Back to top

Szalóki Ági: a belső csend hangjai

Szalóki Ági a Muzsikál az erdő rendezvénysorozat visszatérő vendége. Dalain átüt a szüntelen keresés, kísérletezés: a stílusok, műfajok játékos kóstolgatása ürügyén önmaga faggatása. Vallja, ha az ember belegabalyodik saját természetébe, segít a belső összhangot újrateremteni a minket körülvevő „nagy természet”.

Ágival Budán, a Városmajorban találkozunk, s feltűnik, hogy a törékeny, őzikeszerű jelenség oly otthonosan mozog a vén park mohos fái között, mintha saját közegébe lépne. „Itt lakom nem messze, a Marczibányi térnél, és mikor kutyám volt, gyakran sétáltunk erre” – meséli. Az is hamar kiderül, városi lány létére kiskorától szoros kapcsolatban él a természettel, hiszen a felmenőitől is ezt látta.

„Emlékszem, nagymamám sasadi kertjére, nagyon szerettem ott lenni. Gyönyörű rózsáit, gyöngyvirágait, hatalmas, virágzó kaktuszait az utcáról is megcsodálták. Ültetett szőlőt, málnát, gyümölcsfákat. A cseresznyét érettségire készülve is a fáról ettem, a dióból pedig nagyi felejthetetlen Esterházy tortát sütött. Édesapjától, a Gellért cukrászától tanulta. A család a ’30-as évekig a régi Tabánban élt, amíg azt le nem bontották. Ma a Filozófusok kertje áll a házuk helyén. Előttük tágas mező, és széles dunai panoráma nyílt. Gyerekként ott játszott nagymama. Nem is volt kérdés, hogy a mozgás a szabadban az élet természetes része. Még fiatalasszonyként is biciklizett, evezett, kézilabdázott. Édesapám is örökölte tőle, máig rendszeresen sportol, túrázik és minket is így nevelt az öcsémmel. Örömmel és büszkén másztuk vele a csúcsokat, még ha nyögtünk is közben, fölfelé kaptatva. Ez tett rá alkalmassá, hogy később az élet erőpróbáit kiálljam.” Abból pedig bőven jutott.

A Liszt Ferenc-díjas előadóművész, dalszerző 16 éves kora óta színpadon áll, végigénekelte a nagyvilágot Montrealtól Párizsig, New Yorktól Pekingig. Közben önmagával is meg kellett birkóznia.

„Nem vagyok rá büszke, de nehéz volt a kamaszkorom. Nekem fontos a biztonság, és ez a szüleim válásakor megingott. Akkortájt kezdtem el egyedül bolyongani a természetben. Előfordult, hogy reggel nem az iskola felé indultam, hanem a hármashatárhegyi vitorlázó repülőtérnek vettem az irányt. A Törökvész út tetejétől átvágva az erdőn ismerek minden ösvényt, fát, bokrot. Sokat jártam arra. Érdekes, az ember ösztönösen érzi: ha közelebb kell kerülnie önmagához, a saját természetéhez, akkor meghallja, hogy a nagy és erős természet magához hívja.”

Ági egyik dalát idézem, miszerint a szerelem „tavasszal kitakarít szép szavakkal”. Hasonlóképp az erdő – a maga természetes neszekkel teli – szép csöndjével kitakarítja a lelket.

„Pontosan! Ahogy a testünk is jelez belülről, ha meghalljuk belső üzeneteit, a belső hangjait.” Csak ha eltávolodunk a bensőnktől, akkor nem érezzük meg ezeket a jelzéseket. Abban sem tévedek, hogy épp ezért tartja fontosnak a jógát. Az is segíti az embert harmóniába kerülni magával. Ági újra rábólint, és továbbfűzi: „És az egyes vallásokban is ott van a segítség, hogy imádsággal, meditációval, kontemplációval próbáljunk befelé figyelni. A katolikus szertartás szövegét tudom idézni, hogy vizsgáljuk meg lelkiismeretünket. Nehéz a gondjainkat nem a külvilágra hárítani, hanem befelé figyelve megtalálni, mit csinálhatunk másként, hol történt elakadás. A másik ősi ’találmány’ a mese, ami a jelképrendszerével, megoldásaival nyugtatja az embert évezredek óta. Egész életen át tud bennünket gyógyítani, nem véletlenül van meseterápia is. A meséket is természeti kincsnek tartom, az emberi természet kincsének.”

Kérdésemre, hogy érzékeny, meditatív emberként hogy fogadja a rengeteg élményt, amit a távoli utazások nyújtanak, meglepő a válasza: „Úgy érzem, kicsit telítődtem. Szinte mindig dolgozni utaztam, főleg nagyvárosokba, koncertek alkalmával. Egy-egy hosszabb munkával, utazással töltött időszak után boldoggá tud tenni, ha nem kell semmit csinálnom, egy helyben maradhatok, és szívesen elnézelődöm, mint egy gyerek. Szeretem a révfülöpi strandot, ahol szeptemberben napokig képes vagyok a zavartalan környezetben a vizet nézni, olvasgatni, a seregélyeket figyelni. Nekem sok információt ad, ami semmiségnek tűnik. Ami egy pillanat alatt megtörténik, olyan sokféle jelentést hordozhat, amivel én jól elvagyok. Nem unatkozom.”

Lehet, hogy az anyai ág nomád ősei nem hagytak maguk után semmiféle nyomot? Ági nagyot nevet: „Anyukám is, én is rengeteget költöztünk, tehát a program biztosan bennünk van! Beás cigány felmenőim erdőközelben éltek és fával foglalkoztak. Aki teknőket készít, annak erősnek, ugyanakkor kifinomultnak kell lennie, becsületes, magas színvonalú munkát kell végeznie, jól ismerve a fát. A teknőt egyetlen fából vájják, és ha az a fa nem száradt ki kellően, korhadt volt, vagy munka közben hiba keletkezett benne, akkor nem lehetett eladni. Mert attól kezdve nemcsak az ő szakmai tekintélye csorbult, de valamennyi teknővájóé is. Büszke vagyok rájuk, bár a beás nagyszülőket nem ismertem, korán meghaltak. Dédapám, dédanyám még Szerbia területén született, és valamikor a múlt századfordulón érkeztek Magyarországra. Nagyapám épp útközben született. Ez a sokszínűség az én örökségem. Örülök neki, szeretem. Más kérdés, hogy a történelem során mennyire tudott egymáshoz közelíteni a tabáni sváb kispolgár és az alföldi református földművelő meg a beás cigány. Nem lehetett egyszerű, de azért csak összecsiszolódtak. A szegénységben két dolog biztosan össze tudja kötni az embereket: a szeretet és a szorgalom. Ez minden felmenőmben jócskán megvolt.”

Ági zenéjét is a sokszínűség jellemzi. Magyar népzene, és egzotikus világzene, dzsessz és barokk zene, elektroakusztikus kísérletek és gyerekdallamok – a legkülönfélébb hangzások adnak találkát dalaiban. Az erdő milyen muzsikát kíván? És milyet ad?

„Az erdő is tele van hangokkal. És, bár azt mondtam, nem vágyom távoli tájakra, mégis hadd idézzek egy kedves emléket. Thaiföldön, a koncertek után alkalmam nyílt két nemzeti parkot is meglátogatni. Az ismeretlen növények mellett a legkülönösebb élmény az volt, hogy a két parkban kétféle kabócát hallottam. Nagyon tetszett, hogy más volt a hangjuk, és meg tudtam különböztetni. Lenyűgözött az is, hogy a partszakaszt, amit korábban földig tarolt a cunami, az emberek újjáépítették, és fákat ültettek. Elfogadva, hogy a természet minden koron erősebb, újrakezdték az életüket, és nem féltek! De éppígy tudom értékelni a hazai tájakat is. Mostanában sokat kirándultunk a párommal, aki környezetmérnök lévén ismeri az összes madarat, a növények nevét. Jártunk a Mecsekben, Börzsönyben, Bükkben. A természetben való éneklésben is inspirál a környezet. A Balaton közelében eléneklem a tóról Szabó T. Anna versét, vagy József Attila versét, a Percet, ami vízparton kavicsot dobáló fiúcskáról szól.

