Back to top

Jön az öntözési ügynökség terve

Kiemelt feladatként kezeli az agrártárca az öntözésfejlesztéshez szükséges beruházások előkészítését. A Belügyminisztériummal közösen kialakítandó stratégia hamarosan elkészül, ez alapján határozzák majd meg azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyek a kormány által elkülönített évi 17 milliárd forintból megvalósulhatnak a jövőben.

Kitörési pontként tekint az öntözésre az agrárkormányzat, hiszen ez az egyik alapfeltétele az eredményes mezőgazdaságnak – mondta a Magyar Időknek adott nyilatkozatában Nagy István. Az agrárminiszter közölte:

jelenleg 80 ezer hektáron öntözünk, holott a ­csatornáink nyomvonalai 200 ezer hektárra elegendő öntözhető területet tudnának biztosítani.

– Ha csak a felszíni vizeket és a kiépített csatornanyomvonalakat használnánk, már akkor megháromszorozhatnánk az öntözött területek nagyságát. Önmagában ez is hatalmas eredményt jelentene – fogalmazott. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az öntözésfejlesztés egy olyan komplex témakör, amely több kormányzati szereplő szakterületét érinti.

A Belügyminisztérium felelősségi körébe tartozik a vízgazdálkodás, az Agrárminisztérium feladata pedig a hatékony mezőgazdasági termelés feltételrendszerének biztosítása.

– Az öntözés a termesztéstechnológia egyik eleme, amit csak a rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével és a vízkárelhárítással összehangoltan lehet megvalósítani, ezért a fejlesztésén mindkét tárca közreműködik – emelte ki.

Az érintett tárcák együttműködésével készül az öntözésfejlesztési stratégia, a tervezet véglegesítésén jelenleg is dolgoznak a szakemberek.

A tárcavezető szerint a következő időszak fejlesztési irányait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelzései alapján határozzák meg. A köztestület nemrég felmérte a termelők körében meglévő öntözési igényeket azokon a területeken, ahol jelenleg rendelkezésre áll vagy kis beavatkozással elérhetővé tehető a felszíni vízkészlet.

– Az alapanyag-termelés szempontjából a víz a legkritikusabb elem, éppen ezért a meglévő öntözőberendezések modernizációja elengedhetetlen. Az új berendezések csakis víz- és energiatakarékosak lehetnek, a vízveszteségeket pedig csökkenteni kell – emelte ki.

Az öntözésfejlesztés szükségességét és a hatékony vízgazdálkodásban rejlő lehetőségeket felismerve a kormány nemrég évi 17 milliárd forintot különített el erre a célra.

A 2020 és 2030 között rendelkezésre álló forrásból épülhet ki az öntözéshez szükséges infra­struktúra.

A fejlesztések sorrendjét és ütemezését a Belügyminisztérium­nak és az Agrárminisztériumnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bevonásával kell meghatároznia.

A gazdálkodói oldalról már ma is jelentős források érhetők el a vízpótlással kapcsolatos beruházások finanszírozására. Míg a 2007 és 2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban összesen húszmilliárd forintot használtak fel a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére – ami nemcsak termelői beruházásokat jelentett, hanem közösségi fejlesztéseket is –, addig 2014 és 2020 között ennek több mint kétszerese, 49,5 milliárd forint fordítható öntözésfejlesztésre. További 19,3 milliárd forintot pedig az öntözéses ültetvények telepítésére fordíthatnak a gazdálkodók.

Az agrártárca emellett az úgynevezett öntözési ügynökség felállításának koncepcióján is dolgozik, a tervezet várhatóan e hónap végén készül el. – Az új intézmény elsősorban a nem állami tulajdonú vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetésének felügyeletéért és az öntözési célú termelői együttműködések elősegítéséért felel majd – mondta el Nagy István.

A mezőgazdasági vízgazdálkodással és az öntözéses gazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztések erősítése érdekében jött létre a közelmúltban a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI).

– Hazánkba kevesebb felszíni víz érkezik, mint amennyi távozik, ezért erkölcsi kötelezettségünk és érdekünk is a rendelkezésre álló víz hatékony felhasználása – jegyezte meg a miniszter.

A felszín alatti vizekkel kapcsolatban hozzátette: szem előtt kell tartanunk, hogy az ivóvízbázisunk féltett kincsünk. Így olyan megoldást kell találni, ami a jövő generációja számára megóvja az ivóvízbázist, ugyanakkor a gazdálkodók öntözési tevékenységét is segíti.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eközben jelezte, két évvel meghosszabbítanák az illegális kutak engedélyeztetésére vonatkozó határidőt. A kezdeményezés értelmében a tulajdonosoknak 2020 végéig lenne lehetőségük a fúrt kutak legalizálására.

Forrás: 
 Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dísznövények is megszenvedik, hogy már nincs négy évszakunk

Az idei időjárás is számos meglepetést okozott a dísznövény-kereskedelemben. Például Németországban, ahol a mieinknél hűvösebbek a nyarak, óriási erőfeszítéseket követelt a faiskoláktól az idei szokatlan nyári forróság és a szárazság, jelentősen megemelve a kiadásaikat.

Több pénzt költhet jövőre az Európai Unió, mint idén

Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió következő évi költségvetését tegnap a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács.

Beindulhatnak a dunai fuvarok

A Duna vízszintjének emelkedésével megugrott a kereslet a folyami áruszállítás iránt, ennek következtében magasak az árak is. Ám a szakma jó pozíciója ingatag: folyik a folyami fuvarozók piacvesztése – minderről Bencsik Attila, az MBFSZ elnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak.

Újabb 11 milliárd forint vidékfejlesztési támogatásról született döntés

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 11 milliárd forint összegű támogatásról született döntés, amely mintegy 700 gazdálkodó fejlesztéseit szolgálja. Az Irányító Hatóság mostani döntésével együtt programban vállalt kötelezettség mértéke meghaladja a 100 százalékot.

Várakozáson felüli sikerrel zárult az őszi mézkampány

Mézes reggelivel, rádiókampánnyal és jótékonysági akcióval is népszerűsítette a mézfogyasztást az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a 2018. december 9-én befejeződött őszi kampányában.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

AM-államtitkár: a Pálinkakiválóságok Könyve hozzájárul az ország imázsépítéséhez

A nemzeti pálinkakiválóság program küldetése, hogy megismertesse a minőségi magyar pálinkákat a belföldi és külföldi közönséggel, Magyarország imázsépítéséhez és a mértékletes fogyasztás ösztönzéséhez a Pálinkakiválóságok Könyve is hozzájárul.

Élen a vándorló vízimadarak védelmében

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) legfőbb döntéshozó szervének konferenciáját december 4-8. között tartották a dél-afrikai Durbanben. A háromévente megrendezendő találkozót legközelebb, a Magyar Kormány meghívására 2021-ben Budapesten tartják meg.

Agrárösztöndíjas hallgatók érkeztek Magyarországra

Újabb 18 külföldi hallgató nyert felvételt a Magyar Kormány, valamint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által létrehozott közös ösztöndíj program keretében. Az új hallgatókat az Agrárminisztérium, a résztvevő egyetemek, a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatala, valamint az érintett kormányzati szervek és külképviseletek küldötteinek jelenlétében üdvözölték hétfőn Budapesten.

A méhészet kiemelten támogatott ágazat

A hazai méhészeti ágazat 18-20 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár a XI. Gyulai Méz- és Mézeskalács-fesztivál megnyitóján. Feldman Zsolt kiemelte a méhészet agrárgazdasági jelentőségét is, hiszen az ágazat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja.