Back to top

Ismét keselyű körözött Magyarország felett

Múlt hét pénteken figyeltek meg egy fakó keselyűt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Montág-puszta felett. Bármily hihetetlen is, az egzotikusnak tűnő, dögevő madár hajdan közönséges fajnak számított a Kárpát-medencében.

Fakó keselyű
Fakó keselyű
A megfigyelés érdekessége, hogy a keselyűt két parlagi sas is „kísérte”. Az elmúlt években is észlelték ilyen ritka vendégeket: 2016. október elején két fakó keselyű tűnt fel a Csókakői várnál, majd vélhetően ez a páros éjszakázott a budatétényi Rózsakert lakótelep fűtőművének kéményén (mellyel akkor 269-re növekedett Budapest madárfaj listája). Egy évvel azelőtt (2015. szeptember 23-án) pedig a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén, Pély közelében figyeltek meg nem is egyet, hanem rögtön 15-öt a ritka madárból. 2017-ben pedig egy sárga szárnylappal megjelölt, sérült, fakó keselyűt találtak szeptember 26-án, a 6-os számú főút mentén.

Fakó keselyűk Budatétényben / Griffon Vultures in Budatétény, Budapest (2016.10.04.)

 

Persze elképzelhető, hogy jóval gyakrabban hasítják Magyarország egét keselyűk, csak nem kerülnek a kíváncsi madarászok távcsövei elé.

Szakállas saskeselyű
Szakállas saskeselyű
2016-ban ugyanis egy másik eseményről is beszámolt a Magyar Madártani Egyesület: "Adonis", egy francia visszatelepítési programból származó, műholdas jeladóval felszerelt, fiatal hím, szakállas saskeselyű észak-délkeleti irányban átrepült Magyarország felett október 5-én. Látni senki sem látta, a jeladója miatt derült ki, hogy nálunk járt.

Visszatérve a nála gyakoribb fakó keselyűre: egykor többé-kevésbé közönséges fajnak számított a Kárpát-medencében. Paleontológiai adatok alapján a holocénben folyamatosan jelen volt. Ekkor nagy kiterjedésű erdőssztyepp jellegű élőhelyek borították a Kárpát-medencét, ahol óriási nagyvadcsordák legeltek. Ezek pedig kiváló táplálékforrásnak bizonyultak, míg a környező hegységek fészkelő helyeket is biztosítottak.

Később, egészen a múlt század közepéig, ha nem is tudatosan, de az ember segítette e faj fennmaradását. Háziállatait nagy számban legeltette külterjes módon, az elhullott egyedek pedig fenntartották a keselyűállományt.

Sajnos a fakó keselyűk eltűnése is antropogén okokra vezethető vissza. Egyrészt a dúvadmérgek megjelenése (sztrichnin), másrészt a kíméletlen vadászat, de a tojásgyűjtés is hozzájárult az állománycsökkenéshez. A legelő állatállomány drasztikus csökkenése aztán végleg megpecsételte e faj hazai sorsát. Manapság a legnagyobb veszélyeztető tényező erre a fenséges madárra nézve az állatgyógyászati szerek alkalmazása, különösen a Diclofenac nevű szer. Ez egy gyulladáscsökkentő szteroid hatású gyógyszer, melynek szermaradványai a kezelt háziállatok elhullásával sajnos nem illannak el. A ragadozó- vagy dögevő madarak szervezetébe kerülve pedig súlyos vesekárosodást okoznak, ami szinte minden esetben az vadállatok pusztulásához vezet.

 

Forrás: 
MME Csongrád megyei Csoport/MME

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már biotea is van

Zöldségek, tojás, tej és hús után már az élvezeti cikkek piacán is egyre terjednek a bioélelmiszerek, így hamarosan a biotea, valamint a biominősítésű egyéb termékek is az asztalra kerülnek.

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Eltűnőfélben a mezei nyulak

Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.

Újabb pályázati forrás jut környezet- és természetvédelemre

Magyarország két LIFE integrált pályázatát is támogatja az Európai Bizottság, egyet környezetvédelmi, egyet pedig természetvédelmi területen - mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek csütörtökön.

Nem egyformán látogatják a virágokat a „fiú” és „lány” méhek

A méh-fajok különböző nemű egyedei külsőre talán hasonlítanak, de a táplálkozási szokásaik nagyon is eltérőek. Nektárra mindkét nemnek szüksége van, amit különböző virágokról gyűjtenek – annyira különbözőekről, hogy ez alapján akár két külön fajnak is lehetne őket tekinteni.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

A környezetszennyezés aggasztja leginkább a magyarokat

A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.