Back to top

Gyümölcsösök trágyázása szüret után

A lágyszárúaktól eltérően a fás kultúrák a szüret utáni időszakban is folytatják élettevékenységüket, egészen addig, amíg a lombjuk le nem hullik, és be nem következik a téli nyugalom. A fák tápanyagellátásához jól kell ismerni a növényélettant, mert a különböző elemeket más ütemben veszik és használják föl.

A felhasznált tápanyagok mennyisége függ az ültetvény korától, az alanytól és az elért termésmennyiségtől.

Például egy hatéves almaültetvényben egy év alatt egy hektárról körülbelül 55 kilogramm nitrogént, 11 kilogramm foszfort, 83 kilogramm káliumot, 74 kilogramm kalciumot és 19 kilogramm magnéziumot használnak fel a fák.

Tizenöt éves szőlőben egy hektáron nitrogénből 42, foszforból 5, káliumból 54, kalciumból 60, magnéziumból 10 kilogramm fogy.

A különböző növényi részek más-más arányban használják föl a tápanyagokat. Almánál az összes fölvett kálium 45 százalék a gyümölcsbe kerül, 29 százalékot a lomb használ föl, 15 százalék halmozódik föl a fás részekben és 12 százalék körüli a veszteség, ami a lemetszett részekkel kerül ki az ültetvényből. A nitrogénfelhasználás ennél jóval kiegyensúlyozottabb: 28-29 százalék a gyümölcsben és a fás részekben hasznosul, 20-22 százalék pedig a lombban, illetve ennyi kerül ki a nyesedékkel.

Fotó: Horváth Csilla
Alma esetében a foszfor példázza a fordított tápanyagfelvétel esetét: kis mennyiséget vesznek föl a fák a talajból tavasszal és nyár elején, aztán augusztus elejétől kezdve 50 napon keresztül érzékelhetően nő a felvétele fél kilogrammról 1,3 kilogrammra hektáronként, végül a fölvett mennyiség meghaladja a 2 kilogrammot január elejéig. Ez a folyamat figyelhető meg a háncsrészben is: a foszfor mennyisége márciustól júniusig körülbelül a felére csökken az ágakban, a törzsben és a gyökerekben. Vagyis a fák ősszel és tél elején halmozzák föl a foszfort a gyökér szöveteiben, hogy tavasszal a fakadáskor hatékonyan fölhasználhassák. A tenyészidő során minimális foszforkoncentráció az almafák szöveteiben a fakadástól a terméshozás és a rügydifferenciálódás időszakáig.

Mindezek alapján tehát két fontos időszakban kell rendelkezésre állni a talajban a foszfornak: július végén-augusztus elején a gyümölcsnövekedés időszakában, illetve szüret után, hogy újra föltöltődjenek a fák raktárai.

A nitrogénfölvétel is megélénkül ősszel, mert ezt a tápelemet is raktározzák a fák a gyökérzetben, az ágakban és a rügyekben. Szüret után érdemes ismét nitrogénműtrágyát kijuttatni, ugyanis az egész évi nitrogénadag negyedét augusztus végén-szeptemberben veszik föl a fák. Ha elég nitrogént tudnak raktározni, a következő tavasszal életerősen indulnak fejlődésnek.

A kálium fölvétele a tenyészidőszakra koncentrálódik, elsősorban a terméskötődéstől a termésnövekedés és érés idejére. Káliumot tehát főként a tenyészidőben kell adagolni, de tekintve a gyenge mozgását a növényen belül, kisebb mennyiséget szüret után is kijuttathatunk.

Forrás: 
L'Informatore Agrario/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Strukturális okokra vezethetők vissza a gyümölcspiaci gondok

Az idei gyümölcspiaci lehetőségeket még a tavalyi európai fagyhullám befolyásolta, mondta Apáti Ferenc, a szervezet alelnöke a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács mátraházai évértékelő tanácskozásán.

A hatékonyság növelése a versenyben maradás feltétele

Nemcsak a piaci versenytársak, hanem kézimunkaerő hiánya is szorongatja a zöldség- és gyümölcstermesztőket. Egyedüli kiút a fejlesztés, és hatékonyság fokozása, hangzott el Mátraházán a FruitVeB évértékelő konferenciáján.

Küszöbön az év eleji kiállítási szezon

Az év végi tempóban nem könnyű erre gondolni, ám hamarosan mégis itt a január, és megnyitnak a híres és nagy nemzetközi kertészeti kiállítások Európa-szerte. Ajánlunk néhány érdekes úti célt, kisebb és nagyobb szabású rendezvényt az év első heteire.

Az alma héjától a magjáig minden része hasznos

Fő almatermő területeink egyik legismertebb városában, Békéscsabán tartotta meg az Agrármarketing Centrum (AMC) idei évi almafogyasztást ösztönző kampányának következő állomását. Az „ALMA, a természet oltalma” szlogennel októberben indított promóció során több vidéki nagyvárosban, almapiaccal egybekötött kóstoltatással támogatják a termelők és a fogyasztók közvetlen egymásra találását.

Futurisztikus traktor már létező technológiákból összerakva

Futurisztikus MTZ modellt mutattak be a BelarusCrossway elnevezésű fehérorosz gazdasági fórumon november végén Minszkben. Az új MTZ modell érdekes koncepciójának kigondolója Alexander Nasyr, a Minszk Traktorgyár fiatal formatervezője.

Második fóliasátrát bontogatja a kivirágzott családi kertészet

Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – tartja a mondás. Szerencsére sokan vannak, akik imádnak gyönyörködni a csodás formákban és színekben, és természetesen mi magunk is közéjük tartozunk – fogalmazta meg mottóját Parragi Edina, aki férjével, Parragi Péterrel közösen alapította meg a Parragi Kertészetet.

Elviszi a víz a spanyol mandarint?

Özönvízszerű eső és jég zúdult a spanyolországi Valencia tartomány gyümölcsöseire és zöldségtermő területeire. Az első becslések 70 millió euróra (több mint 20 milliárd forintra) teszik a kárt, de ha marad az ítéletidő, akkor 100 millió euró fölé is emelkedhet.

A sárgamellényes tüntetők veszélyeztetik az élelmiszerszállítást

Az Emmanuel Macron vezette francia kormány gazdaságpolitikája ellen már hetek óta változó intenzitással tüntető sárgamellényes demonstrálók jelentős veszteséget okoznak az élelmiszer-áruházaknak, és már-már veszélyeztetik az élelmiszer-ellátást.

A kertészet a mezőgazdaság legintenzívebb ágazata

A kertészet a mezőgazdaság legintenzívebb, kis területen nagy értéket előállító legtöbb kézimunkaerőt foglalkoztató ágazata. Elsődleges termékkibocsátása 415 milliárd forint, ismertette az ágazat helyzetét Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Kertészeti Albizottságának ülésén.

Kedvező volt a napraforgó- és a kukoricatermés

A Nemzeti Agrárkamara (NAK) közreműködésével begyűjtött adatok alapján az AKI elkészítette az őszi mezőgazdasági munkák állásáról szóló tájékoztatóját. Napraforgóból és kukoricából több termett, mint 2017-ben.