Back to top

Jön az öntözési ügynökség terve

Kiemelt feladatként kezeli az agrártárca az öntözésfejlesztéshez szükséges beruházások előkészítését. A Belügyminisztériummal közösen kialakítandó stratégia hamarosan elkészül, ez alapján határozzák majd meg azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyek a kormány által elkülönített évi 17 milliárd forintból megvalósulhatnak a jövőben.

Kitörési pontként tekint az öntözésre az agrárkormányzat, hiszen ez az egyik alapfeltétele az eredményes mezőgazdaságnak – mondta a Magyar Időknek adott nyilatkozatában Nagy István. Az agrárminiszter közölte:

jelenleg 80 ezer hektáron öntözünk, holott a ­csatornáink nyomvonalai 200 ezer hektárra elegendő öntözhető területet tudnának biztosítani.

– Ha csak a felszíni vizeket és a kiépített csatornanyomvonalakat használnánk, már akkor megháromszorozhatnánk az öntözött területek nagyságát. Önmagában ez is hatalmas eredményt jelentene – fogalmazott. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az öntözésfejlesztés egy olyan komplex témakör, amely több kormányzati szereplő szakterületét érinti.

A Belügyminisztérium felelősségi körébe tartozik a vízgazdálkodás, az Agrárminisztérium feladata pedig a hatékony mezőgazdasági termelés feltételrendszerének biztosítása.

– Az öntözés a termesztéstechnológia egyik eleme, amit csak a rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével és a vízkárelhárítással összehangoltan lehet megvalósítani, ezért a fejlesztésén mindkét tárca közreműködik – emelte ki.

Az érintett tárcák együttműködésével készül az öntözésfejlesztési stratégia, a tervezet véglegesítésén jelenleg is dolgoznak a szakemberek.

A tárcavezető szerint a következő időszak fejlesztési irányait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelzései alapján határozzák meg. A köztestület nemrég felmérte a termelők körében meglévő öntözési igényeket azokon a területeken, ahol jelenleg rendelkezésre áll vagy kis beavatkozással elérhetővé tehető a felszíni vízkészlet.

– Az alapanyag-termelés szempontjából a víz a legkritikusabb elem, éppen ezért a meglévő öntözőberendezések modernizációja elengedhetetlen. Az új berendezések csakis víz- és energiatakarékosak lehetnek, a vízveszteségeket pedig csökkenteni kell – emelte ki.

Az öntözésfejlesztés szükségességét és a hatékony vízgazdálkodásban rejlő lehetőségeket felismerve a kormány nemrég évi 17 milliárd forintot különített el erre a célra.

A 2020 és 2030 között rendelkezésre álló forrásból épülhet ki az öntözéshez szükséges infra­struktúra.

A fejlesztések sorrendjét és ütemezését a Belügyminisztérium­nak és az Agrárminisztériumnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bevonásával kell meghatároznia.

A gazdálkodói oldalról már ma is jelentős források érhetők el a vízpótlással kapcsolatos beruházások finanszírozására. Míg a 2007 és 2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban összesen húszmilliárd forintot használtak fel a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére – ami nemcsak termelői beruházásokat jelentett, hanem közösségi fejlesztéseket is –, addig 2014 és 2020 között ennek több mint kétszerese, 49,5 milliárd forint fordítható öntözésfejlesztésre. További 19,3 milliárd forintot pedig az öntözéses ültetvények telepítésére fordíthatnak a gazdálkodók.

Az agrártárca emellett az úgynevezett öntözési ügynökség felállításának koncepcióján is dolgozik, a tervezet várhatóan e hónap végén készül el. – Az új intézmény elsősorban a nem állami tulajdonú vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetésének felügyeletéért és az öntözési célú termelői együttműködések elősegítéséért felel majd – mondta el Nagy István.

A mezőgazdasági vízgazdálkodással és az öntözéses gazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztések erősítése érdekében jött létre a közelmúltban a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI).

– Hazánkba kevesebb felszíni víz érkezik, mint amennyi távozik, ezért erkölcsi kötelezettségünk és érdekünk is a rendelkezésre álló víz hatékony felhasználása – jegyezte meg a miniszter.

A felszín alatti vizekkel kapcsolatban hozzátette: szem előtt kell tartanunk, hogy az ivóvízbázisunk féltett kincsünk. Így olyan megoldást kell találni, ami a jövő generációja számára megóvja az ivóvízbázist, ugyanakkor a gazdálkodók öntözési tevékenységét is segíti.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eközben jelezte, két évvel meghosszabbítanák az illegális kutak engedélyeztetésére vonatkozó határidőt. A kezdeményezés értelmében a tulajdonosoknak 2020 végéig lenne lehetőségük a fúrt kutak legalizálására.

Forrás: 
 Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több kis- és mikro-vállalkozás juthat hitelhez

Az Agrárminisztérium hatékonyságnövelésre és a beruházások ösztönzésére irányuló törekvéseit segíti az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) és az Európai Beruházási Alap (EIF) között két évvel ezelőtt létrejött COSME viszontgarancia megállapodás.

Agrárvonatkozású miniszteri rendeletek módosulnak októberben

A Magyar Közlönyben 2018. október 11-én megjelent a 30/2018. (X.11.) AM rendelet az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A NAK elemzése következik:

A természet megóvása csak közös összefogással lehetséges

Hazánk természeti öröksége, nemzeti kincs, amit közösen kell megóvnunk - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület megalapításának 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

Megkezdődött az egységes kérelmek előlegeinek kifizetése

Október 16-ával elindul a 2018. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó, közvetlen támogatási jogcímeket érintő előlegek kifizetése.

Napirenden a cukorágazat nehéz helyzete az uniós agrárminiszterek tanácsülésén

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2018. október 15-i luxemburgi ülésén olasz kezdeményezésre nyolc tagállam, köztük Magyarország kérte a Bizottságot, hogy ismerje el a válsághelyzetet a cukorágazatban és léptesse életbe az ágazatot rövid- és középtávon stabilizáló intézkedéseket, így a magántárolási támogatás megnyitását.

Lehalásszák a hortobágyi halastavakat

Megkezdődött az idei őszi lehalászás a hortobágyi halastavakon - közölte a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatója kedden az MTI-vel.

Legyen minden nap, mézes nap - őszi mézfogyasztási kampány

Kampány indul a belföldi mézfogyasztás ösztönzésére, ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. A mézfogyasztást ösztönző kampány december elejéig tart az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) együttműködésében.

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.