Back to top

Jön az öntözési ügynökség terve

Kiemelt feladatként kezeli az agrártárca az öntözésfejlesztéshez szükséges beruházások előkészítését. A Belügyminisztériummal közösen kialakítandó stratégia hamarosan elkészül, ez alapján határozzák majd meg azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyek a kormány által elkülönített évi 17 milliárd forintból megvalósulhatnak a jövőben.

Kitörési pontként tekint az öntözésre az agrárkormányzat, hiszen ez az egyik alapfeltétele az eredményes mezőgazdaságnak – mondta a Magyar Időknek adott nyilatkozatában Nagy István. Az agrárminiszter közölte:

jelenleg 80 ezer hektáron öntözünk, holott a ­csatornáink nyomvonalai 200 ezer hektárra elegendő öntözhető területet tudnának biztosítani.

– Ha csak a felszíni vizeket és a kiépített csatornanyomvonalakat használnánk, már akkor megháromszorozhatnánk az öntözött területek nagyságát. Önmagában ez is hatalmas eredményt jelentene – fogalmazott. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az öntözésfejlesztés egy olyan komplex témakör, amely több kormányzati szereplő szakterületét érinti.

A Belügyminisztérium felelősségi körébe tartozik a vízgazdálkodás, az Agrárminisztérium feladata pedig a hatékony mezőgazdasági termelés feltételrendszerének biztosítása.

– Az öntözés a termesztéstechnológia egyik eleme, amit csak a rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével és a vízkárelhárítással összehangoltan lehet megvalósítani, ezért a fejlesztésén mindkét tárca közreműködik – emelte ki.

Az érintett tárcák együttműködésével készül az öntözésfejlesztési stratégia, a tervezet véglegesítésén jelenleg is dolgoznak a szakemberek.

A tárcavezető szerint a következő időszak fejlesztési irányait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelzései alapján határozzák meg. A köztestület nemrég felmérte a termelők körében meglévő öntözési igényeket azokon a területeken, ahol jelenleg rendelkezésre áll vagy kis beavatkozással elérhetővé tehető a felszíni vízkészlet.

– Az alapanyag-termelés szempontjából a víz a legkritikusabb elem, éppen ezért a meglévő öntözőberendezések modernizációja elengedhetetlen. Az új berendezések csakis víz- és energiatakarékosak lehetnek, a vízveszteségeket pedig csökkenteni kell – emelte ki.

Az öntözésfejlesztés szükségességét és a hatékony vízgazdálkodásban rejlő lehetőségeket felismerve a kormány nemrég évi 17 milliárd forintot különített el erre a célra.

A 2020 és 2030 között rendelkezésre álló forrásból épülhet ki az öntözéshez szükséges infra­struktúra.

A fejlesztések sorrendjét és ütemezését a Belügyminisztérium­nak és az Agrárminisztériumnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bevonásával kell meghatároznia.

A gazdálkodói oldalról már ma is jelentős források érhetők el a vízpótlással kapcsolatos beruházások finanszírozására. Míg a 2007 és 2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban összesen húszmilliárd forintot használtak fel a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére – ami nemcsak termelői beruházásokat jelentett, hanem közösségi fejlesztéseket is –, addig 2014 és 2020 között ennek több mint kétszerese, 49,5 milliárd forint fordítható öntözésfejlesztésre. További 19,3 milliárd forintot pedig az öntözéses ültetvények telepítésére fordíthatnak a gazdálkodók.

Az agrártárca emellett az úgynevezett öntözési ügynökség felállításának koncepcióján is dolgozik, a tervezet várhatóan e hónap végén készül el. – Az új intézmény elsősorban a nem állami tulajdonú vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetésének felügyeletéért és az öntözési célú termelői együttműködések elősegítéséért felel majd – mondta el Nagy István.

A mezőgazdasági vízgazdálkodással és az öntözéses gazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztések erősítése érdekében jött létre a közelmúltban a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI).

– Hazánkba kevesebb felszíni víz érkezik, mint amennyi távozik, ezért erkölcsi kötelezettségünk és érdekünk is a rendelkezésre álló víz hatékony felhasználása – jegyezte meg a miniszter.

A felszín alatti vizekkel kapcsolatban hozzátette: szem előtt kell tartanunk, hogy az ivóvízbázisunk féltett kincsünk. Így olyan megoldást kell találni, ami a jövő generációja számára megóvja az ivóvízbázist, ugyanakkor a gazdálkodók öntözési tevékenységét is segíti.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eközben jelezte, két évvel meghosszabbítanák az illegális kutak engedélyeztetésére vonatkozó határidőt. A kezdeményezés értelmében a tulajdonosoknak 2020 végéig lenne lehetőségük a fúrt kutak legalizálására.

Forrás: 
 Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

A digitalizáció a fejlődés kulcsa

A Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését célzó tárgyalásokon való eredményes fellépést, az osztatlan közös tulajdon körüli problémák felszámolását, az öntözésfejlesztést, valamint a digitalizáció elterjedésének támogatását nevezte a következő év, illetve évek legfontosabb feladatának Farkas Sándor.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából

Mezőhegyes a magyar agrárium története és jövője szempontjából egyaránt megkerülhetetlen - mondta Nagy István agrárminiszter kedden a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Felmentették Bitay Márton államtitkárt

Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Bitay Mártont, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkárát 2019. február 18-i hatállyal - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Új elnökség a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat élén

Kiemelt feladatunk a vidéki sokszínűség megtartása, mely büszkeséggel tölti el az ott dolgozó embereket - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Csopakon, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi alakuló ülésén.

Erdőgazdálkodók figyelem! Lezárul az erdei ökoszisztémák értéknövelését célzó pályázat

Napokon belül zárul a VP5- 8.5.1.-17. kódszámú „Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” elnevezésű felhívás. A pályázat támogatási kérelmének benyújtási határideje 2019. február 28.