Back to top

Eddig négy kiemelkedő gímbikát bíráltak Somogyban

A gímszarvas vadászati szezonja szeptember elsején kezdődik, s ilyenkorra szép terítékkel büszkélkednek a vadászok. Az ország egyik leghíresebb szarvasállománya éppen Somogy megyében található. A szarvasbőgés véget ért, jó szezont zártak a somogyi nimródok.

Folyamatosan viszik a trófeákat a vadászatra jogosultak a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztályára. Bognár Tamás vadászati felügyelő egész nap bírálja a terítékre hozott szarvasbikák trófeáit. – A bírálat szeptember 10-ével indul meg nagy számban – mondta Bognár Tamás. – Most vagyunk éppen a bírálat közepén. Általában 50 és 70 agancs között bírálunk egy nap, főleg gímszarvasokat, de a vadászok hozzák még az őzbak trófeákat is. A tavalyi évhez képest eddig kevesebb trófeát bíráltunk le, de ez nem számottevő, mert a nagyja még hátra van - írja a sonline.hu.

A hatóság bírált már kapitális gímbika trófeákat is.

Eddig négy kiemelkedő volt, amelyek meghaladták a 230-as ponthatárt – mondta a vadászati felügyelő. – Kettő szabadterületi bikánk volt és kettő a bőszénfai Szarvasfarmon élt.

Fotó: sonline.hu
A trófeabírálat bonyolult eljárás, melynek során mérhető és szubjektív értékeket kell figyelembe venni. Mérhető a súly, a szárhossz, az ágak hossza, a szubjektív értékek pedig a szépségpontok: az agancs színe, gyöngyözöttsége.

Szakszerűtlen elejtés esetén a lebírált trófea mínusz pontozása július 8-tól ismét hatályba lépett – jegyezte meg Bognár Tamás. – Ezek legnagyobb része korai kilövésből adódik.

A Kaszó Zrt. vadászterületén is szép trófeák estek a szeptember folyamán. – Úgy gondolom, hogy az átlagostól jobb szeptembert zártunk – mondta Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója. 

Hatvan feletti bikát ejtettünk, a legnagyobb bikánk 12,10 kilogrammos. Ezenkívül hat bika volt 10 kilogramm feletti. Az érmes arányunk szeptemberben most már évek óta hetven százalék feletti, ez várhatóan az idén is meglesz.

A vendégvadászok száma azonban elmaradt a korábbi évekhez képest, tette hozzá a vezérigazgató. – Ennek tudható be, hogy az általános 65-70 közötti bika helyett kevesebb került terítékre – mondta Galamb Gábor. – Az idei trófeák minősége alapján elmondható, hogy a kilenc szezonnal ezelőtt elkezdett munkánk ismét egy apró eredménnyel mutatta, hogy reményeink szerint jó úton járunk.

Jó eredmények születtek Somogyban

Az Országos Magyar Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervezete vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottsága elnökeként Galamb Gábor elmondta: az egész megyére igaz, hogy kevesebb vendég érkezett.

– Ma már nem csak vendégvadászok megszerzése, de megtartásuk is komoly feladatot ró a vadgazdákra – fogalmazott a szakember. – Természetesen, ha a szolgáltatásaink minőséggel párosulnak, akkor egyszerűbb dolguk van a vadászatra jogosultaknak. Így ugyanis könnyebben tudják megtartani a vendégeket.

A Somogy megyében terítékre hozott gímbikák jó súlyúak, hiszen az egyedek között vannak 13 kiló feletti trófeasúlyúak is.

Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

Mindig úttörő volt a Varga Pincészet

Nem hiányzott a vállalkozó szellem Varga Péter családjából, derült ki az egyik legnagyobb hazai borászat, a Varga Pincészet 25 évét bemutató sajtótájékoztatón. A cégtulajdonos az első hazai magánvállalkozók között volt, és már gyakorlottként vásárolta meg a Badacsonyi Állami Gazdaság pincészetét, hogy negyedszázad alatta legnagyobb hazai borászattá fejlessze.

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

Névtáblát cseréltek a NAIK-ban

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében (NAIK) rendezett Kováts Zoltán Emléknapon több kiemelt eseményre került sor. Felavatták az intézet új névtábláját, Kováts Zoltán emlékművét, valamint együttműködési megállapodást írt alá a NAIK a Magyar Díszkertészek Szövetségével.

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.

Négy árva vidrakölyköt fogadtak be

Húsz éves születésnapját ünnepelte a hévégén a petesmalmi vidrapark. Erre az alkalomra meghívták a nagykorpádi Pöttömpark óvoda gyermekeit, akik a kemencénél színezhettek, fonalakkal kézműveskedhettek, miközben kétóránként azt is láthattak, hogyan eteti meg a gondozójuk a vidrákat.

Madármegfigyelésben verhetetlenek vagyunk

Immár negyed évszázados hagyomány, hogy október 1. hétvégéjén Európában madármegfigyelő napokat rendeznek. Napjainkban a rendezvény már túlmutat kontinensünk határain – Közép-Ázsiában is megtartják ezt e jeles eseményt. Összesen 41 ország madártani szervezete koordinálja a munkát, melynek adatai egy központi adatbázisba kerülnek.

Sikeres a szalakóták védelme

Növekszik a szalakóták állománya a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén. Ez főként annak köszönhető, hogy a védelmük érdekében indított Life+ projekt egyik kiemelt feladata facsoportok és fasorok ültetése, így később a szalakóta természetes odvakban is fészkelhet a jövőben, de addig is folyamatosan helyeznek ki mesterséges odúkat.

Jönnek a digitális okosfalvak?

Jobb infrastrukturális fejlesztések, és a jelenleginél hatékonyabb forrásbevonás kell a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez – hangzott el az Okosfalvak konferencián Gödöllőn.