Back to top

Sikeres a szalakóták védelme

Növekszik a szalakóták állománya a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén. Ez főként annak köszönhető, hogy a védelmük érdekében indított Life+ projekt egyik kiemelt feladata facsoportok és fasorok ültetése, így később a szalakóta természetes odvakban is fészkelhet a jövőben, de addig is folyamatosan helyeznek ki mesterséges odúkat.

Fotó: Borilei/Wikimedia Commons
A szalakóták hosszú távú vonulóként már elindultak Afrika déli részei felé. Egyesek már a Száhel-övezetben járnak, másokat még az elmúlt hetekben is lehetett látni hazánk füves pusztáin. A nemzeti park működési területén évről-évre növekszik a szalakóta állománya, mely főként a szakemberek által kihelyezett mesterséges odúknak köszönhető. A 2018-as év költési eredményekről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oldalán jelent meg beszámoló.

A szalakóta odúlakó fajként szívesen elfoglalja más fajok (pl. zöld küllő) idős fákban kialakított odúit, de sikeresen megtelepszik az ember által kihelyezett mesterséges D-típusú odúkban is.

Azonban a fészkelőhelyek biztosítása mellett elengedhetetlen, hogy megfelelő táplálkozóterületet is biztosítsunk a faj számára. A 2014. szeptemberében indított Szalakóta védelme a Kárpát-medencében c. Life+ projekt egyik kiemelt feladata facsoportok és fasorok ültetése, melyekkel a későbbiekben a szalakóta természetes odvakban történő fészkelését szeretnék megalapozni .

A pályázat sikerességét bizonyítja, hogy míg a 2017-es évben 471 pár szalakóta költött a nemzeti park működési területén, addig 2018-ban számuk elérte az 528 párt! Ezek csak a mesterséges odúkban költő madarak számát jelenti, a természetes odvakban fészkelő párokkal együtt az állomány nagysága meghaladja az 550 párt.

A növekedés nem csak az élőhelyek védelmének –és ezáltal a javulásuknak- köszönhető, hanem annak is, hogy a tavasz folyamán több, mint 250 új odút kihelyeztek ki. Változás a korábbi évekhez képest, hogy nem csak a magterületekre (Dél-Heves, Mezőség) kerültek új odúk, hanem a hegylábi peremterületekre (Mátra- és Bükkalja) is. Így szeretnék elérni azt, hogy a szalakóták minél nagyobb területeken fészkelhessenek.

A szalakóta odúk száma a nemzeti park működési területén így már meghaladja, az 1100-at. Ezek alapján elmondható, hogy 2018-ban az odúkat közel 50%-os aránnyal szalakóták foglalták el.

Ez jó aránynak számít, a korábbi évekhez képest a kicsit alacsonyabb szám a sok új odúnak köszönhető, melyeket még nem vettek birtokba a madarak.

Az idei 528 pár szalakóta több mint 950 fiókát repített ki. A legtöbb szalakóta a Borsodi Mezőségben és a Dél-hevesi Tájegységben költött, de egyre növekszik a számuk a Bükkalján, a Mátraalján és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben is.

Természetesen a szalakóta mellett más fajok is előszeretettel foglalják el az odúkat. 2018-ban a szalakóta után legnagyobb számban a seregély költött (179 pár), majd a mezei veréb (96 pár).A korábbi évekhez képest, idén jelentősen megnőtt a darazsas odúk száma.

A Mezőségben 2018-ban is költött egy kék vércse pár, mely már évek óta szalakóta odúban kotlik. Idén 4 pár füleskuvik költés is volt, ebből 3 a Bükkalján és 1 a Dél-hevesi Tájegység területén.

A 2018-as költési eredmények is jól reprezentálják, hogy mennyire fontos a szalakóták számára a megfelelő fészkelőhelyek biztosítása, ugyanakkor elengedhetetlen a jó táplálkozóterületek fenntartása is. Ezért a pályázat keretén belül továbbra is folytatódnak az odúkihelyezések, valamint további fasorok és facsoportok ültetése.

Forrás: 
www.bnpi.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Ártalmatlan faj megtévesztő külsővel: a vörös királysiklók

A vörös királysiklók (Lampropeltis triangulum sinaloae) kis méretüknek és feltűnő színezetüknek köszönhetően a terráriumok gyakori és népszerű lakói. Első ránézésre talán nem is gondolnánk, hogy a kirívó kültakaró valójában az álcázást szolgálja.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Csicsörke a fekete kontinensről

A mozambik csicsörke elterjedési területe Afrika és annak néhány környező kisebb szigete. Ma még nehéz arra kérdésre válaszolni, hogy az elnevezés alatt valójában mit érthetünk – voltaképpen egy fajról van szó, vagy több faj gyűjtőneve. Annyi bizonyos, hogy kb. tucatnyi alfaja van. Ez a tollas (Serinus mosambicus) nem is olyan régen még kedvelt díszmadár volt.