Back to top

Névtáblát cseréltek a NAIK-ban

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében (NAIK) rendezett Kováts Zoltán Emléknapon több kiemelt eseményre került sor. Felavatták az intézet új névtábláját, Kováts Zoltán emlékművét, valamint együttműködési megállapodást írt alá a NAIK a Magyar Díszkertészek Szövetségével.

Gyuricza Csaba (b) és Lakatos Tamás (j) intézetigazgató leleplezi az új névtáblát 2018.október 10-én a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében
Fotó: Merényi Alexandra
A névtáblaavatáskor mondott beszédében a NAIK főigazgatója, Gyuricza Csaba ünnepélyes pillanatnak nevezte a névváltozást, amivel az intézet visszakapta az 1996-ban elveszített méltó nevét, és újra Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetként működhet. Hangsúlyozta, ezzel a gesztussal nagy adósságot törlesztettek, hiszen állami szintű kutatás-fejlesztés nem folyt a díszkertészet területén, ahogy az intézményi elnevezésben sem szerepelt az elmúlt években. Tudvalevőnek nevezte, hogy a 21. században innováció nélkül nincs előrehaladás az agráriumban, anélkül versenyképes és fenntartható mezőgazdaságot sem lehet működtetni.

A névváltozás tartalmai megújulást is jelent, hangsúlyozta Gyuricza Csaba, hiszen a díszkertészet lehetőségei nincsenek kihasználva.

A dísznövénytermesztés több mint 100 milliárdos értéket előállító ágazat, vetekszik a gyümölcstermesztéssel vagy más kertészeti tevékenységgel, úgy, hogy az intézményesített kutatás-fejlesztés-innováció csupán szerény mértékben járul hozzá.

Az ország és a díszkertészek stratégiájához igazodva olyan kutatás-fejlesztési tevékenységeket kívánnak megvalósítani az elkövetkező években, megerősítve az intézeti dísznövénykutatást is, ami elősegíti az ágazat kibocsátásának további növekedését.

E munka első lépéseként, a névváltoztatással egy időben a díszkertészettel foglalkozó vállalkozásokat leginkább reprezentáló szervezettel, a Magyar Díszkertészek Szövetségével együttműködési megállapodást írtak alá. Abban kiemelt közös feladatként fogalmazták meg a magyar díszkertészeti ágazat innovációs kutatásainak elősegítését és szervezését.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nő az állatorvosi praxisok száma

Egyre több cég nyújt állatorvosi szolgáltatásokat, míg 2015-ben 866 vállalkozás jelölte meg fő tevékenységeként az állategészségügyi ellátást, addig számuk tavaly elérte a 881-et az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Csúcsot döntött a skót whisky exportja

Kiemelkedően jó évet zártak a skót whiskyt előállítók és exportálók.Tavaly mind mennyiségében, mind értékében megdőlt az eddigi eladási rekord, s ezzel a kőolajat nem számítva, a brit exportbevétel 1 százaléka származott a skót whisky értékesítéséből.

Feldolgozásra jobbak a magyar kajszik

Kajszi- és szilvafajták vizsgáztak Cegléden a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet állomásán rendezett befőttbírálaton. Ismét bebizonyosodott, hogy feldolgozásra a közkedvelt hazai fajták a legjobbak. A tavalyi fagykár miatt kevesebb fajtát vontak vizsgálatba és az előzetes próbák alapján befőtt, ivólé vagy lekvár készült belőlük, amit népes szakmai bizottság bírált.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei szervezete 2018-ban ismét összeállította a közterületi sorfák jegyzékét, a növényeket növényvédelmi igényük szerint is értékelték. A védekezésben pedig már most is vannak tennivalók.

Mogyoró: bujtványt vagy merisztéma-szaporításút?

Kissé megfeledkeztünk a kevésbé jelentős gyümölcsfajainkról, pedig véleményem szerint manapság mind nagyobb figyelmet érdemelnek. A mogyorófajtákat köztudottan bujtással szaporított gyökeres sarjakkal telepítették régen és Magyarországon még ma is. A világon azonban több új módszert is kifejlesztettek, amivel a mogyorótermesztés egyes problémái elkerülhetők.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.