Az idei fagy után a Bergeron utódai, illetve a nagy hidegigényű, későn virágzó, fagytűrő amerikai kajszifajták hoztak közepes körüli termést: a Bergeval, ami korai érésű fajta lévén meglepetés volt, illetve a Kioto, a Tardicot, a Sylred, a Hargrand, a Curesia. Lehetőleg magasan fekvő területre, északi lejtőre telepítsenek, és ügyeljenek a tápanyagellátásra.
Öntözni is kell a kajszit, a Szénási Tibor által használt mikroszórófejes rendszerrel nagy melegben hűteni lehet a növényeket, illetve színező öntözésre is alkalmas.
Az idén csak azért indították be az öntözőberendezést, hogy ne algásodjon el nagyon a víztározó.
Az értékes gyümölcsöt megéri védeni a fagytól és a jégtől, amire fagyvédelmi gyertyákat, valamint jégvédő hálót használ Szénási Tibor. Figyelmeztetett arra, hogy a jégvédő háló alatt nem válik be a váza koronaforma, hanem orsó koronát kell kialakítani.
Érdemes áttérni a gépi metszésre, mondta saját gyakorlatára alapozva a szakember. Idős ültetvényben géppel metsz és csak háromévente igazítják ki kézzel a koronákat, a fiatal, korszerű ültetvényekben pedig gépi előmetszésre alapoznak. Pirosbimbós állapottól kötődés utánig, illetve július végétől augusztus végéig metszenek, és igyekeznek a gyümölcsritkítást is letudni ezzel a beavatkozással, mert a kézi ritkítás sokkal drágább. Környékbeli gazdákkal most azon gondolkodnak, hogy közösen beszereznek egy virágritkító gépet.
Tapasztalatai alapján azt javasolja Szénási Tibor, hogy kajsziültetvényt 200 méternél magasabb területre ültessünk, és válasszunk korszerű, jól értékesíthető fajtát. Fontos a logisztikai háttér, ami lehet saját, vagy érdemes egy nagyobb szervezethez csatlakozni, amelyik rendelkezik a termékkezeléshez szükséges felszereléssel és van piaca is. Korszerű ültetvényben magától értetődő az öntözés és a fagyvédelem, emellett törekedni kell a művelési költségek minimalizálására.
Gondosan kell ügyelni arra, hogy a fapusztulás mértéke ne haladja meg a 10 százalékot, ami hosszú távon már kockázatossá teszi a gazdálkodást. Számos összetevője van a kajszipusztulásnak: okozhatják gombás és baktériumos betegségek, vagy a fitoplazma. A kórokozók vektorok közvetítésével, illetve sebeken, mechanikai sérüléseken át fertőzhetnek. Általában az első nagy termés után ugrik meg a fapusztulás mértéke az ültetvényekben, idősebb korban már beáll egy többé kevésbé állandó szintre.
Fiatal ültetvényben tehát figyeljünk nagyon a megelőzésére, könnyű kapát, tárcsát használjunk sorművelésre, hogy ne sértsük meg a fákat, és
Régóta tudjuk, hogy mennyire fontos a sebek lezárása és fertőtlenítése, de csináljuk is meg, hangsúlyozta Szénási Tibor. A növényvédelem során pedig virágzás előtt és után permetezzünk a szilva-levélbolha ellen.