Back to top

Sikeres a szalakóták védelme

Növekszik a szalakóták állománya a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén. Ez főként annak köszönhető, hogy a védelmük érdekében indított Life+ projekt egyik kiemelt feladata facsoportok és fasorok ültetése, így később a szalakóta természetes odvakban is fészkelhet a jövőben, de addig is folyamatosan helyeznek ki mesterséges odúkat.

Fotó: Borilei/Wikimedia Commons
A szalakóták hosszú távú vonulóként már elindultak Afrika déli részei felé. Egyesek már a Száhel-övezetben járnak, másokat még az elmúlt hetekben is lehetett látni hazánk füves pusztáin. A nemzeti park működési területén évről-évre növekszik a szalakóta állománya, mely főként a szakemberek által kihelyezett mesterséges odúknak köszönhető. A 2018-as év költési eredményekről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oldalán jelent meg beszámoló.

A szalakóta odúlakó fajként szívesen elfoglalja más fajok (pl. zöld küllő) idős fákban kialakított odúit, de sikeresen megtelepszik az ember által kihelyezett mesterséges D-típusú odúkban is.

Azonban a fészkelőhelyek biztosítása mellett elengedhetetlen, hogy megfelelő táplálkozóterületet is biztosítsunk a faj számára. A 2014. szeptemberében indított Szalakóta védelme a Kárpát-medencében c. Life+ projekt egyik kiemelt feladata facsoportok és fasorok ültetése, melyekkel a későbbiekben a szalakóta természetes odvakban történő fészkelését szeretnék megalapozni .

A pályázat sikerességét bizonyítja, hogy míg a 2017-es évben 471 pár szalakóta költött a nemzeti park működési területén, addig 2018-ban számuk elérte az 528 párt! Ezek csak a mesterséges odúkban költő madarak számát jelenti, a természetes odvakban fészkelő párokkal együtt az állomány nagysága meghaladja az 550 párt.

A növekedés nem csak az élőhelyek védelmének –és ezáltal a javulásuknak- köszönhető, hanem annak is, hogy a tavasz folyamán több, mint 250 új odút kihelyeztek ki. Változás a korábbi évekhez képest, hogy nem csak a magterületekre (Dél-Heves, Mezőség) kerültek új odúk, hanem a hegylábi peremterületekre (Mátra- és Bükkalja) is. Így szeretnék elérni azt, hogy a szalakóták minél nagyobb területeken fészkelhessenek.

A szalakóta odúk száma a nemzeti park működési területén így már meghaladja, az 1100-at. Ezek alapján elmondható, hogy 2018-ban az odúkat közel 50%-os aránnyal szalakóták foglalták el.

Ez jó aránynak számít, a korábbi évekhez képest a kicsit alacsonyabb szám a sok új odúnak köszönhető, melyeket még nem vettek birtokba a madarak.

Az idei 528 pár szalakóta több mint 950 fiókát repített ki. A legtöbb szalakóta a Borsodi Mezőségben és a Dél-hevesi Tájegységben költött, de egyre növekszik a számuk a Bükkalján, a Mátraalján és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben is.

Természetesen a szalakóta mellett más fajok is előszeretettel foglalják el az odúkat. 2018-ban a szalakóta után legnagyobb számban a seregély költött (179 pár), majd a mezei veréb (96 pár).A korábbi évekhez képest, idén jelentősen megnőtt a darazsas odúk száma.

A Mezőségben 2018-ban is költött egy kék vércse pár, mely már évek óta szalakóta odúban kotlik. Idén 4 pár füleskuvik költés is volt, ebből 3 a Bükkalján és 1 a Dél-hevesi Tájegység területén.

A 2018-as költési eredmények is jól reprezentálják, hogy mennyire fontos a szalakóták számára a megfelelő fészkelőhelyek biztosítása, ugyanakkor elengedhetetlen a jó táplálkozóterületek fenntartása is. Ezért a pályázat keretén belül továbbra is folytatódnak az odúkihelyezések, valamint további fasorok és facsoportok ültetése.

Forrás: 
www.bnpi.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A természet megóvása csak közös összefogással lehetséges

Hazánk természeti öröksége, nemzeti kincs, amit közösen kell megóvnunk - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület megalapításának 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

Spontán jelent meg a poloskák ellensége

Az ázsiai márványpoloska az amerikai gyümölcsösökben is rengeteg kárt okoz. Mivel ott is inváziós fajnak számít, nincs természetes ellensége. A tudósok ezért eredeti otthonából, Ázsiából próbáltak behozni egy apró darázs-fajt, mely felveheti a versenyt a bűzös rovarral.

Mandulatej - pro és kontra

Szinte minden nap hallunk olyan új típusú ételekről, amelyek egészségesebbé teszik az életünket, mégis néhány trendi fittness élelmiszer sokkal bonyolultabb módon hat az életünkre, mint gondolnánk.

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.