Back to top

Madármegfigyelésben verhetetlenek vagyunk

Immár negyed évszázados hagyomány, hogy október 1. hétvégéjén Európában madármegfigyelő napokat rendeznek. Napjainkban a rendezvény már túlmutat kontinensünk határain – Közép-Ázsiában is megtartják ezt e jeles eseményt. Összesen 41 ország madártani szervezete koordinálja a munkát, melynek adatai egy központi adatbázisba kerülnek.

Hazánk mindig is élen járt a madármegfigyelések területén, s ez már több mint egy évszázada így van. 1899-ben Dániában egy seregélyre rákerült az első jelölőgyűrű, azaz megkezdődött a madarak vonulását kutató gyűrűzés, s Magyarország Németország után 1908-ban csatlakozott Schenk Jakab vezetésével a munkába.

Jellemzően ma mintegy ötmillió madarat gyűrűznek évente Európában. Hazánk különösen a madárvonulás idején valóságos paradicsom az ornitológia iránt érdeklődőknek.

Ez a Kárpát-medence jó földrajzi elhelyezkedése mellett az éghajlatnak, illetve a változatos növényzetnek is köszönhető. Nálunk a sík-, és dombvidékek, valamint alacsony középhegységek fokozatosan váltják egymást, s a változatos vegetáció sok-sok faj számára kiváló tápláló- és pihenőhelyet biztosít. Bár már a bronzkor óta folyamatos az élőhelyek átalakulása, ennek ellenére hazánkban található sok nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, mely tízezerszám vonzhatja az egek vándorait.

Fotó: Tóth Zsigmond

Európa országai között nemes versengés alakult ki, hogy a jeles hétvégén hány helyszínen, hányan és hány madarat figyelnek meg.

Idén hazánkban összesen 5152 fő vett részt a rangos eseményen, ezzel Európában verhetetleneknek bizonyultunk.

A főváros mellett különösen sokan érdeklődtek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Fejér megyei rendezvénye iránt is, ahol ebből az alkalomból a Chernel István madárvárta nyitott napot tartott az érdeklődők számára, a Dinnyési fertőn pedig gyűrűzéssel egybekötött vezetett túrákra is sor került. Különösen nagy élményben volt része azoknak, akik a már meggyűrűzött madarakat elengedhették – sok gyerek számára bizonyára életre szóló élményt jelentettek ezek a nem mindennapi pillanatok.

Hazánkban a két nap alatt legnagyobb számban seregélyt figyeltek meg (572 ezer példányt), örvös galambból ennél lényegesen kevesebbet, csak 27 ezer egyedet. a harmadik leggyakoribb fajnak a nyári lúd bizonyult mintegy 25 ezer példánnyal.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A természet megóvása csak közös összefogással lehetséges

Hazánk természeti öröksége, nemzeti kincs, amit közösen kell megóvnunk - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület megalapításának 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

Spontán jelent meg a poloskák ellensége

Az ázsiai márványpoloska az amerikai gyümölcsösökben is rengeteg kárt okoz. Mivel ott is inváziós fajnak számít, nincs természetes ellensége. A tudósok ezért eredeti otthonából, Ázsiából próbáltak behozni egy apró darázs-fajt, mely felveheti a versenyt a bűzös rovarral.

Mandulatej - pro és kontra

Szinte minden nap hallunk olyan új típusú ételekről, amelyek egészségesebbé teszik az életünket, mégis néhány trendi fittness élelmiszer sokkal bonyolultabb módon hat az életünkre, mint gondolnánk.

Afrikai sertéspestis - Ötven borsodi település fertőzött

Az országos főállatorvos az afrikai sertéspestis miatt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ötven települést nyilvánított ideiglenes vagy különösen fertőzött területté, és vezetett be korlátozásokat - írta az Észak-Magyarország szombaton.

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.