált az EU, ami főként a franciákat és kevésbé a németeket érintette. Még egy fontos megállapítást tett a helyettes államtitkár: amióta 2014-ben bevezettük Magyarországon az EKÁER-t, a cukor “importja” látványosan visszaesett. Minden túltermelés dacára ma már senkinek sem érdeke - nekünk sem -, hogy a cukorágazat összezuhanjon. Jó lenne megoldást találni a magántárolásra, amit az EU-ban kétszer már kipróbáltak, de ezek nem hoztak kedvező eredményt. Az Európai Unióban 2019-ben várhatóan 10-15 százalékkal tovább mérséklődik a cukorrépahozam, elsősorban a legnagyobb termelő országokban. A környezetünkben leállt a gyári feldolgozás - Nagyváradon és Zentán -, és ugyanez tapasztalható Görögországban is.

Hazánkban jelenleg 620 termelő foglalkozik átlagosan 15 ezer hektáron a cukorrépával. A termésátlagot 67 tonnának elfogadva kb. 1 millió tonna répára számíthatunk.

A magyar hozam az EU-átlagnál kisebb, az EU-28-ak átlagtermése 73 tonna hektáronként. A tagállamokban a termeléshez kötött támogatás a közvetlen támogatások 13 százalékáig megengedett. Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban ez tonnánként 7,3 euró, a finneknél 1,8 euró, a horvátoknál 1,3 euró. A románok tonnánként 17,3 eurót adtak, viszont ott bezártak cukorgyárakat, mert a termésátlag ott nem éri el a 40 tonnát. Az agrárminisztériumnak az a véleménye, hogy a cukorrépa-termesztést fenn kell tartanunk, ez nemzetgazdasági érdekünk.

Megvan hozzá a szakértelmünk, megvan hozzá a szükséges géppark, és könnyebb fenntartani, megőrizni egy ágazatot, mint később netán kényszerből újraindítani.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így vált a magyar szaloncukor-specialistává

Az édesség eleinte csak a tehetős réteg kiváltsága volt, ám lassan majd’ minden háztartásba jutott belőle. Népszerűségén a világháborúk sem ejtettek csorbát, noha az akkoriak kénytelenek voltak például krumplicukrot csomagolni s fára akasztani helyette.

Az olajos magvak és a tejtermékek is lehúzzák az élelmiszerárakat

Novemberben több mint kétéves mélypontra csökkentek az élelmiszerárak a világon elsősorban az olajos magvak, a tejtermékek és a szemes termékek áresése miatt.

KSH: kevesebb termőföld magasabb áron cserélt gazdát tavaly

Kevesebb termőföld cserélt gazdát tavaly, mint az előző évben, miközben az árak emelkedése - az előző évinél lényegesen kisebb ütemben - folytatódott, és a földbérleti díjak is nőttek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.

Új kihívások előtt az új Bayer

Korszakváltásnak lehetünk tanui a világ kukorica termesztésében. Ennek egyik előszele, hogy a Bayer megvásárolta Monsantot, s ezzel hatékonyabb munkát tud végezni a mezőgazdaság területén. A Kecsekeméten tartott tudományos konferenciájuk sem véletlenül kapta a „New Cornology” címet, ezzel is utalni akartak a kukoricaágazatban lejátszódó változásokra.

Biomarkerekkel a méhpusztulás ellen

A kanadai Québecben 2013-ban figyeltek meg abnormálisan magas mézelőméh-halálozási arányokat. A számos lehetséges tényező közül kiemelt fontosságúnak azonosították a méhek peszticidekkel történő érintkezését, ami növekvő aggodalomra adott okot.

Kikészíti a kertészeket a spanyol csupaszcsiga

Nagy területen károsít a spanyol csupaszcsiga Magyarországon, irtása hosszú távon nem elég hatékony, a legeredményesebbnek a biológiai védekezés, az indiai futókacsa "alkalmazása" bizonyult - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) növényvédelmi intézete az MTI-vel szerdán.

Meglehetősen "gumósra" sikerült az idei burgonyaszezon

Az idei szélsőséges időjárás a magyar burgonyatermesztőket is megizzasztotta. Szárazság itt, túl sok csapadék ott – az ország különböző részeinek eltérő viszonyaihoz nehéz volt alkalmazkodni. Erről és ennek következményeiről esett szó a Solanum Kft. évek óta megrendezett berzencei Burgonyás Napján, amit idén is nagy érdeklődés kísért.

Drágábbak lesznek a karácsonyra szánt fenyők

A hazai termesztésű vágott lucfenyőnek, mint irányadó fenyőnek az ára az elmúlt 3-5 év alatt nem változott, a munkabérek ellenben mintegy 50 százalékkal emelkedtek. A lucfenyő az idén 20-25, esetenként akár 30 százalékkal is drágább lesz.

Három százalékkal nőtt a nyerstej kiviteli ára

Az előző havihoz képest kettő, az egy évvel korábbihoz viszonyítva három százalékkal emelkedett a nyerstej kiviteli ára. A termelők és a kereskedők nyerstejkivitele több mint kétszerese volt a feldolgozókénak a vizsgált hónapban.

Méhekre kell tervezni a vetést

Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.