Back to top

Új szakág születőben: Working equitation Magyarországon

Kappel Edit neve ma már valószínűleg senkinek nem cseng ismeretlenül a hazai lovas életben. A Philippe Karl nevével fémjelzett Ecole de Légèreté hazai instruktora, a klasszikus lovasművészet művelője és oktatója.

E tevékenységéről, kurzusokról és nyilvános szereplésekről korábban a Kistermelők Lapja hasábjain is olvashattak.

Tavaly óta azon is munkálkodik, hogy a spanyolportugál lovas hagyományokon alapuló idomító és ügyességi versenyformát, a Working Equitationt hazánkban is meghonosítsa.

Ez a szakág amellett, hogy remek lehetőséget teremt a lóval való munka változatosabbá és funkcionálissá tételére, idomítási elvei pedig abszolút szinkronban vannak a klasszikus, lovat munkatársként, és nem munkaeszközként figyelembe vevő lóhoz állással, tradicionális magyar fajtáinknak is új lehetőséget teremt megbecsülésük növelésére – akár nemzetközi keretek között is.

Eredete

A working equitation versenyszámai és feladatai a spanyol és portugál munkalovas hagyományokra vezethetőek vissza. A két ország lovasainak vetélkedései lassacskán sportági kereteket kaptak, és hivatalos versenyekké nőtték ki magukat. A working equitation különleges hangulata, funkcionalitása pedig világszerte is megtalálta a szerelmeseit.

Ennek a kiterjedt népszerűségnek folyományaképpen 2004-ben megalakult a hivatalos nemzetközi szervezete is, a World Association for Working Equitation (WAWE), amely 19 tagországot tömörít (Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Kolumbia, Csehország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Olaszország, Luxemburg, Mexikó, Portugália, Spanyolország, Svédország és Svájc).

1996-ban rendezték meg az első Európa-bajnokságot, 2006- ban pedig, már a WAWE égisze alatt az első világbajnokságot.

A közelmúltban, 2018 májusában zajlott a legújabb világbajnokság, Münchenben. A sportág növekvő népszerűsége okán a working equitation FEI szakággá történő elismertetéséről jelenleg folynak a tárgyalások.

A versenyekről

A WAWE hivatalos versenyszabályzata a nemzetközi versenyeken irányadó. Emellett minden tagország saját nemzeti szabályzatot hoz létre és alkalmaz a hazai versenyein – ezek a WAWE szabályrendszerére épülnek, ám eltéréseket adhatnak pl. az egyes országok eltérő állatvédelmi szabályai.

A lovasok országukra jellemző tradicionális ruházatban, a lovak hagyományos szerszámzatban versenyeznek.

A versenyek három fő részből tevődnek össze. A díjlovaglás feladatban elsősorban a lóengedelmességét, elengedettségét és jó mentális állapotát értékelik. A tesztek során túlnyomó részt lépés- és vágtafeladatokat kell teljesíteni.

A nagy mozgás a modern díjlovas sporttal ellentétben itt nem szempont, és nem jelent előnyt. A stílus akadályverseny egy ügyességi akadálypályát jelent, ahol a ló mentális állapotát, engedelmességét, irányíthatóságát, a precíz feladat-végrehajtást és a lovas stílusát pontozzák.

Feladatait és az azok megoldásához szükséges készségeket tekintve tulajdonképpen akadályokon történő díjlovaglásról beszélhetünk.

A gyorsasági akadályversenyben a pálya minél gyorsabb teljesítése a szempont, azonban az akadályok hibás teljesítése is számít, tehát nem „ámokfutást” jelent, hanem a fordulékonyság, irányíthatóság és iramváltások vizsgáztatását. E három rész mellett negyedikként megjelenhet még a marhaterelés is, mint külön értékelés alá eső versenyszám, amely során 4 fős csapatokban választanak le és terelnek karámba 1-1 borjat adott időn belül a versenyzők.

A versenyek több nehézségi kategóriában zajlanak. Európai példát hozva, a német szabályzat kategóriái a következők: E, A kategória: csak díjlovaglás (a díjlovaglás szakág E, A kategóriájához hasonló nehézségi fokú) és egyszerűbb vonalvezetési stílusú akadálypályát kell teljesíteni. L kategória: az idomító feladatsor a díjlovas szakág L kategóriájához hasonló nehézségű, és megjelenik a gyorsasági teszt is. M kategória: idomító feladatsora sok lépés, oldaljárás, vágta, ugrásváltás feladatot tartalmaz. Az akadálypálya ezen a szinten már teljes, megkívánja a lótól a nagyfokú összeszedettséget és fordulékonyságot. Masters (S) kategória: kötelezően megjelenik az egykezes szárhasználat minden részfeladatban.

A díjlovaglásban sok hátralépéssel, ugrásváltásokkal, a piruettekkel és a vágta féloldalazásokkal találkozhatunk, az akadálypálya pedig nehezített.

