Back to top

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.

Fotó: Bécsy László
Nálunk a közönséges kószapocok honos, mely az Atlanti-óceántól egészen Mongóliáig, a sarkkörtől Irán magasságáig gyakori állat. Az utóbbi évek genetikai vizsgálatai kiderítették, hogy az Európa magashegységeiben élő kószapockok más fajhoz tartoznak.

Évente mintegy félszáz utód

A közönséges kószapocok testhossza 12-16 centiméter, és farka is majd ekkora, míg testtömege 65-185 gramm között változik. Mivel legtöbbször alkonyatkor és éjszaka mozog, még ma is keveset tudunk viselkedéséről, sőt tudományos kutatásokat sem igen végeztek vele. Egy biztos, Magyarországon állománya állandónak mondható, nem szorul védelemre, sőt egyes helyeken mezőgazdasági kártevőnek számít, hiszen rágásával komoly károkat okozhat a gyümölcsösökben, zöldségeskertekben. Tápláléka leginkább növényi eredetű, különösen gumókon és gyökereken él, emellett olykor-olykor csigákat és ízeltlábúakat is fogyaszt. A házi és vándorpatkánytól legkönnyebben rőtes barna színezete és tömzsibb testfelépítése különbözteti meg.

Gyakran szerepel a ragadozó madarak, a hermelin, a menyét, a vidra s a róka tápláléklistáján, de az sem ritka, hogy kutyák és házimacskák zsákmányolják.

Viszont rendkívül szapora, tavasztól őszig a nőstény ötször is fialhat, s 21 napi vemhesség után akár hét utódot is világra hozhat. Ezek meglehetősen gyorsan fejlődnek, már kéthónapos korukban ivaréretté válnak.

A szaporodási időszak is igen hosszú, általában márciusban megjelennek az első kölykök a fészkekben, és még októberben is születhetnek újak.

Sajátságos járatrendszer

Fotó: Bécsy László
A kószapocok leginkább vizes élőhelyeken fordul elő, különösen ott, ahol magas a partoldal. Onnan nyílnak ovális keresztmetszetű járatai, amelyek jellemzően egy fő és több mellékfolyosóból állnak. A kijárattól általában jól kitaposott ösvény vezet a vízparthoz, mivel a kószapocok szívesen és jól úszik, akár hosszasan a víz alatt.

A kiterjedt járatrendszerből kitermelt földet gyakorta kupacokba hordja, így azt összetéveszthetjük a vakondtúrásokkal.

De ha jobban megfigyeljük, látjuk, hogy a kupac nem közvetlenül kapcsolódik az alagúthoz. A járatrendszer fontos részét képezik a különféle levelekkel, növényi szárakkal gondosan kibélelt üregek, ahol pihennek az állatok, és a nőstények is ott hozzák világra utódaikat.

Ingoványos vidékeken a kószapocok nem mindig a járatrendszerébe építi a fészkét, hanem egyszerűen a sűrű növényzetbe, így kevésbé veszélyeztetheti a pihenő példányokat az esetleges vízbetörés.

Bár a kószapocok nálunk sok helyen előfordul, mégsem ismerjük igazán – a magyar vadon egyik ismeretlen ismerőse.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tovább nőtt a megújuló energia aránya az unióban

Az Európai Unió a felhasznált energia mintegy 17,5 százalékát nyerte megújuló energiaforrásokból 2017-ben, szemben a megelőző évi 17 százalékkal, illetve az adatrögzítés 2004-es kezdetekor feljegyzett 8,5 százalékkal – közölte az uniós statisztikai hivatal (Eurostat)

Lehetővé válhat a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítása

Az Európai Parlament kedden elfogadta álláspontját arról a jogszabálytervezetről, amely a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítását teszi lehetővé, és amely egyúttal hozzájárulhat a vízhiány mérsékléséhez.

Sünmentés a bécsi temetőkben

Néhány éve a sünöknek is készítenek helyet hét bécsi temetőben. A sünvédelmi program keretében ugyanis külön téli szállásokat hoznak létre nekik, hogy legyen hol áttelelniük.

Meghatározó talajvédelem

A talaj védelme egyre fontosabb a gazdálkodó számára is, de a jövőbeni támogatások elemeként sem elhanyagolható. Az EU-ban is napirenden van ez a téma.

Viaskodó ölyvcsontvázak, okos talpbetét

Az idei FeHoVa is sok újdonsággal szolgált nemcsak a szűken vett szakmabelieknek, hanem azoknak is, akik érdeklődnek az újdonságok, ritkaságok iránt, melyet a gyártók a horgászok, vadászok munkájának hatékonyabbá, kényelmesebbé tételére fejlesztettek ki. De legalább ekkora vonzerőt jelentett a látogatók számára az immár hagyományos kutyakiállítás is.

Nemcsak kártevő lehet a rovar a szőlőben

A növényvédelemben minden olyan élőlény, amely károsítókkal táplálkozik, hasznosnak tekinthető. A biológiai védelem nemcsak az ökológiai gazdálkodásban valósítható meg, hanem a környezetbarát, a hasznos élő szervezeteket kímélő szőlőtermesztési technológiákban is.

Egy mutatós díszpinty Ausztráliából

A vörösszemsávos pinty (Neochmia temporalis) a szakirodalom szerint Kelet-Ausztrália gyakori madara, amely szinte minden tisztásokkal tarkított erdei, bozótos, fás-szavannás biotópban és a megművelt területeken is megtalálható. Sőt, még a nagyobb városok parkjaiban is előfordul.

A Dél-Tiszántúl természeti kincseivel várják a kirándulókat

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark központi épületéből kilépve festői kép tárul elénk: a kastélyparkban évszázados fákkal övezett tanösvényeken juthatunk el a Kárpát-medence jellegzetes állataihoz. Cikkünkből kiderül, mire számíthatunk a tavaszi nyitást követően.

Növekszik az arák száma Magyarországon

Sajnos nem menyasszonyból van egyre több hazánkban, hanem az arapapagájok iránti kereslet növekszik, ami viszont örvendetes. A válság idején sokan felhagytak a nagypapagájok tenyésztésével, ám akik kitartottak, úgy tűnik, jól jártak. A vásárlók ma leginkább a kék-sárga arát keresik, melynek testhossza mintegy 86 centiméter – méretei valóban lenyűgözőek.

Így változott algák mennyisége a Dunában

Egy korszakos adatsor elemzésével térképezte fel egy új magyar kutatás, hogyan változik az algamennyiség és -összetétel a Dunában. Az eredmények szerint napjainkban kevesebb az alga, mint negyven éve, amikor jelentősebb volt az ipari és mezőgazdasági szennyezés.