Fotó: Benei László
Fák alá kívánkozik a nemrég elhunyt Kányádi Sándor verse arról, hogy ’tavasszal somfa lennék, nyáron eperfa lennék, ősszel almafa lennék, és télen gyertyán vagy fenyő lennék, hogy aki fázik, égő tüzemnél melegedjék’. Jól esik dalokban is szólni arról, mi vesz bennünket körül. Szeretem a hegyeket, az erdőket, a síkságot, a sivatagot, és egyáltalán, a természet gazdagságát.

A szívemnek legkedvesebb hazai fesztivál, a Muzsikál az erdő tavalyi rendezvényén Gyöngyöstarján mellett, az erdei tisztáson léptünk fel. Amíg énekeltem, kezemre szállt egy lepke, és hosszan ott időzött. Hiszek abban, hogy ezeknek a történéseknek van mélyebb jelentése. Ha lehántok róla minden misztikumot, akkor is az erdő üzenetének, jelnek tekintem, hogy ilyen szép egységben lehet létezni a természettel.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Módosítana a földforgalmi előterjesztésen a törvényalkotási bizottság

A föld jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell vennie a helyi földbizottságoknak az adásvétel véleményezésekor, erről fogadott el módosító indítványt csütörtökön az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

KSH: kevesebb termőföld magasabb áron cserélt gazdát tavaly

Kevesebb termőföld cserélt gazdát tavaly, mint az előző évben, miközben az árak emelkedése - az előző évinél lényegesen kisebb ütemben - folytatódott, és a földbérleti díjak is nőttek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.

Fában megelevenedő történelem

A kerítésen belépve, ösztönösen a gyerekkoromban gyakran emlegetett felirat jutott az eszembe: tiszta udvar, rendes ház. Nagy dicsőség volt hajdanán, ha valakinek a háza falán ilyen tábla díszelgett. Kiskanizsán, Wegroszta Zoltánéknál nemcsak a ház és az udvar rendezett és tiszta, hanem bizony a fafaragó műhelyben is példás rend uralkodik.

Nemcsak az erdőterület, a tűzveszély is nőtt a mediterránban

A mediterrán erdőterületek 2 százalékkal nőttek 2010 és 2015 között, a nagyságrendileg Szlovénia területével megegyező, 1,8 millió hektáros bővülésről az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Plan bleu – Kék terv a mediterrán erdők helyzetéről szóló közös jelentésében olvashatunk.

Erdei banditák ellen szövetkeznek erdészek és rendőrök

Folytatódott a Szigetvári Rendőrkapitányság kezdeményezésére tavalyi évben indult együttműködési program a a baranyai erdészek és a rendőrök között. Ennek keretében a falopások és más erdészeti jogsértések, például az illegális szarvasagancs gyűjtés megelőzésében és felderítésében működnek együtt.

Erdőgazdálkodás egy nagyváros vonzásában

Magyarország legkeletibb megyéjének szívében, Nyíregyháza vonzáskörzetében, változatos termőhelyi viszonyok között működik a Nyíregyházi Erdészet. A térségben meghatározó az akácgazdálkodás, de kiemelt figyelmet fordítanak az itteni erdészek az őshonos fafajokból álló állományok fenntartására is. A nagyváros közelsége miatt a közjóléti tevékenység és a környezeti nevelés ugyancsak meghatározó.

AM: több stratégiai terület kívánja meg a kormányzat és az erdészek együttműködését

Több stratégiai kérdés is megkívánja a kormányzat és az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) közötti szoros együttműködést, ilyen például az erdész szakma presztízsének növelése, az erdészeti oktatás fejlesztése, vagy a szakképzett emberi-erőforrás biztosítása.

Sétahajózás a Gemencen

Ha már A Mi Erdőnk szerkesztőbizottsága Gemencen járt, nem maradhatott el a dunai hajózás sem. Bár az alacsony vízállás miatt a mellékágakba csak messziről tekinthettünk be, a vízről elénk táruló látvány így is lenyűgözte a társaságot.

Hogyan tehetünk szert jó solymászmadárra?

A XX. század derekán a környezetszennyezés és az élőhelyek megváltozásának eredményeképpen számos solymászatra használt ragadozó madár a szabad természetben nagyon megfogyatkozott. Ezzel egy időben több kutatási program indult a solymászokkal karöltve.