Back to top

Ismét keselyű körözött Magyarország felett

Múlt hét pénteken figyeltek meg egy fakó keselyűt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Montág-puszta felett. Bármily hihetetlen is, az egzotikusnak tűnő, dögevő madár hajdan közönséges fajnak számított a Kárpát-medencében.

Fakó keselyű
Fakó keselyű
A megfigyelés érdekessége, hogy a keselyűt két parlagi sas is „kísérte”. Az elmúlt években is észlelték ilyen ritka vendégeket: 2016. október elején két fakó keselyű tűnt fel a Csókakői várnál, majd vélhetően ez a páros éjszakázott a budatétényi Rózsakert lakótelep fűtőművének kéményén (mellyel akkor 269-re növekedett Budapest madárfaj listája). Egy évvel azelőtt (2015. szeptember 23-án) pedig a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén, Pély közelében figyeltek meg nem is egyet, hanem rögtön 15-öt a ritka madárból. 2017-ben pedig egy sárga szárnylappal megjelölt, sérült, fakó keselyűt találtak szeptember 26-án, a 6-os számú főút mentén.

Fakó keselyűk Budatétényben / Griffon Vultures in Budatétény, Budapest (2016.10.04.)

 

Persze elképzelhető, hogy jóval gyakrabban hasítják Magyarország egét keselyűk, csak nem kerülnek a kíváncsi madarászok távcsövei elé.

Szakállas saskeselyű
Szakállas saskeselyű
2016-ban ugyanis egy másik eseményről is beszámolt a Magyar Madártani Egyesület: "Adonis", egy francia visszatelepítési programból származó, műholdas jeladóval felszerelt, fiatal hím, szakállas saskeselyű észak-délkeleti irányban átrepült Magyarország felett október 5-én. Látni senki sem látta, a jeladója miatt derült ki, hogy nálunk járt.

Visszatérve a nála gyakoribb fakó keselyűre: egykor többé-kevésbé közönséges fajnak számított a Kárpát-medencében. Paleontológiai adatok alapján a holocénben folyamatosan jelen volt. Ekkor nagy kiterjedésű erdőssztyepp jellegű élőhelyek borították a Kárpát-medencét, ahol óriási nagyvadcsordák legeltek. Ezek pedig kiváló táplálékforrásnak bizonyultak, míg a környező hegységek fészkelő helyeket is biztosítottak.

Később, egészen a múlt század közepéig, ha nem is tudatosan, de az ember segítette e faj fennmaradását. Háziállatait nagy számban legeltette külterjes módon, az elhullott egyedek pedig fenntartották a keselyűállományt.

Sajnos a fakó keselyűk eltűnése is antropogén okokra vezethető vissza. Egyrészt a dúvadmérgek megjelenése (sztrichnin), másrészt a kíméletlen vadászat, de a tojásgyűjtés is hozzájárult az állománycsökkenéshez. A legelő állatállomány drasztikus csökkenése aztán végleg megpecsételte e faj hazai sorsát. Manapság a legnagyobb veszélyeztető tényező erre a fenséges madárra nézve az állatgyógyászati szerek alkalmazása, különösen a Diclofenac nevű szer. Ez egy gyulladáscsökkentő szteroid hatású gyógyszer, melynek szermaradványai a kezelt háziállatok elhullásával sajnos nem illannak el. A ragadozó- vagy dögevő madarak szervezetébe kerülve pedig súlyos vesekárosodást okoznak, ami szinte minden esetben az vadállatok pusztulásához vezet.

 

Forrás: 
MME Csongrád megyei Csoport/MME

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Használjuk a három R-t!

Az ünnepek alatt felgyülemlett papír csomagolóanyagok zöme a kukában landol. De nem mindegy, hogy mennyi és melyik szemétgyűjtőbe kerül. Hazánkban általában sok papírt fogyasztunk, évente fejenként átlagosan 95 kg-t, aminek a felét a csomagolóanyagok teszik ki.

Hogyan tehetünk szert jó solymászmadárra?

A XX. század derekán a környezetszennyezés és az élőhelyek megváltozásának eredményeképpen számos solymászatra használt ragadozó madár a szabad természetben nagyon megfogyatkozott. Ezzel egy időben több kutatási program indult a solymászokkal karöltve.

Hadat üzentek a törpeharcsáknak a Körösön

A túlszaporodott törpeharcsa fajok szelektálására ökolológiai halászat indult a Peresi holtágon.

A borászati szennyvizek feltáratlan ügye

Nincs olyan nap és szinte nincs olyan hírportál, amelyik ne foglalkozna a klímaváltozással és a környezetszennyezés kérdésével. A borászat, mint iparág nagy mennyiségű szennyvizet termel, amelyet ha nem megfelelően kezelnek, jelentős környezetkárosító hatással jár.

Baktériumokat "nyomtatnak" gombára és kész a minierőmű

A fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére irányuló probléma megoldásakor a kutatók mindig valamilyen alternatív és környezetbarát energiaforrást keresnek. De ki gondolta volna, hogy létezhet olyan bionikus gomba, amely elektromos áramot termel?

A méret a lényeg: kecskék és a klímaváltozás

Az elmúlt hónapokban testközelből érezhettük, milyen az, ha megbolondul az időjárás. De mit hoz a jövő, hogyan készülhetünk, tudunk-e készülni a változásokra? A kis kérődzők metángáz kibocsátása sokkal kisebb, mint a szarvasmarháké, ugyanakkor tej és hús előállítására éppúgy képesek.

Az AM is a Csarna-völgy mellé állt

Az Agrárminisztérium nem támogatja a Csarna-völgyi kisvasúttal kapcsolatos építési beruházást.

Halhulladékból hajóüzemanyag

A halfeldolgozás melléktermékeiből előállított biogázzal fogja hajtani óceánjáróit egy norvég vállalat.

Farkast láttak, és lőttek is a Bükkben

A hét elején járta be a sajtót az a poszt, melyen öt farkas látható a Bükkben. Sajnos nem sokkal később a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oldalán is megjelent egy hír, miszerint október elején egy lelőtt farkast találtak Nagyvisnyó külterületén.

Mindenki nevében szól majd Attenborough az ENSZ éghajlatváltozási tanácskozásán

David Attenborough fogja elfoglalni az "emberek székét" az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 24. ülésén, amelyet december 2. és 14 között tartanak a lengyelországi Katowicében - adta hírül szerdán a BBC News honlapja. A természettudós mindenkit arra buzdít, hogy mondja el véleményét, tapasztalatait a klímaváltozásról a közösségi médiában, felhasználva a #TakeYourSeat hashtaget.