Back to top

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.

Fotó: Bécsy László
Nálunk a közönséges kószapocok honos, mely az Atlanti-óceántól egészen Mongóliáig, a sarkkörtől Irán magasságáig gyakori állat. Az utóbbi évek genetikai vizsgálatai kiderítették, hogy az Európa magashegységeiben élő kószapockok más fajhoz tartoznak.

Évente mintegy félszáz utód

A közönséges kószapocok testhossza 12-16 centiméter, és farka is majd ekkora, míg testtömege 65-185 gramm között változik. Mivel legtöbbször alkonyatkor és éjszaka mozog, még ma is keveset tudunk viselkedéséről, sőt tudományos kutatásokat sem igen végeztek vele. Egy biztos, Magyarországon állománya állandónak mondható, nem szorul védelemre, sőt egyes helyeken mezőgazdasági kártevőnek számít, hiszen rágásával komoly károkat okozhat a gyümölcsösökben, zöldségeskertekben. Tápláléka leginkább növényi eredetű, különösen gumókon és gyökereken él, emellett olykor-olykor csigákat és ízeltlábúakat is fogyaszt. A házi és vándorpatkánytól legkönnyebben rőtes barna színezete és tömzsibb testfelépítése különbözteti meg.

Gyakran szerepel a ragadozó madarak, a hermelin, a menyét, a vidra s a róka tápláléklistáján, de az sem ritka, hogy kutyák és házimacskák zsákmányolják.

Viszont rendkívül szapora, tavasztól őszig a nőstény ötször is fialhat, s 21 napi vemhesség után akár hét utódot is világra hozhat. Ezek meglehetősen gyorsan fejlődnek, már kéthónapos korukban ivaréretté válnak.

A szaporodási időszak is igen hosszú, általában márciusban megjelennek az első kölykök a fészkekben, és még októberben is születhetnek újak.

Sajátságos járatrendszer

Fotó: Bécsy László
A kószapocok leginkább vizes élőhelyeken fordul elő, különösen ott, ahol magas a partoldal. Onnan nyílnak ovális keresztmetszetű járatai, amelyek jellemzően egy fő és több mellékfolyosóból állnak. A kijárattól általában jól kitaposott ösvény vezet a vízparthoz, mivel a kószapocok szívesen és jól úszik, akár hosszasan a víz alatt.

A kiterjedt járatrendszerből kitermelt földet gyakorta kupacokba hordja, így azt összetéveszthetjük a vakondtúrásokkal.

De ha jobban megfigyeljük, látjuk, hogy a kupac nem közvetlenül kapcsolódik az alagúthoz. A járatrendszer fontos részét képezik a különféle levelekkel, növényi szárakkal gondosan kibélelt üregek, ahol pihennek az állatok, és a nőstények is ott hozzák világra utódaikat.

Ingoványos vidékeken a kószapocok nem mindig a járatrendszerébe építi a fészkét, hanem egyszerűen a sűrű növényzetbe, így kevésbé veszélyeztetheti a pihenő példányokat az esetleges vízbetörés.

Bár a kószapocok nálunk sok helyen előfordul, mégsem ismerjük igazán – a magyar vadon egyik ismeretlen ismerőse.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutatás a klímaváltozás mentén: minőség, hozam és kórokozók

A hagyományos kutatások, a tartamkísérletetek és a többszörösen megismételt tesztek mellett a statisztikai értékelés alapozza meg és emeli tudományos szintre a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztálya által Szegeden és környékén végzett kutatómunkát. Az éghajlatváltozással járó veszélyek az osztály kórokozókkal kapcsolatos kutatásait is egyre inkább felértékeli.

Az AM támogatja a hazánkra vonatkozó Éghajlat-változási Jelentés elkészítését

Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek bővítésére, a tájékoztatás és tájékozottság növelésére – jelentette ki László Tibor Zoltán környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár a „Hogyan tovább a klímatudatos jövő felé?” című konferencián, szerdán Budapesten.

Ezúttal nem jogsértőt, hanem madarat fogtak a Nébih munkatársai

Egy szárnyaszegett egerészölyv mentésében és biztonságos elhelyezésében vettek részt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Székkutasi Növényfajta-kísérleti Állomásának munkatársai. A dolgozók az állomás melletti fasorban bukkantak a vélhetően áramütés következtében megsérült, fiatal madárra, amelyet haladéktalanul a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontjába szállítottak.

Használjuk a három R-t!

Az ünnepek alatt felgyülemlett papír csomagolóanyagok zöme a kukában landol. De nem mindegy, hogy mennyi és melyik szemétgyűjtőbe kerül. Hazánkban általában sok papírt fogyasztunk, évente fejenként átlagosan 95 kg-t, aminek a felét a csomagolóanyagok teszik ki.

Feldman: jön a digitális agrárstratégia

A digitalizáció, az öntözésfejlesztés valamint az osztatlan közös tulajdon ügyében várható lépés az Agrárminisztérium részéről a közeljövőben – mondta el Feldman Zsolt szerdán a Portfolio Agrárszektor Konferenciáján. Az államtitkár hozzátette: a magyar mezőgazdaság néhány téren jól teljesít, más termékek esetében egyelőre az esélye van meg a sikerre.

Hogyan tehetünk szert jó solymászmadárra?

A XX. század derekán a környezetszennyezés és az élőhelyek megváltozásának eredményeképpen számos solymászatra használt ragadozó madár a szabad természetben nagyon megfogyatkozott. Ezzel egy időben több kutatási program indult a solymászokkal karöltve.

Hadat üzentek a törpeharcsáknak a Körösön

A túlszaporodott törpeharcsa fajok szelektálására ökolológiai halászat indult a Peresi holtágon.

A borászati szennyvizek feltáratlan ügye

Nincs olyan nap és szinte nincs olyan hírportál, amelyik ne foglalkozna a klímaváltozással és a környezetszennyezés kérdésével. A borászat, mint iparág nagy mennyiségű szennyvizet termel, amelyet ha nem megfelelően kezelnek, jelentős környezetkárosító hatással jár.

Baktériumokat "nyomtatnak" gombára és kész a minierőmű

A fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére irányuló probléma megoldásakor a kutatók mindig valamilyen alternatív és környezetbarát energiaforrást keresnek. De ki gondolta volna, hogy létezhet olyan bionikus gomba, amely elektromos áramot termel?

A méret a lényeg: kecskék és a klímaváltozás

Az elmúlt hónapokban testközelből érezhettük, milyen az, ha megbolondul az időjárás. De mit hoz a jövő, hogyan készülhetünk, tudunk-e készülni a változásokra? A kis kérődzők metángáz kibocsátása sokkal kisebb, mint a szarvasmarháké, ugyanakkor tej és hús előállítására éppúgy képesek.