Back to top

Hogyan védjük meg a dáliáinkat?

A dália az egész világon ismert és kedvelt gumós dísznövény. Több mint 200 éve került Mexikóból Franciaországba, onnan pedig Európa többi államába. A nemesítők munkájának köszönhetően napjainkban több ezer, változatos színű és formájú fajtában gyönyörködhetünk a fagyok beálltáig. Újabban vágottvirágként is hasznosítják.

Vírusos betegségek

A dália (Dahlia variabilis) sajnos nagyon érzékeny a vírusok által okozott fertőzésekre.

1. kép
1. kép
A legveszedelmesebb betegsége dália mozaikbetegsége, amely egész Európában elterjedt, és nálunk is nagyon gyakori. Kórokozója a dália mozaik-vírus. Tüneteire jellemző a fiatal levelek sárgászöld, mozaikos elszíneződése. Súlyos esetben a levelek torzulnak, felületük hólyagossá válik. A beteg növények alacsonyabbak maradnak, ízközeik rövidek, ezért a dália „törpeségének” is nevezik. A beteg töveket gumóikkal együtt távolítsuk el és semmisítsük meg (1. kép).

Mivel a vírust elsősorban a levéltetvek és a takácsatka terjesztik, ellenük kell rendszeresen védekezni.

A permetezést már kis egyedszámnál kezdjük meg. Mechanikai úton is átvihető, ezért az ápolási munkáknál, virágszedésnél az eszközöket és a kezünket is gyakran fertőtlenítsük.

A dália fakófoltossága szintén gyakori, súlyos betegség. A fertőzött növények levelén foltosodás, világos- vagy sötétzöld tarkulás látható. A növények legyengülnek, fejlődésükben visszamaradnak, torzulnak. A vírusnak sok gazdanövénye van, amelyekről a levéltetvek viszik át a dáliára. Ellenük védekezzünk és a fertőzött növényeket semmisítsük meg.

2. kép
2. kép

A dália gyűrűsfoltosságát a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV) és/vagy az Impatiens nekrotikus foltosság vírus (INSV) okozza. A fertőzött növények levelein elszórtan zöld közepű, elhalt (nekrotikus) gyűrűk jelennek meg (2. kép). Egyes fajták levelein rendellenes kinövések (enációk) is láthatók. A fertőzött növényeket ez esetben is semmisítsük meg.

Gombás betegségek

3. kép
3. kép
A botrítiszes betegség szabadföldön és hajtatásban egyaránt előfordul. Az elnyílott virágokon és a sárguló leveleken bundaszerű, szürke bevonat (konídiumtartó gyep) látható, amelyről szétszállnak a szaporító képletek (konídiumok) (3. kép).

Az elnyílott virágokat vágjuk le, a talajt öntözzük és ne a növényeket. A szellősen ültetett, gyommentes állományban ritkán fordul elő. Ha mégis, a tünetek megjelenésekor permetezzünk.

A dália lisztharmata 30-40 évvel ezelőtt még „nem gyakori” betegségként szerepelt a szakirodalomban. Az utóbbi években azonban több kertben láttam erős fertőzést.

4. kép
4. kép
A gomba a növények levelein lisztes fehér bevonatot képez (4. kép). A levelek kanalasodnak. A tünetek észlelésekor lisztharmat elleni készítményekkel védekezzünk.

Az üszög a leveleken sárgászöld, később barnásfeketévé váló kerek vagy szögletes foltokat idéz elő, amelyek széles, sárga udvarral szegélyezettek. A foltok levélszövete száraz, törékeny, át is lyukadhat. A levelek lassan elszáradnak, lehullanak. Különösen fogékonyak a kaktuszdáliák. A kórokozó spórái a talaj felszínén vagy a tárolt gumókra tapadt leveleken telelnek. Ezért fontos, hogy tárolás előtt a gumókról távolítsuk el a leveleket. A területünket tartsuk gyommentesen. A tünetek észlelésekor 8-10 naponként permetezzünk.

Kártevő állatok

A krizantém-fonálféreg a leveleken sárga, később megbarnuló, erek által határolt foltokat okoz. A levelek idővel elhalnak, és elszáradva sokáig csüngenek a növényeken, végül lehullanak. Erős fertőzés esetén a növény el is pusztulhat. Mivel a fertőzés a talajból vagy a fertőzött gumókból indul ki, a tünetek mindig az alsó leveleken láthatók először. Ezekről öntözővízzel vagy esőcseppekkel jut a felsőbb levelekre, majd azok légzőnyílásain keresztül a levelek szövetébe.

A fertőzött növényeket semmisítsük meg! Tilos komposztálni, mivel a fonálférgek több évig életképesek maradnak.

A növényt és a talajt 7 naponként, legalább 3-4 alkalommal permetezzük, illetve öntözzük be felszívódó rovarölő szerrel. Alkalmazzunk ültetési forgót. Biokertészek szerint a sorok közé ültetett bársonyvirág (Tagetes) és a körömvirág (Calendula) jelentősen mérsékli a kártételt, bár német kutatók csak 10 százalékos fonálféreg-csökkenésről számoltak be a védőnövények jelenlétében. Házikertben érdemes kipróbálni.

