0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Gyümölcsösök trágyázása szüret után

A lágyszárúaktól eltérően a fás kultúrák a szüret utáni időszakban is folytatják élettevékenységüket, egészen addig, amíg a lombjuk le nem hullik, és be nem következik a téli nyugalom. A fák tápanyagellátásához jól kell ismerni a növényélettant, mert a különböző elemeket más ütemben veszik és használják föl.

A felhasznált tápanyagok mennyisége függ az ültetvény korától, az alanytól és az elért termésmennyiségtől.

Például egy hatéves almaültetvényben egy év alatt egy hektárról körülbelül 55 kilogramm nitrogént, 11 kilogramm foszfort, 83 kilogramm káliumot, 74 kilogramm kalciumot és 19 kilogramm magnéziumot használnak fel a fák.

Tizenöt éves szőlőben egy hektáron nitrogénből 42, foszforból 5, káliumból 54, kalciumból 60, magnéziumból 10 kilogramm fogy.

A különböző növényi részek más-más arányban használják föl a tápanyagokat. Almánál az összes fölvett kálium 45 százalék a gyümölcsbe kerül, 29 százalékot a lomb használ föl, 15 százalék halmozódik föl a fás részekben és 12 százalék körüli a veszteség, ami a lemetszett részekkel kerül ki az ültetvényből. A nitrogénfelhasználás ennél jóval kiegyensúlyozottabb: 28-29 százalék a gyümölcsben és a fás részekben hasznosul, 20-22 százalék pedig a lombban, illetve ennyi kerül ki a nyesedékkel.

Alma esetében a foszfor példázza a fordított tápanyagfelvétel esetét: kis mennyiséget vesznek föl a fák a talajból tavasszal és nyár elején, aztán augusztus elejétől kezdve 50 napon keresztül érzékelhetően nő a felvétele fél kilogrammról 1,3 kilogrammra hektáronként, végül a fölvett mennyiség meghaladja a 2 kilogrammot január elejéig. Ez a folyamat figyelhető meg a háncsrészben is: a foszfor mennyisége márciustól júniusig körülbelül a felére csökken az ágakban, a törzsben és a gyökerekben. Vagyis a fák ősszel és tél elején halmozzák föl a foszfort a gyökér szöveteiben, hogy tavasszal a fakadáskor hatékonyan fölhasználhassák. A tenyészidő során minimális foszforkoncentráció az almafák szöveteiben a fakadástól a terméshozás és a rügydifferenciálódás időszakáig.

Mindezek alapján tehát két fontos időszakban kell rendelkezésre állni a talajban a foszfornak: július végén-augusztus elején a gyümölcsnövekedés időszakában, illetve szüret után, hogy újra föltöltődjenek a fák raktárai.

A nitrogénfölvétel is megélénkül ősszel, mert ezt a tápelemet is raktározzák a fák a gyökérzetben, az ágakban és a rügyekben. Szüret után érdemes ismét nitrogénműtrágyát kijuttatni, ugyanis az egész évi nitrogénadag negyedét augusztus végén-szeptemberben veszik föl a fák. Ha elég nitrogént tudnak raktározni, a következő tavasszal életerősen indulnak fejlődésnek.

A kálium fölvétele a tenyészidőszakra koncentrálódik, elsősorban a terméskötődéstől a termésnövekedés és érés idejére. Káliumot tehát főként a tenyészidőben kell adagolni, de tekintve a gyenge mozgását a növényen belül, kisebb mennyiséget szüret után is kijuttathatunk.

Forrás: L'Informatore Agrario/magyarmezogazdasag.hu