Back to top

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

Az idegenhonos, Ázsiából vagy Észak-Amerikából származó növényeknek hazai viszonyok között gyakorlatilag nincs ellensége, fogyasztója, viszont megfelelőek számukra a termőhelyi viszonyok, ezért hamar eluralkodnak egy-egy területen.

A japánkeserűfű és a selyemkóró egyaránt emberi közreműködéssel került a Kárpát-medencébe, és azon belül a Dunakanyarba.

Sok helyen dísznövényként ültetik őket a kertekben, ahonnan kivadulnak, számos esetben pedig az erdő szélére szabálytalanul kihordott zöld hulladékba keveredve jutnak a védett területre.

A japánkeserűfű-fajok rendkívül gyorsan növekednek: egy vegetációs időszak alatt akár 2-4 méteres hajtásokat hoznak. Nemcsak gyorsan nőnek, hanem hasonló ütemben terjeszkednek is: sarjadzásra képes gyökereikből az anyanövénytől akár 10-20 méter távolságra nőnek ki az új hajtások, miközben már 1 centiméteres gyökér- vagy szárdarabjaik is képesek új növénykolóniát létrehozni.  Gyakran a patak- és folyóvizek is messzire szállítják életképes részeit. A selyemkóró Észak-Amerikából származik, már az 1600-as években betelepítették Európába, de a Dunakanyar védett erdeiben csak az utóbbi években jelent meg. Sikerét részben úgynevezett allelopatikus hatásának köszönheti:

olyan anyagokat termel, amik a talajba jutva meggátolják a többi növény csírázását.

Fotó: selyemkóró
Gyors terjedésében az is szerepet játszik, hogy magról és sarjadzással is jól szaporodik, ami hozzájárul gyors elterjedéséhez.

A fajok visszaszorításához a mechanikus irtás mellett vegyszeres kezelésre is szükség van. A Pilisi Parkerdő Zrt.-nek korábbi élőhelyvédelmi programjaiból is komoly tapasztalata van az egyedi, úgynevezett injektálásos vegyszeres kezelésben, amit ezúttal a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is segítettek. Az erdészek és természetvédők közös akciója során Visegrádon az Apátkúti-völgyben és a Fekete-hegyen, míg Pilismarót térségében az ún. hoffmanni út mellett vágták vissza az inváziós növényeket, majd a tövekbe egyenként injektálták az újbóli kihajtást megakadályozó vegyszert.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A selyemkóró esetében a növény nagy levelein keresztül felszívódó vegyszert használtak.

Mindkét faj elleni kezelés sikerült,  bár teljes kiirtásuk nehéz, rövid távon a terjedési ütemük lassítása, visszaszorításuk a cél. 

Ebben a munkában a lakosság és az erdőjárók segítségét és odafigyelését is kérik az erdészek és a természetvédők,

hiszen ha a kertekből az erdőbe illegálisan kihordott zöld hulladékkal folyamatos az özönfajok utánpótlása, akkor szinte lehetetlen az ellenük való védekezés.

 

 

Forrás: 
Pilisi Parkerdő

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téli madárvendégünk

A hósármány körülbelül jókora veréb nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. Téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatja. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég, fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei.

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

Összefogás a madármérgezések megelőzéséért

Együttműködési megállapodást kötött a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető illegális mérgezések visszaszorítása érdekében az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

Az év utolsó természetfilm-klubja

Az idei szezonra véget ér a minden hónap második keddjén tartott természetfilm-klub, de december 11-én még meg lehet nézni az utolsó filmeket a budapesti Mezőgazdasági Könyvtárban. A részvétel ingyenes.

Minden adott a biokultúra továbbfejlődéséhez

A Magyar Biokultúra Szövetség megalapításának 35 évére emlékeztek szombaton, Budapesten, a 31. Biokultúra Tudományos Napon. Sok más mellett az ökológiai gazdálkodás szerepéről mindennapi életünkben, a jelenlegi és várható támogatásokról és az új EU-s ökorendeletről is szó esett a tanácskozáson. Kiosztották az Év Bioterméke szakmai és közönségdíjat, valamint a Pro Biokultúra díjakat is.

Nem dolgoznak többet a növények, hiába tavaszodik korábban

Ezzel eddig nem számoltunk. Azt hihettük, hogy a sokszor emlegetett negatív következmények mellett van legalább egy pozitív velejárója is a klímaváltozásnak: ha korábban kitavaszodik, akkor a növényeknek több idejük van szén-dioxidot megkötni és oxigént termelni. Nos, ez még sincs így, derült ki egy nemzetközi kutatócsoport munkájából.

Stájer-házi foglalkozások

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2002-ben létesítette erdészeti erdei iskoláját a Kőszegi-hegységben, a Stájer-házak egyikében. Majd két év múlva az egykori istálló és raktár helyén elkészült az erdei szálló, s azóta fogadhatunk osztályokat, csoportokat többnapos programra is. A másik egykori erdészházban pedig már 1996-ban kialakították az Erdészeti Múzeumot.

Interaktív tanösvény a Hármashatár-hegyen

A budapesti Hármashatár-hegy oldalában futó Guckler Károly-sétányon épített 3,5 kilométer hosszú, 14 interaktív táblát tartalmazó tanösvényt a Pilisi Parkerdő Zrt. 15 millió forint saját forrásból. A beruházást a természetjárók, valamint terepfutók által egyaránt kedvelt sétaút 100 éves évfordulója alkalmából adták át.