Back to top

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

Japán széncinege
Japán széncinege
Fotó: Laitche
Számos élőlény, beleértve az embereket is, monogám párkapcsolatban él. Ide tartozik a madárfajok 90 százaléka is. A párban élő madarak látványa általában a boldog házasság látszatát vetítette előre – amíg fel nem találták a DNS vizsgálatot 1990-ben.

Akkor ugyanis kiderült, hogy a párban élő madarak 75 százalékánál a tojó más hímekkel is párosodott, így az utódok biológiai apja nem a párjuk volt. Ezt a jelenséget hívják párkapcsolaton kívüli apaságnak.

„A párkapcsolaton kívüli apaság gyakorisága az egyébként párban élő madarak között sokkoló volt, és azóta számtalan kutatást végeztek ebben a témában különböző fajokon az elmúlt 30 évben. Azt azonban, hogy milyen rugalmasan kezelik a tojók a párválasztást a változó körülmények függvényében, még nem vizsgálták. Főként azért, mert a vadonélő populációkban nehéz felügyelni a környezeti feltételeket” – magyarázta Itsuro Koizumi, a Hokkaido Egyetem docense.

A mostani Behavioral Ecology című tudományos lapban publikált tanulmányban Koizumi és diákjai mesterségesen befolyásolták a japán széncinegék egy vadonélő populációjában a költési sikerességet. Ezeknél a madaraknál jellemző, hogy egy költési időszakban több fészekaljat is kiröptetnek. A választott populáció a Hokkaido Egyetem Tomakomai Kísérleti Erdejében él, Japán északi részén.

11 párnál az első fészekalj összes tojását kicserélték műtojásokra, ezzel szimulálva a sikertelen költést. A manipulált párokat aztán 18 kontroll párral hasonlították össze, ahol nem nyúltak a tojásokhoz a kutatók. A következő szaporodási ciklusnál pedig megvizsgálták, hogyan változik a „mostoha” utódok aránya a fészekaljakban.

Arra számítottak, hogy a manipulált fészekaljak tojói hajlamosabbak lesznek félrelépni annak érdekében, hogy növeljék a szaporodási sikerüket.

Japán széncinege fiókák egy mesterséges odúban
Japán széncinege fiókák egy mesterséges odúban
Fotó: Kazu kappa
58 fészekalj 457 fiókájánál végeztek DNS tesztet, aminek eredménye alapján 62 fióka – a fiókák 13,6 százaléka – „házasságon kívül” fogant. Mialatt a párkapcsolaton kívül fogant fiókák aránya a kontroll csoportban nagyjából egyezett az első- és másodköltésnél is, a manipulált csoportnál ez jelentősen növekedett a második alkalommal.

A páron kívüli apaság aránya a második fészekaljaknál 40 százalékkal volt magasabb a manipulált csoportnál, mint a kontrollnál.

A tojók számára csak pár nap állt rendelkezésre a második költés kezdete és aközött, hogy észleljék az első költés sikertelenségét. Ez tehát azt jelentette, hogy a kísérleti csoport tojói gyorsan döntést hoztak arról, hogy más hímekkel is szaporodjanak, miközben még az előző hímmel alkottak párt.

„Partnert cserélni két költés között nagy rizikót jelent, hiszen elképzelhető, hogy nem talál időben új párt. Ez magyarázattal szolgálhat arra, hogy miért maradnak az eredeti párjukkal, miközben hajlamosabbá válnak más hímekkel is párosodni annak érdekében, hogy a saját szaporodási sikerüket növeljék.” mondta Dr. Teru Yura a Yamashina Ornitológiai Intézettől, aki korábban a Hokkaido Egyetem doktorandusz hallgatója volt.

A viselkedéskutatók között korábban is folyt a vita arról, hogy miért hajlamosak a tojók a félrelépésre. A mostani tanulmány nemcsak arra mutat rá, hogy a tojók szaporodási viselkedése alkalmazkodik a környezeti hatásokhoz, de bizonyíték rá, hogy a szaporodási siker érdekében félre is lépnek.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bár kicsi, mégis igazi nagypapagáj: a vörös hátú törpeara

A törpearák megjelenésükben, viselkedésükben sokban hasonlítanak óriásméretű rokonaikhoz, pl. ugyanúgy megvan az arctájékukon a toll nélküli kopasz bőrfelület, emellett igazi nagypapagájok módjára viselkednek. Viszont helyigényük és áruk is kisebb nagyméretű társaikénál, ezért különösen kedveltek a madarászok között.

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.

A húsgalamb: cél a legnagyobb vitalitású utód

A háztáji haszongalamb-tenyésztés elsősorban a fajtatiszta tenyésztésen alapul, mivel a hibridektől várható heterózishatás (hibridhatás) a galambfajban kisebb, mint más baromfifajokban. Ettől függetlenül, mint a fajtákat ismertető részben is kitértünk rá, a húsgalambtenyésztésben is vannak jól kiválasztott és szelektált fajták és vonalak keresztezésével előállított árutermelő hibridek.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Sok százezer utas az Északerdő kisvasútjain

Sok százezren utaztak az elmúlt évben az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. kisvasútjain, a lillafüredin (LÁEV) és a pálházin (PÁÉV), évtizedes rekordokat megdöntve ezáltal - tájékoztatta a társaság az MTI-t szerdán.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.