Back to top

Jönnek az olcsó brazil húsok

Brazília szeretne még több csirke- és marhahúst exportálni elsősorban Kínába és Európába. Ehhez pedig kész komoly terveket megvalósítani. Reményeik szerint megerősíthetik helyüket, mint meghatározó élelmiszer-exportőr ország.

Az agrárium – az állattenyésztéssel az élen – Brazília GDP-jének már most is a 20 százalékát adja. Ám az arányokról és a lehetőségekről sokat elárul, hogy területének mindössze 10 százalékát használják mezőgazdasági tevékenységre.

Roberto Jaguaribe, az Apex-Brasil elnöke (a kereskedelemért és befektetésekért felelős Brazil ügynökség) úgy látja, hogy a földterület, a technológiai fejlesztések, és a gazdasági környezet is az országa törekvéseit támogatja.

„Vegyük például a baromfit – emelte ki az elnök – mi vagyunk a világ leghatékonyabb baromfi tenyésztői. Hozzávetőleg egy kilogramm takarmány szükséges 450 gramm csírkehús előállításához.

Brazíliában elegendő 0,7 kilogramm takarmány és nem azért, mert hormonokat használunk.”

Az ország bővelkedik erőforrásokban, vízben, földterületekben. Az elnök azt is megjegyezte, hogy szállítással együtt egy brazil csirke előállítása kisebb környezetkárósító hatással jár, mintha Angliában nevelnék fel.

Brazília komolyan veszi a környezetvédelmi előírásokat, és igyekeznek helyrehozni azokat a károkat, melyeket az erdőirtásokkal okoztak az elmúlt évtizedekben.

A Világgazdasás pár héttel ezelőtti cikkében írt arról, milyen következményekkel járna, az Unió és a Mercosur-országok, így Brazíliai között megköttetne a szabadkereskedelmi egyezmény.

Súlyos hátrányokat lennének kénytelenek elviselni az európai agrártermelők az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur között tervezett szabadkereskedelmi szerződés életbelépése következtében – állítja az uniós agrártermelési modell sérülését elfogadhatatlannak tartó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

NAK több szempontból is aggályosnak tartotta és tartja a tárgyalások menetét. A köztestület álláspontja szerint

a Mercosur-csoportból származó termékeket nem lehet egy lapon említeni az unióban megtermelt árukkal, hisz a környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályozásban óriásiak a különbségek.

Emiatt a NAK már korábban is szorgalmazta, hogy az EU és a Mercosur közötti tárgyalások során a magyar álláspont kialakításakor a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar védelme érdekében kiemelten kezeljék az említett szektorokra hatással lévő pontokat.

Forrás: 
fginsight.com/vg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vegák lesznek a svédek?

A svédországi Mezőgazdasági Bizottság adatai szerint a svédek egyre kevesebb húst fogyasztanak. 2018 első 9 hónapjában több mint egy kilóval csökkent az egy főre jutó húsfogyasztás.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Dél-Afrika száműzi az uniós baromfitermékeket

Arányos ellenintézkedésekkel kellene sújtania az Európai Uniónak a Dél-Afrikai Köztársaságot amiatt, hogy jelentős vámot léptetett életbe az EU-ból származó baromfitermékekre. Japánba viszont megindulhat az EU exportja.

Jövőre is lesz baromfi állatjóléti támogatási program

Az Agrárminisztérium a baromfiágazat szakmai szervezeteivel egyeztetve már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a jelenlegi program helyébe lépő új, 2025-ig tartó támogatási programot az eddigihez hasonló szakmai tartalommal, de emelt támogatási kerettel.

Nébih vizsgálat: nem mindegyik citrom állta ki a próbát

Citromokat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában. A szakemberek 10 különböző, hálós kiszerelésű déligyümölcsöt vontak komplex ellenőrzés alá.

Saját sztorikkal jobban eladható a marhahús

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló második része.

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Különböző módokon folyik a marhahús-előállítás

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló első része.

Negyedével több pulykát eszünk az ünnepek alatt

Mintegy 20-25 százalékkal bővülhet a növekvő kereslet miatt a pulykahús belföldi forgalma az év többi hónapjához viszonyítva decemberben, és az exportnál 35-40 százalékos növekedésre számít a Magyar Pulykaszövetség.

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.