Akadálytípusok

A stílus- és gyorsasági pályán különféle standard akadálytípusokkal találkozhatunk, melyek kivitelezése, kinézete eltérhet. Vegyük sorra a leggyakrabban előforduló feladatokat.

Először is az egymástól kategóriánként meghatározott távolságra elhelyezett két hordó, melyek körül adott távolságra és jármódban kell a lovasnak nyolcas alakzatot lovagolnia, amennyiben vágtában halad, a két hordó közötti szakaszon ugrásváltással váltva kezet. M és S osztályokban hátralépésben is kérhető a feladat.

A legalább két méter hosszú, biztonságosra és stabilra épített hídon a stílusteszt során lépésben kell áthaladni, azonban a feladat része a rálovaglás és a lelovaglás utáni jármódváltás is, melynek kategóriánként meghatározott módon kell történnie.

A párhuzamos szlalom feladat két egymással párhuzamos vonalon, eltolással elhelyezett rudakból áll, melyben az egyik sort 3-4, a másik sort 2-3 rúd alkotja, és az első sor két rúdja közti távolság felénél helyezkedik el a második sorba eső első rúd. Ebben az alakzatban kell a ló-lovas párosnak fél kisköröket leírva haladni, a rudak számozásának megfelelő sorrendben és irányban, a kategóriának megfelelő jármódban. A kézváltás (vágtában ugrásváltással) a sorok közötti képzeletbeli középvonalon történik.

A rúd felett történő oldallépés során két, nagyjából 4 méter hosszú, a föld fölé fektetett gerendán kell a lovasnak úgy áthaladnia, hogy vállat be vagy farat be pozícióban lovagolva a lovát, a rúd végig a ló mellső és hátsó lábai közt maradjon. Stílusversenyen minden kategóriában lépésben lovagolják, gyorsasági pályán a jármód választható.

A karám feladat egy kör alakú, bejárattal ellátott karámot takar, melyben egy kisebb másik karám található, benne dekorációval vagy állatokkal. A két karámfal alkotta folyosón kell a lovasnak adott jármódban körbelovagolnia. Hátralépésben végrehajtott szlalom feladattal is meg kell birkózniuk a lovasoknak a pályán.

A rudak egy 2 méter széles ösvényt alkotnak, amelyben haladni kell, nehezítésképpen pedig egy vizes poharat is el kell juttatni az első rúdtól az utolsóig. A csengő feladatban egy megemelt gerendákból álló ösvényen kell ellovagolni a felfüggesztett csengőig, azt megszólaltatni, majd hátralépésben kilovagolni a folyosóból. A kapu készülhet fából, fémből, de kötél is lehet. A szabályzat meghatározza az akadályhoz érkezés és az onnan ellovaglás jármódját, illetve előírja, hogy a kaput el lehet-e engedni a nyitás-áthaladás-bezárás folyamán.

A vizesárokban a ló bátorságát és engedelmességét tesztelik a vízen való áthaladás során, magasabb szinteken vágta jármódban is.

A bika a working equitation egyik legösszetettebb akadálya, amely lényegében 3 feladatot foglal magába. Először is, a lovasnak fel kell vennie egy rudat egy hordóból, a kategóriának megfelelő jármódban, a mozgás megakadása nélkül. Ezt követően egy kb. 15 cm átmérőjű gyűrűbe kell beletalálnia a rúddal, szintén meghatározott jármódban lovagolva. A gyűrű tartója különféle formát ölthet, akár valóban egy stilizált bika is lehet, amely méginkább próbára teszi a ló-lovas párosok ügyességét, és bátorságát. Ha megvan a karika, a rudat (ha a karikával együtt, az külön értékelendő) vissza kell juttatni a hordóhoz, és belehelyezni. Ezzel ér véget a feladat.

Working equitation hazánkban

Az elmúlt évtizedekben mindig léteztek olyan ügyességi akadálypályákat felvonultató versenyformák, melyek a lovak bizalmát, bátorságát, ügyességét, mentális állapotát és lovasaik felkészültségét is tesztelték. Azonban ilyen, mindenki számára elérhető, emellett magas nemzetközi szakmai-szervezeti háttérrel rendelkező hivatalos versenyformánk még nem volt, kiegészülve azzal a klasszikus lovas kultúrával, melyet az idomítás terén a working equitation elvár és igényel.

A szakág minden érdeklődőt szívesen lát, a tanulni, fejlődni vágyó lovasokat és lovaikat is, fajtától, kortól, nemtől függetlenül.

2017 októberében, az Őszi Lipicai Árverésen mutatkozott be először a working equitation a szilvásváradi fedett lovardában. Idén február óta pedig nagyjából havi rendszerességgel rendeznek meg a közönség számára is nyitott nyílt edzéseket Marócpusztán, ahol kipróbálhatóak az akadályok, fejleszthető a ló-lovas párosok összhangja és tudása a feladatokban. Itt egyúttal a június 30. és július 1. közöttre tervezett első hazai working equitation (egyelőre még házi) versenyre is készültek a legelhivatottabbak.

