Back to top

Mi lesz a magánerdőkkel?

A stabil birtokszerkezet megteremtése és az igényekre szabott támogatáspolitika kialakítása jelenti ma a legnagyobb kihívást a magánerdő-gazdálkodásban – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, Egerváron.

„Az elmúlt évek jogalkotói munkájának köszönhetően számos, az erdőgazdálkodást akadályozó tényezőt sikerült felszámolni, most az építkezés időszaka zajlik – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, a Zala megyei Egerváron.

Győrffy Balázs köszöntőjében hangsúlyozta: a köztestület célja az, hogy továbbra is egyfajta ernyőszervezetként egyeztetési fórumot biztosítson a jól működő erdészeti, vadászati szakmai szervezeteknek, illetve hogy megteremtse a lehetőséget a mező-, erdő- és vadgazdálkodók közötti párbeszédre. A NAK aktív szerepet kíván vállalni továbbá a magánerdő-gazdálkodás fejlesztésében, a hatékony ágazati kommunikáció megteremtésében, az erdőtelepítések, fásítások létesítésének elősegítésében, illetve az erdőgazdálkodás és a természetvédelem viszonyának rendezésében.

A NAK elnöke szerint a magánerdők esetében az egyik legfontosabb feladat a stabil birtokszerkezet megteremtése.

„A 850 ezer hektárt kitevő magánerdők mintegy félmillió személy tulajdonában állnak. A közös tulajdonú erdők jellemzően több tucat, nem ritkán több száz tulajdonos kezében vannak.

A magánerdők 20 százalékán formailag rendezetlen, további 30-40 százalékán pedig jogilag bizonytalan a földhasználat. Ennek a helyzetnek a megoldása a legsürgetőbb, ezért napi szintű feladatot jelent a jogalkotók számára. Az osztatlan közös tulajdon felszámolására indított kormányzati programba ezért a magánerdőket indokolt lenne bevonni, emellett az öröklés szabályozásának módosításával a birtokok további elaprózódását meg kell akadályozni. Erre vonatkozóan többéves fejlesztési programcsomagunkban már megfogalmaztuk javaslatainkat” – mondta Győrffy Balázs. A támogatáspolitikáról szólva elmondta: a következő uniós költségvetési időszak tervezésénél figyelembe kell venni az eddigi tapasztalatokat.

„El kell érni, hogy az erdészeti intézkedésekre a lehető legtöbb forrás álljon rendelkezésre 2020 után,

valamint az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatási intézkedéseket a tényleges ágazati célokkal minél nagyobb összhangban kell kialakítani. Azon ágazati feladatokra pedig, amelyek megvalósítását uniós forrásból nem lehet finanszírozni, a hazai költségvetésből szükséges forrást biztosítani – hangsúlyozta a NAK elnöke.

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ökológiai pályázat: öt nappal kitolódott a beadási határidő

Az ökológiai gazdálkodás támogatása kiemelt kormányzati cél, hiszen magasabb hozzáadott értékű, exportképesebb termékek előállítását teszi lehetővé. Az Agrárminisztérium az első ökológiai pályázat sikeréből kiindulva ismét meghirdette ezt a támogatást lehetőséget. A kiírásban megjelent beadási időkertet öt nappal megnövelték, a pályázatokat december 20-ig lehet beadni.

Módosítana a földforgalmi előterjesztésen a törvényalkotási bizottság

A föld jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell vennie a helyi földbizottságoknak az adásvétel véleményezésekor, erről fogadott el módosító indítványt csütörtökön az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

Falugazdászok az egész Kárpát-medencében

A határon túli magyar gazdák legnagyobb találkozóját minden év december 5-én tartják Budapesten. A 2012 óta zajló program idei eseményén mintegy negyven Kárpát-medencei gazdaszervezet képviseltette magát.

Decembertől újra igényelhető a sertés állatjóléti támogatás

Idén véget ér a 2007 óta működő, nemzeti forrásból finanszírozott, sertés hízókhoz kapcsolódó állatjóléti támogatási program, mert lejárt az Európai Bizottság jóváhagyása. Az Agrárminisztérium a sertéságazati szakmai szervezetekkel történt egyeztetés után ezért már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a 2025-ig tartó, új támogatási programot az eddigi szakmai tartalommal, de emelt támogatási kerettel.

Vannak még lehetőségek az exportban

Kedvező kamatozású hitelkonstrukciók, biztosítások és egyéb eszközök érhetők el azon a termékkörön belül, amelyekkel az EXIM igyekszik bátorítani a hazai mező- és élelmiszergazdaság résztvevőit az exportpiacokra való kilépésre – hangzott el a témában megrendezett szakmai konferencián Bábolnán.

Garantált hitelek – versenyképes gazdaságok

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) 2018. december 4-én tartotta éves üzleti partnertalálkozóját, amelynek keretében a hazai pénzügyi intézmények vezetői és munkatársai találkozhattak az agrárkormányzat képviselőivel, friss információkhoz juthattak a mezőgazdaság aktuális kihívásairól, finanszírozási lehetőségeiről és a kormányzat agrárpolitikájának irányvonalairól.

Tanyán is legyen élet!

Hazánkban mintegy 300 ezren élnek külterületeken, ennek közel háromnegyede az alföldi régóban. Nem véletlen, hogy a kormány egyre nagyobb figyelmet fordít a tanyán élő, a tanyasi életet vállaló emberekre. Sorra újulhattak meg az elmúlt években a hazai tanyák. A 2011-ben indult fejlesztési programnak köszönhetően eddig mintegy kilencmilliárd forintnyi hazai forrásból 1993 projekt valósulhatott meg.

Döntöttek a biztosítási díjakhoz adott támogatás nagyságáról

Hivatalos a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás intenzitásának nagysága.