Back to top

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.

Fotó: Bécsy László
Nálunk a közönséges kószapocok honos, mely az Atlanti-óceántól egészen Mongóliáig, a sarkkörtől Irán magasságáig gyakori állat. Az utóbbi évek genetikai vizsgálatai kiderítették, hogy az Európa magashegységeiben élő kószapockok más fajhoz tartoznak.

Évente mintegy félszáz utód

A közönséges kószapocok testhossza 12-16 centiméter, és farka is majd ekkora, míg testtömege 65-185 gramm között változik. Mivel legtöbbször alkonyatkor és éjszaka mozog, még ma is keveset tudunk viselkedéséről, sőt tudományos kutatásokat sem igen végeztek vele. Egy biztos, Magyarországon állománya állandónak mondható, nem szorul védelemre, sőt egyes helyeken mezőgazdasági kártevőnek számít, hiszen rágásával komoly károkat okozhat a gyümölcsösökben, zöldségeskertekben. Tápláléka leginkább növényi eredetű, különösen gumókon és gyökereken él, emellett olykor-olykor csigákat és ízeltlábúakat is fogyaszt. A házi és vándorpatkánytól legkönnyebben rőtes barna színezete és tömzsibb testfelépítése különbözteti meg.

Gyakran szerepel a ragadozó madarak, a hermelin, a menyét, a vidra s a róka tápláléklistáján, de az sem ritka, hogy kutyák és házimacskák zsákmányolják.

Viszont rendkívül szapora, tavasztól őszig a nőstény ötször is fialhat, s 21 napi vemhesség után akár hét utódot is világra hozhat. Ezek meglehetősen gyorsan fejlődnek, már kéthónapos korukban ivaréretté válnak.

A szaporodási időszak is igen hosszú, általában márciusban megjelennek az első kölykök a fészkekben, és még októberben is születhetnek újak.

Sajátságos járatrendszer

Fotó: Bécsy László
A kószapocok leginkább vizes élőhelyeken fordul elő, különösen ott, ahol magas a partoldal. Onnan nyílnak ovális keresztmetszetű járatai, amelyek jellemzően egy fő és több mellékfolyosóból állnak. A kijárattól általában jól kitaposott ösvény vezet a vízparthoz, mivel a kószapocok szívesen és jól úszik, akár hosszasan a víz alatt.

A kiterjedt járatrendszerből kitermelt földet gyakorta kupacokba hordja, így azt összetéveszthetjük a vakondtúrásokkal.

De ha jobban megfigyeljük, látjuk, hogy a kupac nem közvetlenül kapcsolódik az alagúthoz. A járatrendszer fontos részét képezik a különféle levelekkel, növényi szárakkal gondosan kibélelt üregek, ahol pihennek az állatok, és a nőstények is ott hozzák világra utódaikat.

Ingoványos vidékeken a kószapocok nem mindig a járatrendszerébe építi a fészkét, hanem egyszerűen a sűrű növényzetbe, így kevésbé veszélyeztetheti a pihenő példányokat az esetleges vízbetörés.

Bár a kószapocok nálunk sok helyen előfordul, mégsem ismerjük igazán – a magyar vadon egyik ismeretlen ismerőse.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

Jön az öntözési ügynökség terve

Kiemelt feladatként kezeli az agrártárca az öntözésfejlesztéshez szükséges beruházások előkészítését. A Belügyminisztériummal közösen kialakítandó stratégia hamarosan elkészül, ez alapján határozzák majd meg azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyek a kormány által elkülönített évi 17 milliárd forintból megvalósulhatnak a jövőben.

Vessünk direktbe!

Még gyakorlott francia gazdák is azt vallják, hogy a forgatás nélküli talajművelés minden évben egy-egy újabb kísérlet. Egészen más hozzáállást igényel egy csapadékosabb, mint egy szárazabb évjáratban. Az Agri Szerviz Kft. szervezésében Somogyfajszon, Berend Ferenc birtokán mutatták be a francia Sky MaxiDrill mulcs vetőgépet.

Haladék az illegális kutakra?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte az illegális kutak moratóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását. Erről a napokban tárgyal a kormány.

Négy árva vidrakölyköt fogadtak be

Húsz éves születésnapját ünnepelte a hévégén a petesmalmi vidrapark. Erre az alkalomra meghívták a nagykorpádi Pöttömpark óvoda gyermekeit, akik a kemencénél színezhettek, fonalakkal kézműveskedhettek, miközben kétóránként azt is láthattak, hogyan eteti meg a gondozójuk a vidrákat.

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit, amelyek értelmében a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Eddig négy kiemelkedő gímbikát bíráltak Somogyban

A gímszarvas vadászati szezonja szeptember elsején kezdődik, s ilyenkorra szép terítékkel büszkélkednek a vadászok. Az ország egyik leghíresebb szarvasállománya éppen Somogy megyében található. A szarvasbőgés véget ért, jó szezont zártak a somogyi nimródok.

Madármegfigyelésben verhetetlenek vagyunk

Immár negyed évszázados hagyomány, hogy október 1. hétvégéjén Európában madármegfigyelő napokat rendeznek. Napjainkban a rendezvény már túlmutat kontinensünk határain – Közép-Ázsiában is megtartják ezt e jeles eseményt. Összesen 41 ország madártani szervezete koordinálja a munkát, melynek adatai egy központi adatbázisba kerülnek.

A víz metamorfózisa, azaz veszélybe kerülhet a kedvenc sörünk

Vizeink állapota egyre romlik, és most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmét célozza. Az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe – elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek.