Az agrárium – az állattenyésztéssel az élen – Brazília GDP-jének már most is a 20 százalékát adja. Ám az arányokról és a lehetőségekről sokat elárul, hogy területének mindössze 10 százalékát használják mezőgazdasági tevékenységre.
Roberto Jaguaribe, az Apex-Brasil elnöke (a kereskedelemért és befektetésekért felelős Brazil ügynökség) úgy látja, hogy a földterület, a technológiai fejlesztések, és a gazdasági környezet is az országa törekvéseit támogatja.
„Vegyük például a baromfit – emelte ki az elnök – mi vagyunk a világ leghatékonyabb baromfi tenyésztői. Hozzávetőleg egy kilogramm takarmány szükséges 450 gramm csírkehús előállításához.
Az ország bővelkedik erőforrásokban, vízben, földterületekben. Az elnök azt is megjegyezte, hogy szállítással együtt egy brazil csirke előállítása kisebb környezetkárósító hatással jár, mintha Angliában nevelnék fel.
Brazília komolyan veszi a környezetvédelmi előírásokat, és igyekeznek helyrehozni azokat a károkat, melyeket az erdőirtásokkal okoztak az elmúlt évtizedekben.
A Világgazdasás pár héttel ezelőtti cikkében írt arról, milyen következményekkel járna, az Unió és a Mercosur-országok, így Brazíliai között megköttetne a szabadkereskedelmi egyezmény.
Súlyos hátrányokat lennének kénytelenek elviselni az európai agrártermelők az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur között tervezett szabadkereskedelmi szerződés életbelépése következtében – állítja az uniós agrártermelési modell sérülését elfogadhatatlannak tartó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
NAK több szempontból is aggályosnak tartotta és tartja a tárgyalások menetét. A köztestület álláspontja szerint
Emiatt a NAK már korábban is szorgalmazta, hogy az EU és a Mercosur közötti tárgyalások során a magyar álláspont kialakításakor a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar védelme érdekében kiemelten kezeljék az említett szektorokra hatással lévő pontokat.