Back to top

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

Japán széncinege
Japán széncinege
Fotó: Laitche
Számos élőlény, beleértve az embereket is, monogám párkapcsolatban él. Ide tartozik a madárfajok 90 százaléka is. A párban élő madarak látványa általában a boldog házasság látszatát vetítette előre – amíg fel nem találták a DNS vizsgálatot 1990-ben.

Akkor ugyanis kiderült, hogy a párban élő madarak 75 százalékánál a tojó más hímekkel is párosodott, így az utódok biológiai apja nem a párjuk volt. Ezt a jelenséget hívják párkapcsolaton kívüli apaságnak.

„A párkapcsolaton kívüli apaság gyakorisága az egyébként párban élő madarak között sokkoló volt, és azóta számtalan kutatást végeztek ebben a témában különböző fajokon az elmúlt 30 évben. Azt azonban, hogy milyen rugalmasan kezelik a tojók a párválasztást a változó körülmények függvényében, még nem vizsgálták. Főként azért, mert a vadonélő populációkban nehéz felügyelni a környezeti feltételeket” – magyarázta Itsuro Koizumi, a Hokkaido Egyetem docense.

A mostani Behavioral Ecology című tudományos lapban publikált tanulmányban Koizumi és diákjai mesterségesen befolyásolták a japán széncinegék egy vadonélő populációjában a költési sikerességet. Ezeknél a madaraknál jellemző, hogy egy költési időszakban több fészekaljat is kiröptetnek. A választott populáció a Hokkaido Egyetem Tomakomai Kísérleti Erdejében él, Japán északi részén.

11 párnál az első fészekalj összes tojását kicserélték műtojásokra, ezzel szimulálva a sikertelen költést. A manipulált párokat aztán 18 kontroll párral hasonlították össze, ahol nem nyúltak a tojásokhoz a kutatók. A következő szaporodási ciklusnál pedig megvizsgálták, hogyan változik a „mostoha” utódok aránya a fészekaljakban.

Arra számítottak, hogy a manipulált fészekaljak tojói hajlamosabbak lesznek félrelépni annak érdekében, hogy növeljék a szaporodási sikerüket.

Japán széncinege fiókák egy mesterséges odúban
Japán széncinege fiókák egy mesterséges odúban
Fotó: Kazu kappa
58 fészekalj 457 fiókájánál végeztek DNS tesztet, aminek eredménye alapján 62 fióka – a fiókák 13,6 százaléka – „házasságon kívül” fogant. Mialatt a párkapcsolaton kívül fogant fiókák aránya a kontroll csoportban nagyjából egyezett az első- és másodköltésnél is, a manipulált csoportnál ez jelentősen növekedett a második alkalommal.

A páron kívüli apaság aránya a második fészekaljaknál 40 százalékkal volt magasabb a manipulált csoportnál, mint a kontrollnál.

A tojók számára csak pár nap állt rendelkezésre a második költés kezdete és aközött, hogy észleljék az első költés sikertelenségét. Ez tehát azt jelentette, hogy a kísérleti csoport tojói gyorsan döntést hoztak arról, hogy más hímekkel is szaporodjanak, miközben még az előző hímmel alkottak párt.

„Partnert cserélni két költés között nagy rizikót jelent, hiszen elképzelhető, hogy nem talál időben új párt. Ez magyarázattal szolgálhat arra, hogy miért maradnak az eredeti párjukkal, miközben hajlamosabbá válnak más hímekkel is párosodni annak érdekében, hogy a saját szaporodási sikerüket növeljék.” mondta Dr. Teru Yura a Yamashina Ornitológiai Intézettől, aki korábban a Hokkaido Egyetem doktorandusz hallgatója volt.

A viselkedéskutatók között korábban is folyt a vita arról, hogy miért hajlamosak a tojók a félrelépésre. A mostani tanulmány nemcsak arra mutat rá, hogy a tojók szaporodási viselkedése alkalmazkodik a környezeti hatásokhoz, de bizonyíték rá, hogy a szaporodási siker érdekében félre is lépnek.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A félsivatagot is meghódította

Ma már szinte az ország bármely szegletében találkozhatunk borzzal. A különös fizimiskájú, mackós mozgású, menyétféle ragadozó állománya az utóbbi időszakban megnőtt, így kikerült a védett fajok sorából.

Pásztorkutyákkal a farkasok ellen

A lengyelországi Mazur tóvidék a juhtenyésztői pásztorkutyákat kapnak, hogy segítségükre legyenek a nyájak védelmezésében a farkasoktól.

Gombási Mónika: Meglepetés

Gombási Mónika frissen végzett erdőmérnök, nem régóta dolgozik a Bakonyerdő Zrt.-nél. Már gimnazista korában vonzotta a fotózás, de akkor a lovak szerelmeseként elsősorban a négylábúakat örökítette meg.

Jobb, ha a tehén nappal ellik

Egy amerikai- kanadai tanulmány szerint a tehenek nagyobb eséllyel ellenek napközben, ha a nap végén jutnak hozzá a takarmányadagjuk nagy részéhez. A napközbeni ellések számának emelkedése nagyban megkönnyítené a gazdák életét.

Egyre több japán daru Európában

A daru a magyar nép egyik legkedvesebb madara volt sokáig, s úgy tűnik, visszanyeri régi pozícióját, hiszen ezrek és ezrek zarándokolnak el évente a Hortobágyra, hogy a daruvonulást lássák. Sokunk szívét megmelengette a hír, hogy hosszú évtizedek után újra fészkelnek nálunk is ezek a kecses tollasok.

Madagaszkári állatsorsok

Amikor, mintegy 2000 évvel ezelőtt Madagaszkáron partra szálltak az első emberek, hogy meghódítsák a sziget érintetlen ősvadonát, megdöbbentő állatokkal találkoztak. Ám azóta Madagaszkár bennszülött faunája igencsak megcsappant. Sajnos nem beszélhetünk múlt időről. A folyamat nemhogy lassult vagy megállt volna, hanem inkább gyorsult.

Frászt kapott a túrázó, miután kibontotta a bozótosban talált zsákot

Felkerült a legnépszerűbb internetes oldalra egy bejegyzés, amely egy több szempontból is aggályos esetet taglal. A hozzászólók dühösen és értetlenkedve adtak hangot véleményüknek az ügy kapcsán, amelyet a hatóságok is igyekszenek felgöngyölíteni.

Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés

A fekete gólya fenséges megjelenésével sokakat elkápráztat, nem véletlen tehát, hogy díszmadárként is megállja helyét. S mivel az utóbbi években gomba módra szaporodnak Földünkön a madárparkok, nem meglepő, hogy az irántuk való kereslet is jelentősen nőtt. Elsősorban Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai a vásárlók, ott, ahol jelentős a turizmus.

Apró, okos és csinos madarunk: a mezei veréb

Csak egy veréb – mondják sokan lekicsinylőleg, pedig a verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos.

Támadásban a menyétfélék

A tavasz beköszöntével nemcsak galambjaink kezdenek el szaporodni, hanem az őket könnyen zsákmányul ejtő különféle kisragadozók is. Ezek nőstényei – anyai ösztöneiknél fogva – ilyenkor sokkal bátrabbak, vérmesebbek, hiszen próbálják utódaikat minél több táplálékkal ellátni. Nyugodt helyen akár fényes nappal is olykor láthatjuk őket, s ha nem vigyázunk, galambjaink is áldozatul eshetnek.