Back to top

Névtáblát cseréltek a NAIK-ban

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében (NAIK) rendezett Kováts Zoltán Emléknapon több kiemelt eseményre került sor. Felavatták az intézet új névtábláját, Kováts Zoltán emlékművét, valamint együttműködési megállapodást írt alá a NAIK a Magyar Díszkertészek Szövetségével.

Gyuricza Csaba (b) és Lakatos Tamás (j) intézetigazgató leleplezi az új névtáblát 2018.október 10-én a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében
Fotó: Merényi Alexandra
A névtáblaavatáskor mondott beszédében a NAIK főigazgatója, Gyuricza Csaba ünnepélyes pillanatnak nevezte a névváltozást, amivel az intézet visszakapta az 1996-ban elveszített méltó nevét, és újra Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetként működhet. Hangsúlyozta, ezzel a gesztussal nagy adósságot törlesztettek, hiszen állami szintű kutatás-fejlesztés nem folyt a díszkertészet területén, ahogy az intézményi elnevezésben sem szerepelt az elmúlt években. Tudvalevőnek nevezte, hogy a 21. században innováció nélkül nincs előrehaladás az agráriumban, anélkül versenyképes és fenntartható mezőgazdaságot sem lehet működtetni.

A névváltozás tartalmai megújulást is jelent, hangsúlyozta Gyuricza Csaba, hiszen a díszkertészet lehetőségei nincsenek kihasználva.

A dísznövénytermesztés több mint 100 milliárdos értéket előállító ágazat, vetekszik a gyümölcstermesztéssel vagy más kertészeti tevékenységgel, úgy, hogy az intézményesített kutatás-fejlesztés-innováció csupán szerény mértékben járul hozzá.

Az ország és a díszkertészek stratégiájához igazodva olyan kutatás-fejlesztési tevékenységeket kívánnak megvalósítani az elkövetkező években, megerősítve az intézeti dísznövénykutatást is, ami elősegíti az ágazat kibocsátásának további növekedését.

E munka első lépéseként, a névváltoztatással egy időben a díszkertészettel foglalkozó vállalkozásokat leginkább reprezentáló szervezettel, a Magyar Díszkertészek Szövetségével együttműködési megállapodást írtak alá. Abban kiemelt közös feladatként fogalmazták meg a magyar díszkertészeti ágazat innovációs kutatásainak elősegítését és szervezését.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Agrárvonatkozású miniszteri rendeletek módosulnak októberben

A Magyar Közlönyben 2018. október 11-én megjelent a 30/2018. (X.11.) AM rendelet az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A NAK elemzése következik:

Növényvédelmi előrejelzés – jön a mezei pocok

A mezei pocok ez idáig sem a szántóföldön, sem pedig a gyümölcsös ültetvényekben nem okozott gondot. Most azonban fordulat állt be, mindenütt aktivizálódását lehet megfigyelni. Jelentős, gócos kolóniák alakultak ki a füvesített sorközökben, ahol semmi sem gátolja a szaporodását.

Ökotudatos évelőkertészet

A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (Makeosz) idei őszi szakmai útját Németországba szervezte. A tanulmányút során fölkeresték a Gaißmayer évelőkertészetet is. Egyik tulajdonosa, Dieter Gaißmayer mutatta be az üzemet a huszonöt magyar szakembernek.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

Mindig úttörő volt a Varga Pincészet

Nem hiányzott a vállalkozó szellem Varga Péter családjából, derült ki az egyik legnagyobb hazai borászat, a Varga Pincészet 25 évét bemutató sajtótájékoztatón. A cégtulajdonos az első hazai magánvállalkozók között volt, és már gyakorlottként vásárolta meg a Badacsonyi Állami Gazdaság pincészetét, hogy negyedszázad alatta legnagyobb hazai borászattá fejlessze.

A legszebb konyhakertek közül is a legszebbek

Hétfőn kiosztották az idén 6. alkalommal meghirdetett „ A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei kertvetélkedő országos díjait. Az idén minden eddiginél több, összesen 370 településen több mint 2000 kertet műveltek meg a szorgos kezek, közülük 100 településről 235 kertet jelöltek országos díjra a helyi zsűrik. 37 településről 45 országos díj született.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Fénylik, mint a Salamon töke

Az ősz rengeteg magával ragadó színt hoz, és azok mind visszaköszönnek a különféle alakú színes dísztökök látványában. A mélyzöld, az őszi barna, a narancs, a citromsárga és a piros terméseket akár a lakásba is bevihetjük, és a négy fal között is élvezhetjük az évszak különleges hangulatát.

Gyümölcsösök trágyázása szüret után

A lágyszárúaktól eltérően a fás kultúrák a szüret utáni időszakban is folytatják élettevékenységüket, egészen addig, amíg a lombjuk le nem hullik, és be nem következik a téli nyugalom. A fák tápanyagellátásához jól kell ismerni a növényélettant, mert a különböző elemeket más ütemben veszik és használják föl.

Hogyan védjük meg a dáliáinkat?

A dália az egész világon ismert és kedvelt gumós dísznövény. Több mint 200 éve került Mexikóból Franciaországba, onnan pedig Európa többi államába. A nemesítők munkájának köszönhetően napjainkban több ezer, változatos színű és formájú fajtában gyönyörködhetünk a fagyok beálltáig. Újabban vágottvirágként is hasznosítják.