Back to top

Gyümölcsösök trágyázása szüret után

A lágyszárúaktól eltérően a fás kultúrák a szüret utáni időszakban is folytatják élettevékenységüket, egészen addig, amíg a lombjuk le nem hullik, és be nem következik a téli nyugalom. A fák tápanyagellátásához jól kell ismerni a növényélettant, mert a különböző elemeket más ütemben veszik és használják föl.

A felhasznált tápanyagok mennyisége függ az ültetvény korától, az alanytól és az elért termésmennyiségtől.

Például egy hatéves almaültetvényben egy év alatt egy hektárról körülbelül 55 kilogramm nitrogént, 11 kilogramm foszfort, 83 kilogramm káliumot, 74 kilogramm kalciumot és 19 kilogramm magnéziumot használnak fel a fák.

Tizenöt éves szőlőben egy hektáron nitrogénből 42, foszforból 5, káliumból 54, kalciumból 60, magnéziumból 10 kilogramm fogy.

A különböző növényi részek más-más arányban használják föl a tápanyagokat. Almánál az összes fölvett kálium 45 százalék a gyümölcsbe kerül, 29 százalékot a lomb használ föl, 15 százalék halmozódik föl a fás részekben és 12 százalék körüli a veszteség, ami a lemetszett részekkel kerül ki az ültetvényből. A nitrogénfelhasználás ennél jóval kiegyensúlyozottabb: 28-29 százalék a gyümölcsben és a fás részekben hasznosul, 20-22 százalék pedig a lombban, illetve ennyi kerül ki a nyesedékkel.

Fotó: Horváth Csilla
Alma esetében a foszfor példázza a fordított tápanyagfelvétel esetét: kis mennyiséget vesznek föl a fák a talajból tavasszal és nyár elején, aztán augusztus elejétől kezdve 50 napon keresztül érzékelhetően nő a felvétele fél kilogrammról 1,3 kilogrammra hektáronként, végül a fölvett mennyiség meghaladja a 2 kilogrammot január elejéig. Ez a folyamat figyelhető meg a háncsrészben is: a foszfor mennyisége márciustól júniusig körülbelül a felére csökken az ágakban, a törzsben és a gyökerekben. Vagyis a fák ősszel és tél elején halmozzák föl a foszfort a gyökér szöveteiben, hogy tavasszal a fakadáskor hatékonyan fölhasználhassák. A tenyészidő során minimális foszforkoncentráció az almafák szöveteiben a fakadástól a terméshozás és a rügydifferenciálódás időszakáig.

Mindezek alapján tehát két fontos időszakban kell rendelkezésre állni a talajban a foszfornak: július végén-augusztus elején a gyümölcsnövekedés időszakában, illetve szüret után, hogy újra föltöltődjenek a fák raktárai.

A nitrogénfölvétel is megélénkül ősszel, mert ezt a tápelemet is raktározzák a fák a gyökérzetben, az ágakban és a rügyekben. Szüret után érdemes ismét nitrogénműtrágyát kijuttatni, ugyanis az egész évi nitrogénadag negyedét augusztus végén-szeptemberben veszik föl a fák. Ha elég nitrogént tudnak raktározni, a következő tavasszal életerősen indulnak fejlődésnek.

A kálium fölvétele a tenyészidőszakra koncentrálódik, elsősorban a terméskötődéstől a termésnövekedés és érés idejére. Káliumot tehát főként a tenyészidőben kell adagolni, de tekintve a gyenge mozgását a növényen belül, kisebb mennyiséget szüret után is kijuttathatunk.

Forrás: 
L'Informatore Agrario/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Trendivé kell tenni a zöldség- és gyümölcsfogyasztást

Lezárult az Európai Friss Kalandok programsorozata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Interfel francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet közös kampányának célja, hogy a kisgyermekes családok körében növelje a friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyiségét.

Növényvédelmi előrejelzés – jön a mezei pocok

A mezei pocok ez idáig sem a szántóföldön, sem pedig a gyümölcsös ültetvényekben nem okozott gondot. Most azonban fordulat állt be, mindenütt aktivizálódását lehet megfigyelni. Jelentős, gócos kolóniák alakultak ki a füvesített sorközökben, ahol semmi sem gátolja a szaporodását.

EU kampány az uniós élelmiszerek népszerűsítésére

Az Európai Bizottság az Európai Unió (EU) mezőgazdasági költségvetéséből 172,5 millió euróval (mintegy 55,2 milliárd forint) finanszírozza az uniós agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítését Európában és világszerte - közölte az uniós bizottság.

Ökotudatos évelőkertészet

A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (Makeosz) idei őszi szakmai útját Németországba szervezte. A tanulmányút során fölkeresték a Gaißmayer évelőkertészetet is. Egyik tulajdonosa, Dieter Gaißmayer mutatta be az üzemet a huszonöt magyar szakembernek.

FruitVeB: a zöldségtermés a tavalyihoz hasonlóan, 1,9 millió tonna körül lehet

Néhány zöldségfélét, köztük a paprikaféléket és a zöldborsót ugyan károsította a hosszú aszályos időjárás, a csemegekukoricának ugyanakkor jót tett a meleg, rekordtermés várható. A zöldségtermés az idén megközelítheti a tavalyihoz hasonló 1,9 millió tonnát, a mennyiséget azonban októberi időjárás még akár 5 százalékkal is befolyásolhatja.

A pálinkák ágyazáshoz is magyar gyümölcs kell

Új aszalóüzemet épített saját beruházásban az újszilvási Bolyhos Pálinkafőzde, amelyet szerdán, nyílt nap keretében adnak át - tájékoztatta a cég az MTI-t.

Ökológiai gyümölcstermesztés most újra támogatással?

Bizonyos értelemben egyszerűsödött az ökológiai ültetvénytelepítés engedélyeztetési eljárása, azonban maradt még tisztázandó szabályozási kérdés.

Drágulhatnak az élelmiszerek a mezőgazdasági árak emelkedése nyomán

Az élelmiszerárak emelkedését vetíti előre, hogy augusztusban 6 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak éves összehasonlításban - írta a szombati Népszava.

KSH: augusztusban 6,0 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak

Augusztusban a mezőgazdasági termelői árak 6,0 százalékkal - november óta a legnagyobb mértékben - nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest a júliusi 1,2 százalékos emelkedés után.

Megbízható kajszifajtákat válasszunk

Az idei tavaszi fagy után nem sok kajszifajta maradt fönn a rostán, az ültetvényekben akár teljes fagykár is előfordult. Mit tehetünk a tavaszi fagyok kivédése és a termésbiztonság növelése érdekében? a Lengyelben rendezett gyümölcstermesztési tanácskozáson Szénási Tibor kajszitermesztő osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel.