Back to top

Madármegfigyelésben verhetetlenek vagyunk

Immár negyed évszázados hagyomány, hogy október 1. hétvégéjén Európában madármegfigyelő napokat rendeznek. Napjainkban a rendezvény már túlmutat kontinensünk határain – Közép-Ázsiában is megtartják ezt e jeles eseményt. Összesen 41 ország madártani szervezete koordinálja a munkát, melynek adatai egy központi adatbázisba kerülnek.

Hazánk mindig is élen járt a madármegfigyelések területén, s ez már több mint egy évszázada így van. 1899-ben Dániában egy seregélyre rákerült az első jelölőgyűrű, azaz megkezdődött a madarak vonulását kutató gyűrűzés, s Magyarország Németország után 1908-ban csatlakozott Schenk Jakab vezetésével a munkába.

Jellemzően ma mintegy ötmillió madarat gyűrűznek évente Európában. Hazánk különösen a madárvonulás idején valóságos paradicsom az ornitológia iránt érdeklődőknek.

Ez a Kárpát-medence jó földrajzi elhelyezkedése mellett az éghajlatnak, illetve a változatos növényzetnek is köszönhető. Nálunk a sík-, és dombvidékek, valamint alacsony középhegységek fokozatosan váltják egymást, s a változatos vegetáció sok-sok faj számára kiváló tápláló- és pihenőhelyet biztosít. Bár már a bronzkor óta folyamatos az élőhelyek átalakulása, ennek ellenére hazánkban található sok nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, mely tízezerszám vonzhatja az egek vándorait.

Fotó: Tóth Zsigmond

Európa országai között nemes versengés alakult ki, hogy a jeles hétvégén hány helyszínen, hányan és hány madarat figyelnek meg.

Idén hazánkban összesen 5152 fő vett részt a rangos eseményen, ezzel Európában verhetetleneknek bizonyultunk.

A főváros mellett különösen sokan érdeklődtek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Fejér megyei rendezvénye iránt is, ahol ebből az alkalomból a Chernel István madárvárta nyitott napot tartott az érdeklődők számára, a Dinnyési fertőn pedig gyűrűzéssel egybekötött vezetett túrákra is sor került. Különösen nagy élményben volt része azoknak, akik a már meggyűrűzött madarakat elengedhették – sok gyerek számára bizonyára életre szóló élményt jelentettek ezek a nem mindennapi pillanatok.

Hazánkban a két nap alatt legnagyobb számban seregélyt figyeltek meg (572 ezer példányt), örvös galambból ennél lényegesen kevesebbet, csak 27 ezer egyedet. a harmadik leggyakoribb fajnak a nyári lúd bizonyult mintegy 25 ezer példánnyal.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Ártalmatlan faj megtévesztő külsővel: a vörös királysiklók

A vörös királysiklók (Lampropeltis triangulum sinaloae) kis méretüknek és feltűnő színezetüknek köszönhetően a terráriumok gyakori és népszerű lakói. Első ránézésre talán nem is gondolnánk, hogy a kirívó kültakaró valójában az álcázást szolgálja.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Csicsörke a fekete kontinensről

A mozambik csicsörke elterjedési területe Afrika és annak néhány környező kisebb szigete. Ma még nehéz arra kérdésre válaszolni, hogy az elnevezés alatt valójában mit érthetünk – voltaképpen egy fajról van szó, vagy több faj gyűjtőneve. Annyi bizonyos, hogy kb. tucatnyi alfaja van. Ez a tollas (Serinus mosambicus) nem is olyan régen még kedvelt díszmadár volt.

Csak engedéllyel gyűjthető a hullott agancs!

A gímbikák többsége februárban és márciusban veti le fejdíszét, ami ezekben a hetekben szinte vonzza az agancsgyűjtőket az erdőkbe. Tudni kell azonban, hogy ez a tevékenység a hatályos jogszabályok szerint csak az adott terület vadászatra jogosultjának írásbeli hozzájárulásával történhet. E nélkül a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint lopásnak minősül!

Ausztria: a bio-termelés térnyerése

Az osztrák mezőgazdaságban magasabb a bio-módon megművelt termőföld aránya, mint Európa számos más országában; arányait tekintve pedig az Európában bio-módon megművelt földterület öt százaléka Ausztriában található.