Back to top

Kincs a nyúltrágya!

A házinyúl trágyáját sokan lebecsülik, gazdasági értéket nem tulajdonítanak neki, sőt gyakorta a ház körüli állattartás szükséges, de rossz melléktermékeként értékelik. Pedig érdemes tisztában lenni vele, hogy nagy értéket képvisel – megéri kihasználni!

Fotó: Tóth Zsigmond
Egy házinyúl után évente mintegy 40-50 kilogrammnyi ürülék és vizelet keletkezik, mely hagyományos tartás mellett az almozás módszereitől függően 75-100 kilogrammnyi anyagot jelent. Ha belegondolunk, hogy egy átlagos nyulásznak legalább két anyanyula van, akkor a szaporulatot is figyelembe véve már 3-4 mázsányi trágyával kell számolnunk éves szinten.

A házinyúltrágya lényegesen jobb, mint a lóé vagy a szarvasmarháé, mivel tápanyagokban különösen gazdag. Sajátos tulajdonsága, hogy rendkívül gyorsan bomlik.

Különösen melegágyak készítésénél használhatjuk fel, legjobb ilyenkor falevéllel vagy lótrágyával összekeverni, így nagyobb mennyiséget kapunk. Érdemes a házinyúltrágyát kukoricaszárból és falevélből készült komposzttal is vegyíteni, így egy nem túl heves szerves trágyát nyerünk, melyet a ház körüli veteményesben, gyümölcsösben, szőlőben vagy éppen a virágágyásokban különösen jól hasznosíthatunk.

Az elkövetkezendő hetekben célszerű még a fagyok beállta előtt beásni a házinyúltrágyát, ugyanis ha a tavasz beköszöntével akarjuk ezt véghezvinni, a trágya gyorsan bomlani kezd – s ez különösen homokos talajban a növények kiégését eredményezheti.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Az utóbbi időben a híradásokban és szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a globális felmelegedésről és ennek hatásairól. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztést sújtja legjobban az időjárás kiszámíthatatlan változása. Az állattenyésztés elszenvedője, de részben felelőse is a klímaváltozásnak.

Szépen araszol fölfelé a vágójuh ára

Augusztusban – 2017 azonos hónapjához képest – a vágójuh ára kilónként 38, a vágómarháé pedig 2 forinttal nőtt, ugyanakkor a vágósertésé 41 forinttal visszaesett. A vágóbaromfiért és a nyerstejért 1-1, az étkezési tojásért pedig 2 Ft-tal fizettek kevesebbet.

Az nem elég, ha ember van az állat mellett

A védett gyepet, a védelemre szoruló, majdnem kipusztult cikta juhok tartják karban a Nagydorog melletti Szenespusztán. Az állomány ma már szépen gyarapodik.

Növényvédelmi előrejelzés – jön a mezei pocok

A mezei pocok ez idáig sem a szántóföldön, sem pedig a gyümölcsös ültetvényekben nem okozott gondot. Most azonban fordulat állt be, mindenütt aktivizálódását lehet megfigyelni. Jelentős, gócos kolóniák alakultak ki a füvesített sorközökben, ahol semmi sem gátolja a szaporodását.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

A legszebb konyhakertek közül is a legszebbek

Hétfőn kiosztották az idén 6. alkalommal meghirdetett „ A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei kertvetélkedő országos díjait. Az idén minden eddiginél több, összesen 370 településen több mint 2000 kertet műveltek meg a szorgos kezek, közülük 100 településről 235 kertet jelöltek országos díjra a helyi zsűrik. 37 településről 45 országos díj született.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Új biológiai hulladéktechnológiát fejleszt a Profikomp Zrt.

Új, integrált biológiai hulladék feldolgozó technológiát fejleszt ki a gödöllői székhelyű Profikomp Környezettechnika Zrt. vezette konzorcium, amellyel elsősorban állattartó telepek állíthatnak elő új típusú szerves trágyát - közölték az MTI-vel.

Fénylik, mint a Salamon töke

Az ősz rengeteg magával ragadó színt hoz, és azok mind visszaköszönnek a különféle alakú színes dísztökök látványában. A mélyzöld, az őszi barna, a narancs, a citromsárga és a piros terméseket akár a lakásba is bevihetjük, és a négy fal között is élvezhetjük az évszak különleges hangulatát.

Hogyan védjük meg a dáliáinkat?

A dália az egész világon ismert és kedvelt gumós dísznövény. Több mint 200 éve került Mexikóból Franciaországba, onnan pedig Európa többi államába. A nemesítők munkájának köszönhetően napjainkban több ezer, változatos színű és formájú fajtában gyönyörködhetünk a fagyok beálltáig. Újabban vágottvirágként is hasznosítják.