Back to top

A kormoránok és belvíz miatt csökkent a haltermelés

Néhány százalékkal csökkenhet idén az évente 24 ezer tonnát kitevő haltermelés, az ágazat árbevétele a tavalyihoz hasonlóan 13,5-14 milliárd forint körül alakulhat - mondta a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője az MTI-nek.

Lévai Ferenc szóvivő - az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója - hozzátette, hogy a csökkenés hátterében elsősorban a kormoránok téli kártétele és a tavaszi belvíz okozta károk állnak.

Ismertette, hogy Magyarországon 26 065 hektáron üzemelnek tógazdaságok. A haltermelés jelentős részét, jellemzően az étkezési méretű halakat októberben és novemberben halásszák a termelők.

Az ágazat a legtöbbet pontyból termel, a tavalyi mennyiség mintegy 17,5 ezer tonnát tett ki.

Emlékeztetett, hogy mind az ágazat, mind az agrártárca törekszik a hazai halfogyasztás ösztönzésére. Jelenleg az egy főre jutó halfogyasztás évente 6 kilogrammot tesz ki, amely messze elmarad a 25 kilogrammos uniós átlagtól.

A szóvivő kitért arra is, hogy a magyar vásárlók még mindig a húsvéti és a karácsonyi időszakban keresik legjobban a halakat, és egyre inkább nő az igény a feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt.

Korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) júniusban közzétett jelentése szerint tavaly az előző évhez képest 2,4 százalékkal kisebb, több mint 26 ezer hektáron üzemeltek tógazdaságok az országban, 37 hektár új halastavat létesítettek és 222 hektár területet újítottak fel.

A jelentésből kiderült, hogy 2017-ben a tógazdaságokban 21 208 tonna halat termeltek, ennek 81,1 százalékát az étkezési pontytermelés tette ki, amely az előző évhez képest 18,6 százalékkal nőtt.

A halászati és akvakultúra-termékek külkereskedelmi forgalma 4 százalékkal emelkedett 2017-ben a megelőző évhez képest, ennek hátterében az import bővülése áll, mivel az export elmaradt az előző év azonos időszakának szintjétől.

Az importérték 6 százalékkal, 1,8 milliárd forinttal emelkedett, míg az exportérték 3 százalékkal, 240 millió forinttal csökkent a 2016. évihez viszonyítva - áll az AKI jelentésében.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Ártalmatlan faj megtévesztő külsővel: a vörös királysiklók

A vörös királysiklók (Lampropeltis triangulum sinaloae) kis méretüknek és feltűnő színezetüknek köszönhetően a terráriumok gyakori és népszerű lakói. Első ránézésre talán nem is gondolnánk, hogy a kirívó kültakaró valójában az álcázást szolgálja.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Csicsörke a fekete kontinensről

A mozambik csicsörke elterjedési területe Afrika és annak néhány környező kisebb szigete. Ma még nehéz arra kérdésre válaszolni, hogy az elnevezés alatt valójában mit érthetünk – voltaképpen egy fajról van szó, vagy több faj gyűjtőneve. Annyi bizonyos, hogy kb. tucatnyi alfaja van. Ez a tollas (Serinus mosambicus) nem is olyan régen még kedvelt díszmadár volt.