Back to top

Madármegfigyelésben verhetetlenek vagyunk

Immár negyed évszázados hagyomány, hogy október 1. hétvégéjén Európában madármegfigyelő napokat rendeznek. Napjainkban a rendezvény már túlmutat kontinensünk határain – Közép-Ázsiában is megtartják ezt e jeles eseményt. Összesen 41 ország madártani szervezete koordinálja a munkát, melynek adatai egy központi adatbázisba kerülnek.

Hazánk mindig is élen járt a madármegfigyelések területén, s ez már több mint egy évszázada így van. 1899-ben Dániában egy seregélyre rákerült az első jelölőgyűrű, azaz megkezdődött a madarak vonulását kutató gyűrűzés, s Magyarország Németország után 1908-ban csatlakozott Schenk Jakab vezetésével a munkába.

Jellemzően ma mintegy ötmillió madarat gyűrűznek évente Európában. Hazánk különösen a madárvonulás idején valóságos paradicsom az ornitológia iránt érdeklődőknek.

Ez a Kárpát-medence jó földrajzi elhelyezkedése mellett az éghajlatnak, illetve a változatos növényzetnek is köszönhető. Nálunk a sík-, és dombvidékek, valamint alacsony középhegységek fokozatosan váltják egymást, s a változatos vegetáció sok-sok faj számára kiváló tápláló- és pihenőhelyet biztosít. Bár már a bronzkor óta folyamatos az élőhelyek átalakulása, ennek ellenére hazánkban található sok nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, mely tízezerszám vonzhatja az egek vándorait.

Fotó: Tóth Zsigmond

Európa országai között nemes versengés alakult ki, hogy a jeles hétvégén hány helyszínen, hányan és hány madarat figyelnek meg.

Idén hazánkban összesen 5152 fő vett részt a rangos eseményen, ezzel Európában verhetetleneknek bizonyultunk.

A főváros mellett különösen sokan érdeklődtek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Fejér megyei rendezvénye iránt is, ahol ebből az alkalomból a Chernel István madárvárta nyitott napot tartott az érdeklődők számára, a Dinnyési fertőn pedig gyűrűzéssel egybekötött vezetett túrákra is sor került. Különösen nagy élményben volt része azoknak, akik a már meggyűrűzött madarakat elengedhették – sok gyerek számára bizonyára életre szóló élményt jelentettek ezek a nem mindennapi pillanatok.

Hazánkban a két nap alatt legnagyobb számban seregélyt figyeltek meg (572 ezer példányt), örvös galambból ennél lényegesen kevesebbet, csak 27 ezer egyedet. a harmadik leggyakoribb fajnak a nyári lúd bizonyult mintegy 25 ezer példánnyal.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már biotea is van

Zöldségek, tojás, tej és hús után már az élvezeti cikkek piacán is egyre terjednek a bioélelmiszerek, így hamarosan a biotea, valamint a biominősítésű egyéb termékek is az asztalra kerülnek.

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Eltűnőfélben a mezei nyulak

Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.

Újabb pályázati forrás jut környezet- és természetvédelemre

Magyarország két LIFE integrált pályázatát is támogatja az Európai Bizottság, egyet környezetvédelmi, egyet pedig természetvédelmi területen - mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek csütörtökön.

Nem egyformán látogatják a virágokat a „fiú” és „lány” méhek

A méh-fajok különböző nemű egyedei külsőre talán hasonlítanak, de a táplálkozási szokásaik nagyon is eltérőek. Nektárra mindkét nemnek szüksége van, amit különböző virágokról gyűjtenek – annyira különbözőekről, hogy ez alapján akár két külön fajnak is lehetne őket tekinteni.

Környezeti nevelésről egyeztetettek az erdészetek

November végén az Északerdő Zrt. Csanyiki Erdőházában tett látogatást az EGERERDŐ Zrt. közjóléti munkaszervezete. A szomszéd erdőgazdaságok találkozója jó hangulatban telt, mely alkalmat adott az erdészeti közjóléti rendezvények és erdei iskolai programok szervezőinek tapasztalatcseréjére.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

A környezetszennyezés aggasztja leginkább a magyarokat

A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.