A különféle hátterű lovasok mellett a lovak palettája is igen széles, és kellő felkészítéssel, tudatos lovaglással minden ló, így a háttérbe szorult magyar fajtáink is tökéletesen megállják a helyüket ezekben a kihívásokban.

Amellett, hogy hazai lovasokat ismertet meg a szakággal, Kappel Edit közép-európai working equitation versenyeken – legutóbb június közepén Ausztriában – bővíti folyamatosan a tapasztalatait, és viszi el egyúttal a lipicai ló hírét is a versenyekre. Még idén szeretné minél több helyen népszerűsíteni a szakágat, edzőtáborokat szervezni Marócpusztán kívül is, és bővíteni a rendelkezésre álló ismeretterjesztő információs bázist egy naprakész honlap segítségével.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadonidomítás világklasszisai Budapesten

A világ legjobb fogathajtói mellett más hazai és nemzetközi lovas kiválóságok is bemutatják tudásukat különböző szakterületeken 2006 óta december elején Budapesten, a Papp László Arénában. Így volt ez idén is, amikor a jelenleg legsikeresebbnek tartott három szabadonidomító tréner lépett a porondra.

Lovasok rémálma: a kólika

A hétköznapi nyelvben kólika fogalmán általában a vékony- és vastagbeleket érintő elváltozásokat értjük. Maga a kólika szó hasi fájdalmat jelent, tehát nem egy bizonyos betegség definíciója, hanem számos olyan kórkép együttes tünete, amelyek hasi fájdalommal járnak. Fontos, hogy a lótartók minél hamarabb felismerjék a tüneteket, de még ennél is fontosabb a megelőzés.

Nagy tervek – szép kiilátások

Sikeres budapesti ötcsillagos CSIO, helytállás Tryonban és a barcelonai kvalifikáció – melynek gyakorlati megvalósulása ugyan füstbe ment terv lett –, ezek a felnőtt magyar díjugratóválogatott-keret mérföldkövei a 2018-as évben. Megkérdeztük a szövetségi kapitányt, Németh Istvánt, hogyan értékeli a szerepléseket és ezek fényében, hogy alakulnak a jövő évi célok.

Lovas polgárőrök észleltek tüzet

Füzesgyarmat felé terjedő tüzet fedezett fel a szokásos kilovaglás (lójáratás) közben két lovas polgárőr november idusán a település határában, Biharnagybajom és Füzesgyarmat között.

Magyar díjugrató az ötkarikás játékokon

Minden idők legjobb eredményét érték el a magyar fiatalok az ifjúsági olimpián. Összesen 24 érmet szereztek, ebből 12 arany, 7 ezüst és bronz lett a végeredménye a Buenos Airesben rendezett világversenynek. A magyar díjugratósport történetében először jutott egy hazai versenyző az ifjúsági olimpiára. Jármy Vince, az európai csapat tagjaként második helyen végzett a csapatbajnokságban.

Lassan fellélegezhetnek a lótulajdonosok

A nyár és az ősz folyamán – Magyarország mellett – az Európai Unió több tagállama is jelentette a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma hazánkban is kimutatta a fertőzést, amely ez idáig 91 állattartó telepet érintett.

Megjelent a szakközépiskolai, szakgimnáziumi országos versenyek kiírása

Az Agrárminisztérium meghirdette a hatáskörébe tartozó Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek (OSZTV), illetve Szakma Kiváló Tanulója Versenyek (SZKTV) kiírásait. Az OSZTV elődöntőire december 14-ig kell jelentkezni, az SZKTV elődöntőire pedig 2019. január 11-ig. Mindkét esetben csak iskoláktól fogad el jelentkezést az agrárkamara, a diákok az iskolájuk igazgatóinál jelentkezhetnek. Az iskolákon múlik, hogy az országos elődöntők előtt szerveznek-e önálló válogatóversenyeket. Mindkét versenyen díjtalan a részvétel.

Állatorvoslás és vállalkozás

Az állatorvosi pályán is mind nagyobb szükség van a szaktudás mellett üzletviteli ismeretekre. E felismerés jegyében rendezte meg december 17-én a 12. Praxismenedzsment konferenciát az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁTE).

A lovas foglalkozások pozitívan hatnak az iskolai teljesítményre is

Huszonöt éve foglalkozik kezdő lovasok és lovak oktatásával a bükkösdi Szabó Zoltán. Négy éve, 2015 óta nem csak nyári táborokban lovagolhatnak nála a gyerekek, lovasoktatáson vehetnek részt az iskolások.

Nehogy kártérítést kelljen fizetnünk! A lótartás árnyoldalai

Az állattartás nemcsak örömet okoz vagy hasznot hajt az állattartónak, hanem felelősséggel is jár. A állatokkal kapcsolatos jogi felelősség egy olyan örökzöld téma, amihez többször vissza kell térnünk, mivel Kistermelők Lapjának olvasói is keresnek minket ebbe a körbe tartozó konkrét kérdésekkel.