Back to top

Gyümölcsösök trágyázása szüret után

A lágyszárúaktól eltérően a fás kultúrák a szüret utáni időszakban is folytatják élettevékenységüket, egészen addig, amíg a lombjuk le nem hullik, és be nem következik a téli nyugalom. A fák tápanyagellátásához jól kell ismerni a növényélettant, mert a különböző elemeket más ütemben veszik és használják föl.

A felhasznált tápanyagok mennyisége függ az ültetvény korától, az alanytól és az elért termésmennyiségtől.

Például egy hatéves almaültetvényben egy év alatt egy hektárról körülbelül 55 kilogramm nitrogént, 11 kilogramm foszfort, 83 kilogramm káliumot, 74 kilogramm kalciumot és 19 kilogramm magnéziumot használnak fel a fák.

Tizenöt éves szőlőben egy hektáron nitrogénből 42, foszforból 5, káliumból 54, kalciumból 60, magnéziumból 10 kilogramm fogy.

A különböző növényi részek más-más arányban használják föl a tápanyagokat. Almánál az összes fölvett kálium 45 százalék a gyümölcsbe kerül, 29 százalékot a lomb használ föl, 15 százalék halmozódik föl a fás részekben és 12 százalék körüli a veszteség, ami a lemetszett részekkel kerül ki az ültetvényből. A nitrogénfelhasználás ennél jóval kiegyensúlyozottabb: 28-29 százalék a gyümölcsben és a fás részekben hasznosul, 20-22 százalék pedig a lombban, illetve ennyi kerül ki a nyesedékkel.

Fotó: Horváth Csilla
Alma esetében a foszfor példázza a fordított tápanyagfelvétel esetét: kis mennyiséget vesznek föl a fák a talajból tavasszal és nyár elején, aztán augusztus elejétől kezdve 50 napon keresztül érzékelhetően nő a felvétele fél kilogrammról 1,3 kilogrammra hektáronként, végül a fölvett mennyiség meghaladja a 2 kilogrammot január elejéig. Ez a folyamat figyelhető meg a háncsrészben is: a foszfor mennyisége márciustól júniusig körülbelül a felére csökken az ágakban, a törzsben és a gyökerekben. Vagyis a fák ősszel és tél elején halmozzák föl a foszfort a gyökér szöveteiben, hogy tavasszal a fakadáskor hatékonyan fölhasználhassák. A tenyészidő során minimális foszforkoncentráció az almafák szöveteiben a fakadástól a terméshozás és a rügydifferenciálódás időszakáig.

Mindezek alapján tehát két fontos időszakban kell rendelkezésre állni a talajban a foszfornak: július végén-augusztus elején a gyümölcsnövekedés időszakában, illetve szüret után, hogy újra föltöltődjenek a fák raktárai.

A nitrogénfölvétel is megélénkül ősszel, mert ezt a tápelemet is raktározzák a fák a gyökérzetben, az ágakban és a rügyekben. Szüret után érdemes ismét nitrogénműtrágyát kijuttatni, ugyanis az egész évi nitrogénadag negyedét augusztus végén-szeptemberben veszik föl a fák. Ha elég nitrogént tudnak raktározni, a következő tavasszal életerősen indulnak fejlődésnek.

A kálium fölvétele a tenyészidőszakra koncentrálódik, elsősorban a terméskötődéstől a termésnövekedés és érés idejére. Káliumot tehát főként a tenyészidőben kell adagolni, de tekintve a gyenge mozgását a növényen belül, kisebb mennyiséget szüret után is kijuttathatunk.

Forrás: 
L'Informatore Agrario/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

47 millió tonna gyümölcs termett Európában

A közelmúltban Berlinben lebonyolított Fruit Logistica szakvásár kiváló alkalmat adott az elmúlt év gyümölcs- és zöldségtermeléséről és –kereskedeleméről szóló leltár elkészítéséhez.

KSH: jelentősen drágult a gabona tavaly

A mezőgazdasági termelői árak tavaly decemberben 2017 azonos időszakához képest 5,8 százalékkal nőttek. A gyümölcsök ára 15 százalékkal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 27 százalékkal. A burgonya ára 44, a zöldségféléké 30, a paradicsomé 22 százalékkal emelkedett, a vöröshagymáé pedig majdnem duplájára nőtt.

Nulla maradék: zöldség-gyümölcs termesztés természetesebben

Egy felmérés szerint a franciák 79 százaléka úgy véli, hogy az élelmiszerek árthatnak az egészségüknek. Ez csak tovább ösztönözte, hogy az egyik legnagyobb francia zöldség-gyümölcs termelői szervezet, a Rougeline kezdeményezésére 7 taggal 2017 áprilisában útjára indult a Nulla növényvédőszer-maradék elnevezésű mozgalom.

Feldolgozásra jobbak a magyar kajszik

Kajszi- és szilvafajták vizsgáztak Cegléden a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet állomásán rendezett befőttbírálaton. Ismét bebizonyosodott, hogy feldolgozásra a közkedvelt hazai fajták a legjobbak. A tavalyi fagykár miatt kevesebb fajtát vontak vizsgálatba és az előzetes próbák alapján befőtt, ivólé vagy lekvár készült belőlük, amit népes szakmai bizottság bírált.

Mogyoró: bujtványt vagy merisztéma-szaporításút?

Kissé megfeledkeztünk a kevésbé jelentős gyümölcsfajainkról, pedig véleményem szerint manapság mind nagyobb figyelmet érdemelnek. A mogyorófajtákat köztudottan bujtással szaporított gyökeres sarjakkal telepítették régen és Magyarországon még ma is. A világon azonban több új módszert is kifejlesztettek, amivel a mogyorótermesztés egyes problémái elkerülhetők.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.

Bükk, tölgy mint "gyümölcsfa"?

Szerte a világon népszerűek a kiváló gyümölcsök, közben megfigyelhető nemcsak a régi, termesztésből eltűnt gyümölcsfélék iránti érdeklődés, hanem az archaikum kínálta különlegességek keresése is. Mindez jól illeszkedik a reformtáplálkozás keretébe, ugyanakkor nem hisszük, hogy ezek döntően megváltoztatnák az eddigi „pomológiai kereteket”. A táplálkozáskultúránkat azonban gazdagíthatja – szerencsére…

Miért érdemes avokádót enni minden nap?

Az avokádó egyre népszerűbb Magyarországon is. Rendkívül tápláló, tele van sok vitaminnal és ásványi anyaggal. Egészségünk megőrzésében nagy segítségünkre lehet. A belőle készített guacamole szósz pedig egyszerűen mennyei. Összefoglaljuk mindazt, amit az avokádóról tudni érdemes.

Jaj a levéltetveknek!

Új hatóanyagcsoportba tartozó rovarölő szert mutatott be a Bayer, amellyel a kertészek és szőlészek védekezhetnek a levéltetvek, a körte-levélbolha, a kabócák és a molytetvek ellen. A klímaváltozás várhatóan a szúró-szívó kártevők szaporodásával is jár, ezért is nagy jelentőségű egy ilyen fejlesztés.

Piros kivi nyert a Fruit Logistica-n

Olasz konzorcium piros kivije nyerte a Fruit Logistica kiállítás Újdonságdíját az idén. Ez a zöldség-gyümölcs ágazat legfontosabb elismerése, amit a berlini kiállítás látogatói szavazata alapján ítélnek oda, az idén már a 14. alkalommal. A Fruit Logistica-n az idén 90 ország több mint 3200 kiállítója mutatkozott be.