Back to top

Sikeres a szalakóták védelme

Növekszik a szalakóták állománya a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén. Ez főként annak köszönhető, hogy a védelmük érdekében indított Life+ projekt egyik kiemelt feladata facsoportok és fasorok ültetése, így később a szalakóta természetes odvakban is fészkelhet a jövőben, de addig is folyamatosan helyeznek ki mesterséges odúkat.

Fotó: Borilei/Wikimedia Commons
A szalakóták hosszú távú vonulóként már elindultak Afrika déli részei felé. Egyesek már a Száhel-övezetben járnak, másokat még az elmúlt hetekben is lehetett látni hazánk füves pusztáin. A nemzeti park működési területén évről-évre növekszik a szalakóta állománya, mely főként a szakemberek által kihelyezett mesterséges odúknak köszönhető. A 2018-as év költési eredményekről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oldalán jelent meg beszámoló.

A szalakóta odúlakó fajként szívesen elfoglalja más fajok (pl. zöld küllő) idős fákban kialakított odúit, de sikeresen megtelepszik az ember által kihelyezett mesterséges D-típusú odúkban is.

Azonban a fészkelőhelyek biztosítása mellett elengedhetetlen, hogy megfelelő táplálkozóterületet is biztosítsunk a faj számára. A 2014. szeptemberében indított Szalakóta védelme a Kárpát-medencében c. Life+ projekt egyik kiemelt feladata facsoportok és fasorok ültetése, melyekkel a későbbiekben a szalakóta természetes odvakban történő fészkelését szeretnék megalapozni .

A pályázat sikerességét bizonyítja, hogy míg a 2017-es évben 471 pár szalakóta költött a nemzeti park működési területén, addig 2018-ban számuk elérte az 528 párt! Ezek csak a mesterséges odúkban költő madarak számát jelenti, a természetes odvakban fészkelő párokkal együtt az állomány nagysága meghaladja az 550 párt.

A növekedés nem csak az élőhelyek védelmének –és ezáltal a javulásuknak- köszönhető, hanem annak is, hogy a tavasz folyamán több, mint 250 új odút kihelyeztek ki. Változás a korábbi évekhez képest, hogy nem csak a magterületekre (Dél-Heves, Mezőség) kerültek új odúk, hanem a hegylábi peremterületekre (Mátra- és Bükkalja) is. Így szeretnék elérni azt, hogy a szalakóták minél nagyobb területeken fészkelhessenek.

A szalakóta odúk száma a nemzeti park működési területén így már meghaladja, az 1100-at. Ezek alapján elmondható, hogy 2018-ban az odúkat közel 50%-os aránnyal szalakóták foglalták el.

Ez jó aránynak számít, a korábbi évekhez képest a kicsit alacsonyabb szám a sok új odúnak köszönhető, melyeket még nem vettek birtokba a madarak.

Az idei 528 pár szalakóta több mint 950 fiókát repített ki. A legtöbb szalakóta a Borsodi Mezőségben és a Dél-hevesi Tájegységben költött, de egyre növekszik a számuk a Bükkalján, a Mátraalján és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben is.

Természetesen a szalakóta mellett más fajok is előszeretettel foglalják el az odúkat. 2018-ban a szalakóta után legnagyobb számban a seregély költött (179 pár), majd a mezei veréb (96 pár).A korábbi évekhez képest, idén jelentősen megnőtt a darazsas odúk száma.

A Mezőségben 2018-ban is költött egy kék vércse pár, mely már évek óta szalakóta odúban kotlik. Idén 4 pár füleskuvik költés is volt, ebből 3 a Bükkalján és 1 a Dél-hevesi Tájegység területén.

A 2018-as költési eredmények is jól reprezentálják, hogy mennyire fontos a szalakóták számára a megfelelő fészkelőhelyek biztosítása, ugyanakkor elengedhetetlen a jó táplálkozóterületek fenntartása is. Ezért a pályázat keretén belül továbbra is folytatódnak az odúkihelyezések, valamint további fasorok és facsoportok ültetése.

Forrás: 
www.bnpi.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

A környezetszennyezés aggasztja leginkább a magyarokat

A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Élen a vándorló vízimadarak védelmében

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) legfőbb döntéshozó szervének konferenciáját december 4-8. között tartották a dél-afrikai Durbanben. A háromévente megrendezendő találkozót legközelebb, a Magyar Kormány meghívására 2021-ben Budapesten tartják meg.

Medvegázolások Erdélyben

Két medvét gázoltak el két nap alatt az erdélyi utakon. Személyi sérülés egyszer sem történt, de az egyik állat elpusztult a balesetben, a másik pedig sérülten is elmenekült a helyszínről.

Téli madárvendégünk

A hósármány körülbelül jókora veréb nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. Téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatja. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég, fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei.

Hamarosan gazdák vehetik birtokba az egykori lőteret

Befejeződött az egykori lőtér rehabilitációja a Hortobágyon, a legeltetésre alkalmassá tett területet a gazdák hamarosan igénybe vehetik. A 4400 hektár terület helyreállítása természetvédelmi területté három tárca - az Agrárminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium - együttműködésével valósult meg.

Összefogás a madármérgezések megelőzéséért

Együttműködési megállapodást kötött a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető illegális mérgezések visszaszorítása érdekében az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.