Back to top

2030-ig a felére csökkentenék az élelmiszer-pazarlás mértékét

„2020-ig 8%-kal szeretnénk csökkenteni a magyar háztartások által termelt élelmiszer-hulladék mennyiségét” – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Európai Unió a témával foglalkozó, Food Waste Platform konferenciájának sajtótájékoztatóján. A probléma ugyanakkor általános jellegű: az EU-ban egy évben egy ember mintegy 130 kiló élelmiszer-hulladékot halmoz fel.

Vytenis Andriukaitis, az Európai Unió egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, az élelmiszer-pazarlás a természeti és gazdasági erőforrások szégyenletes pocsékolása. A szakember a probléma súlyosságát szemléltetve elmondta, Európában átlagosan 130 kilónyi élelmiszer-hulladékot halmoz fel egy ember egy évben, mindez pedig tarthatatlan egy olyan világban, ahol tömegek éheznek.

„Éppen ezért az EU kitűzött egy fontos célt, amely szerint mind a lakossági, mind pedig a fogyasztói élelmiszer-pazarlási szintet 2030-ig a felére kell csökkenteni” – mondta Vytenis Andriukaitis, aki szerint ennek elérése közös feladat.

Szavai szerint mihamarabb el kell kezdenünk átgondolni, hogy az adott élelmiszereket hogyan állítjuk elő,

majd visszük azokat piacra, hogyan osztjuk őket szét s miként fogyasztjuk azokat.

Mint arra az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos emlékeztetett, 2016-ban létrejött az EU élelmiszer-veszteség és –pazarlás elleni platformja, amely egyebek közt jó gyakorlatok megfogalmazását szorgalmazza a tagországok s a témában érdekelt szervezetek és felek bevonásával.

Ennek kapcsán Vytenis Andriukaitis felhívta a figyelmet a közeljövő egyik legfontosabb céljára: 2019-ig minden tagállamnak el kell készíteni az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló nemzeti terveit. A szakember mindemellett az EU feladataira is kitért. Mint mondta, aktívan dolgoznak egy rendszeren, amely az élelmiszerek szavatosságával kapcsolatos jelölést tenné érthetőbbé, illetve a közelmúltban olyan irányelveket fogadtak el, amelyek az emberi fogyasztásra már alkalmatlan, lejárt élelmiszerek állati takarmányként való felhasználását segítik elő.

„Ahogy a globális, úgy az uniós, a nemzeti, a regionális, a helyi, végül, de nem utolsó sorban pedig az egyéni szinten is csökkentenünk kell az élelmiszer-pazarlást”

– mondta Vytenis Andriukaitis, aki szerint Magyarország mindebben aktívan veszi ki részét, ugyanakkor még így is sokszoros erőfeszítésre van szükség hazánk részéről.

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a témával kapcsolatban elmondta,

2016-ban elindult a Maradék nélkül elnevezésű, élelmiszer-pazarlás elleni program, méghozzá a tárca és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal együttműködésének eredményeképp. Az EU LIFE programjának támogatásával megvalósuló

kezdeményezés elsődleges célja a fogyasztói szemléletformálás, valamint az, hogy ennek révén 2020-ig 8%-kal csökkenjen a hazai háztartások élelmiszer-hulladéka.

Az államtitkár hozzátette, a Maradék nélkül program kiemelt figyelmet szán az élelmiszerlánc szereplőinek támogatására. „A kampány négy munkacsoportjának szakértői a vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor kihívásaira igyekszenek megoldásokat találni” – mondta Zsigó Róbert, aki mindemellett az általános iskolások számára kidolgozott ismeretterjesztő anyagra is felhívta a figyelmet. Mint mondta, ezzel a kisiskolások tudatosságát szeretnék növelni, különös tekintettel arra, hogy a fogyasztói magatartás kialakulása már gyerekkorban elkezdődik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Többet költünk élelmiszerre, mint bármi másra

A magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban. A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt.

A németek megfeleznék a kidobott élelmiszer mennyiségét

Az élelmiszerhulladék 50 százalékos csökkentését célzó stratégiát fogadott el szerdai ülésén a német kormány, az évente 11 millió tonnás mennyiséget 2030-ig kellene megfelezni.

Termelői piac nyílt Pusztaszeren

A helyben és a környékbeli tanyákon élők régóta felmerülő igényeit kiszolgáló új közösségi térrel gazdagodott Pusztaszer, ahol a kor követelményeinek megfelelő elárusítóhelyen találhat egymásra termelő és fogyasztó – mondta Farkas Sándor országgyűlési képviselő, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a 31 és fél millió forintból kialakított pusztaszeri piactér átadásán.

Élelmiszerbiztonság: Mese habbal?

Új elemmel, oktató jellegű mesekönyvvel bővült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oktatási programja. Az elsősorban 3. és 4. osztályosoknak szóló „Mese habbal, szülinappal” című történetet Gévai Csilla meseíró jegyzi. A kiadványt Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár mutatta be ma a Csillaghegyi Általános Iskolában.

Kasztrálás csak teljes érzéstelenítéssel

Németországban 2021-től tilos lesz teljes érzéstelenítés nélkül állatokat kasztrálni. A 2018. decemberében elfogadott új törvény az eddigi legnagyobb lépés, amit az EU tett a malacok kasztrálásának befejezése felé.

Ha kistermelőktől vásárolna, ezt az oldalt önnek találták ki

Nem szükséges többé zord téli időben a termelői kispiacon dideregni. Egy vállalkozó kedvű szegedi könyvelő egyszerű megoldása segítségével jóval könnyebben találkozhatnak a kistermelők és vevőik. A Microker új térképes kereső alkalmazása segít a termelőknek és a vevőknek egymásra találni.

Európába jön a zöld csoki

A Nestlé idén tavasszal Európában is bevezeti a Japánban igen népszerű KitKat Matcha zöld teás változatot.

Porosodó pálinkafőzőkkel lenne tele az ország?

Nem tartja életszerűnek a NAV-hoz befolyó adatokat a Pálinka Nemzeti Tanács, a magánfőzésről szóló 2018-as adóhatósági adatokból ugyanis az derül ki, hogy az országban nyilvántartott, magánfőzésre szolgáló lepárlókészülékeknek csak mintegy egyharmadát használták 2018-ban.

Szárnyal a prémium sörök forgalma

Hetvenhatezer hektoliterrel több sört adtak el tavaly a vezető sörgyárak a hazai piacon. A felsőkategóriás sörök értékesítése 2018-ban messze az átlag felett, összesen 24 százalékkal nőtt. Szintén átlag feletti növekedést ért el az alkoholmentes és az ízesített sörök forgalma is.

Problémás csiliolajat és őrölt gyömbért találtak

Határérték feletti benzo(a)pirént és PAH-ot mértek Kínából származó őrölt gyömbérben, illetve határérték feletti lágyítószert, úgynevezett epoxidált szójaolajat (ESBO) mutatott ki kínai, csirke ízesítésű, tofus, chili olajban. Mindkét esetről a RASFF-on keresztül szerzett tudomást a Nébih.