Back to top

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

Japán széncinege
Japán széncinege
Fotó: Laitche
Számos élőlény, beleértve az embereket is, monogám párkapcsolatban él. Ide tartozik a madárfajok 90 százaléka is. A párban élő madarak látványa általában a boldog házasság látszatát vetítette előre – amíg fel nem találták a DNS vizsgálatot 1990-ben.

Akkor ugyanis kiderült, hogy a párban élő madarak 75 százalékánál a tojó más hímekkel is párosodott, így az utódok biológiai apja nem a párjuk volt. Ezt a jelenséget hívják párkapcsolaton kívüli apaságnak.

„A párkapcsolaton kívüli apaság gyakorisága az egyébként párban élő madarak között sokkoló volt, és azóta számtalan kutatást végeztek ebben a témában különböző fajokon az elmúlt 30 évben. Azt azonban, hogy milyen rugalmasan kezelik a tojók a párválasztást a változó körülmények függvényében, még nem vizsgálták. Főként azért, mert a vadonélő populációkban nehéz felügyelni a környezeti feltételeket” – magyarázta Itsuro Koizumi, a Hokkaido Egyetem docense.

A mostani Behavioral Ecology című tudományos lapban publikált tanulmányban Koizumi és diákjai mesterségesen befolyásolták a japán széncinegék egy vadonélő populációjában a költési sikerességet. Ezeknél a madaraknál jellemző, hogy egy költési időszakban több fészekaljat is kiröptetnek. A választott populáció a Hokkaido Egyetem Tomakomai Kísérleti Erdejében él, Japán északi részén.

11 párnál az első fészekalj összes tojását kicserélték műtojásokra, ezzel szimulálva a sikertelen költést. A manipulált párokat aztán 18 kontroll párral hasonlították össze, ahol nem nyúltak a tojásokhoz a kutatók. A következő szaporodási ciklusnál pedig megvizsgálták, hogyan változik a „mostoha” utódok aránya a fészekaljakban.

Arra számítottak, hogy a manipulált fészekaljak tojói hajlamosabbak lesznek félrelépni annak érdekében, hogy növeljék a szaporodási sikerüket.

Japán széncinege fiókák egy mesterséges odúban
Japán széncinege fiókák egy mesterséges odúban
Fotó: Kazu kappa
58 fészekalj 457 fiókájánál végeztek DNS tesztet, aminek eredménye alapján 62 fióka – a fiókák 13,6 százaléka – „házasságon kívül” fogant. Mialatt a párkapcsolaton kívül fogant fiókák aránya a kontroll csoportban nagyjából egyezett az első- és másodköltésnél is, a manipulált csoportnál ez jelentősen növekedett a második alkalommal.

A páron kívüli apaság aránya a második fészekaljaknál 40 százalékkal volt magasabb a manipulált csoportnál, mint a kontrollnál.

A tojók számára csak pár nap állt rendelkezésre a második költés kezdete és aközött, hogy észleljék az első költés sikertelenségét. Ez tehát azt jelentette, hogy a kísérleti csoport tojói gyorsan döntést hoztak arról, hogy más hímekkel is szaporodjanak, miközben még az előző hímmel alkottak párt.

„Partnert cserélni két költés között nagy rizikót jelent, hiszen elképzelhető, hogy nem talál időben új párt. Ez magyarázattal szolgálhat arra, hogy miért maradnak az eredeti párjukkal, miközben hajlamosabbá válnak más hímekkel is párosodni annak érdekében, hogy a saját szaporodási sikerüket növeljék.” mondta Dr. Teru Yura a Yamashina Ornitológiai Intézettől, aki korábban a Hokkaido Egyetem doktorandusz hallgatója volt.

A viselkedéskutatók között korábban is folyt a vita arról, hogy miért hajlamosak a tojók a félrelépésre. A mostani tanulmány nemcsak arra mutat rá, hogy a tojók szaporodási viselkedése alkalmazkodik a környezeti hatásokhoz, de bizonyíték rá, hogy a szaporodási siker érdekében félre is lépnek.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Az utóbbi időben a híradásokban és szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a globális felmelegedésről és ennek hatásairól. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztést sújtja legjobban az időjárás kiszámíthatatlan változása. Az állattenyésztés elszenvedője, de részben felelőse is a klímaváltozásnak.

Trófeamustra: a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbikái

Vadászok és erdészek idén is a mátrai Nagy-Halmaj-réten gyűltek össze, hogy megtekintsék a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbika trófeákat.

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

Kiválasztja az ivarzó kocákat

Az egyesült államokbeli Iowaban 1987 óta minden évben megrendezik a World Pork Expo nemzetközi sertéstenyésztési szakkiállítást. Az idei rendezvényen mintegy 500 cég mutatta be termékeit és szolgáltatásait.

A juhágazat hiányosságainak pótlása és új ismeretek szerzése a cél

"A hazai juhtartás eredményessége, termelékenysége, állategészségügyi helyzete, technológiai színvonala, és sajnos a juhtenyésztésé is elmarad az európai szinttől. Egy kutatóintézetnek nem feladata, hogy a hiányosság kialakulásának okát keresse. A mi feladatunk releváns megoldási javaslatok kidolgozása a felmerülő problémákra" - Dr. Monori István összefoglalóját olvashatják.

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Négy árva vidrakölyköt fogadtak be

Húsz éves születésnapját ünnepelte a hévégén a petesmalmi vidrapark. Erre az alkalomra meghívták a nagykorpádi Pöttömpark óvoda gyermekeit, akik a kemencénél színezhettek, fonalakkal kézműveskedhettek, miközben kétóránként azt is láthattak, hogyan eteti meg a gondozójuk a vidrákat.