Back to top

Ismét keselyű körözött Magyarország felett

Múlt hét pénteken figyeltek meg egy fakó keselyűt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Montág-puszta felett. Bármily hihetetlen is, az egzotikusnak tűnő, dögevő madár hajdan közönséges fajnak számított a Kárpát-medencében.

Fakó keselyű
Fakó keselyű
A megfigyelés érdekessége, hogy a keselyűt két parlagi sas is „kísérte”. Az elmúlt években is észlelték ilyen ritka vendégeket: 2016. október elején két fakó keselyű tűnt fel a Csókakői várnál, majd vélhetően ez a páros éjszakázott a budatétényi Rózsakert lakótelep fűtőművének kéményén (mellyel akkor 269-re növekedett Budapest madárfaj listája). Egy évvel azelőtt (2015. szeptember 23-án) pedig a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén, Pély közelében figyeltek meg nem is egyet, hanem rögtön 15-öt a ritka madárból. 2017-ben pedig egy sárga szárnylappal megjelölt, sérült, fakó keselyűt találtak szeptember 26-án, a 6-os számú főút mentén.

Fakó keselyűk Budatétényben / Griffon Vultures in Budatétény, Budapest (2016.10.04.)

 

Persze elképzelhető, hogy jóval gyakrabban hasítják Magyarország egét keselyűk, csak nem kerülnek a kíváncsi madarászok távcsövei elé.

Szakállas saskeselyű
Szakállas saskeselyű
2016-ban ugyanis egy másik eseményről is beszámolt a Magyar Madártani Egyesület: "Adonis", egy francia visszatelepítési programból származó, műholdas jeladóval felszerelt, fiatal hím, szakállas saskeselyű észak-délkeleti irányban átrepült Magyarország felett október 5-én. Látni senki sem látta, a jeladója miatt derült ki, hogy nálunk járt.

Visszatérve a nála gyakoribb fakó keselyűre: egykor többé-kevésbé közönséges fajnak számított a Kárpát-medencében. Paleontológiai adatok alapján a holocénben folyamatosan jelen volt. Ekkor nagy kiterjedésű erdőssztyepp jellegű élőhelyek borították a Kárpát-medencét, ahol óriási nagyvadcsordák legeltek. Ezek pedig kiváló táplálékforrásnak bizonyultak, míg a környező hegységek fészkelő helyeket is biztosítottak.

Később, egészen a múlt század közepéig, ha nem is tudatosan, de az ember segítette e faj fennmaradását. Háziállatait nagy számban legeltette külterjes módon, az elhullott egyedek pedig fenntartották a keselyűállományt.

Sajnos a fakó keselyűk eltűnése is antropogén okokra vezethető vissza. Egyrészt a dúvadmérgek megjelenése (sztrichnin), másrészt a kíméletlen vadászat, de a tojásgyűjtés is hozzájárult az állománycsökkenéshez. A legelő állatállomány drasztikus csökkenése aztán végleg megpecsételte e faj hazai sorsát. Manapság a legnagyobb veszélyeztető tényező erre a fenséges madárra nézve az állatgyógyászati szerek alkalmazása, különösen a Diclofenac nevű szer. Ez egy gyulladáscsökkentő szteroid hatású gyógyszer, melynek szermaradványai a kezelt háziállatok elhullásával sajnos nem illannak el. A ragadozó- vagy dögevő madarak szervezetébe kerülve pedig súlyos vesekárosodást okoznak, ami szinte minden esetben az vadállatok pusztulásához vezet.

 

Forrás: 
MME Csongrád megyei Csoport/MME

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

Vessünk direktbe!

Még gyakorlott francia gazdák is azt vallják, hogy a forgatás nélküli talajművelés minden évben egy-egy újabb kísérlet. Egészen más hozzáállást igényel egy csapadékosabb, mint egy szárazabb évjáratban. Az Agri Szerviz Kft. szervezésében Somogyfajszon, Berend Ferenc birtokán mutatták be a francia Sky MaxiDrill mulcs vetőgépet.

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.

Négy árva vidrakölyköt fogadtak be

Húsz éves születésnapját ünnepelte a hévégén a petesmalmi vidrapark. Erre az alkalomra meghívták a nagykorpádi Pöttömpark óvoda gyermekeit, akik a kemencénél színezhettek, fonalakkal kézműveskedhettek, miközben kétóránként azt is láthattak, hogyan eteti meg a gondozójuk a vidrákat.

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit, amelyek értelmében a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Eddig négy kiemelkedő gímbikát bíráltak Somogyban

A gímszarvas vadászati szezonja szeptember elsején kezdődik, s ilyenkorra szép terítékkel büszkélkednek a vadászok. Az ország egyik leghíresebb szarvasállománya éppen Somogy megyében található. A szarvasbőgés véget ért, jó szezont zártak a somogyi nimródok.

Madármegfigyelésben verhetetlenek vagyunk

Immár negyed évszázados hagyomány, hogy október 1. hétvégéjén Európában madármegfigyelő napokat rendeznek. Napjainkban a rendezvény már túlmutat kontinensünk határain – Közép-Ázsiában is megtartják ezt e jeles eseményt. Összesen 41 ország madártani szervezete koordinálja a munkát, melynek adatai egy központi adatbázisba kerülnek.

A víz metamorfózisa, azaz veszélybe kerülhet a kedvenc sörünk

Vizeink állapota egyre romlik, és most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmét célozza. Az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe – elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek.

Sikeres a szalakóták védelme

Növekszik a szalakóták állománya a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén. Ez főként annak köszönhető, hogy a védelmük érdekében indított Life+ projekt egyik kiemelt feladata facsoportok és fasorok ültetése, így később a szalakóta természetes odvakban is fészkelhet a jövőben, de addig is folyamatosan helyeznek ki mesterséges odúkat.

A kormoránok és belvíz miatt csökkent a haltermelés

Néhány százalékkal csökkenhet idén az évente 24 ezer tonnát kitevő haltermelés, az ágazat árbevétele a tavalyihoz hasonlóan 13,5-14 milliárd forint körül alakulhat - mondta a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője az MTI-nek.