Felszedéskor a gumókat alaposan válogassuk át, és csak az egészségeseket tároljuk be. Megelőzésként ajánlatos a gumókat 15 percig 43,5 oC-os vízben áztatni, majd szárítás után betárolni. Aki dugvánnyal termeszt, a zölddugványt is érdemes a melegvizes kezelésben részesíteni.

A közönséges fülbemászó soktápnövényű (polifág) faj. Élő és elpusztult növényi és állati részeken egyaránt táplálkozhat. Számos zöldség- és dísznövényen, így a dálián is károsít. Megrágja a leveleket, hajtásokat és a virágok sziromleveleit. Mégis azt javaslom, hogy ne permetezzünk ellene, mert rendkívül hasznos is.

Egy fülbemászó 60-200 levéltetűt is képes elfogyasztani naponta. Ezen kívül még számos más kártevő rovar és azok tojásai, lepkehernyók, bábok és atkák is táplálékául szolgálnak számára.

Az üreges szártípusú dália virágának szedésekor tőből távolítsuk el a szárat, így megszüntetjük a fülbemászó búvóhelyeit. Megfigyelések szerint a növények köré kiszórt magnéziumpor riasztja a rovart.

5. kép
5. kép
A krizantémpoloska szívogatásának hatására a leveleken sárga, majd barnuló foltok keletkeznek, a növekedés alatt szétrongyolódnak vagy torzulnak (5. kép). A bimbók és a virágok elszáradnak vagy deformálódnak, féloldalas virág fejlődik. A kártevő megjelenésekor – virágzás előtt! – permetezhetünk ellene.

A levéltetvek két faja, a zöld őszibarack-levéltetű és a fekete répa-levéltetű károsít a dálián, enyhe kanalasodást vagy erős torzulást okozva a leveleken, hajtásokon. A virágok elszíneződnek, torzulnak. A tetvek által ürített mézharmaton megjelenő korompenészgombák elcsúfítják a virágokat, csökkentik a díszítőértéket. Emellett a vírusos betegségek terjesztésével is súlyos károkat okoznak.

6. kép
6. kép
Az első kolóniák megjelenésekor védekezzünk ellenük, ne várjuk meg tömeges elszaporodásukat. A permetezéseket a tetvek betelepedésének üteme szerint, a szerek hatástartamától függően, 7-14 naponként ismételjük meg (6. kép).

A dáliát elsősorban a káposzta-bagolylepke és a gamma-bagolylepke hernyói támadják. A leveleken szabálytalan rágást vagy karéjozást okoznak. Az első faj lárvái a virágba és a bimbóba is berágnak.

Csak a fiatal lárvák ellen tudunk hatékonyan védekezni. Mivel a kelésük elhúzódik, a permetezést ismételni kell.

A közönséges takácsatka kártételére a levél színén kezdetben elszórtan, később az egész levéllemezre kiterjedően apró, sárgás szívásfoltok utalnak. A levél végül elbarnul, elszárad. Kísérőjelenségként a fonákon szövedék, ürülékszemcsék és porszemcsék láthatók. Ezek védelmében szívogatnak a kifejlett atkák és lárváik. Mivel vírusterjesztésük bizonyított, már a fertőzés kezdetén védekezzünk ellenük. A faj előszeretettel keresi fel a gyomnövényeket is, ezért fordítsunk gondot a rendszeres gyomtalanításra. Permetezéskor a permetlevet a levél fonákára, az atkák élőhelyére juttassuk.

7. kép
7. kép
A gyökératka a gumókat károsítja, amelyekben barnás rágcsálékkal telített, szabálytalan járatokat láthatunk (7. kép). Erős kártétel esetén a gumó belseje teljesen elpusztulhat. A kártétel nyomán baktériumok és gombák hatolnak a gumóba és elrothasztják azt.

Felszedéskor a gumókat alaposan válogassuk át, a fertőzötteket semmisítsük meg!

A megtisztított gumókat 10 oC körüli hőmérsékletű és 70 százalékos relatív páratartalmú helyiségben tároljuk, és ott is többször válogassuk át. Ugyanis a gyökératka a raktározás során – számára kedvező körülmények között – tovább folytatja károsítását.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2018/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Emelkedtek a karácsonyfa árak, nem is kevéssel

Megkezdődött a karácsonyfavásár, a fő kérdés pedig nyilván minden médiumban az, hogy mennyibe fog kerülni az idén, drágább lesz-e mint tavaly. Erre évek óta az volt a válasz, hogy nem. Az idén azonban némi áremelkedésről kell beszámolnunk.

Küszöbön az év eleji kiállítási szezon

Az év végi tempóban nem könnyű erre gondolni, ám hamarosan mégis itt a január, és megnyitnak a híres és nagy nemzetközi kertészeti kiállítások Európa-szerte. Ajánlunk néhány érdekes úti célt, kisebb és nagyobb szabású rendezvényt az év első heteire.

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Amiről szőlész eleink nem is hallottak: tőkepótlás szőlőültetvényeinkben

Ha az interneten kutakodunk a tőkepótlás témakörében, azt tapasztaljuk, hogy a keresőprogramok általában gazdasági-pénzügyi oldalak felé irányítanak bennünket. Olvasóinkat – gyanítjuk – jobban érdekli a pótlás gyakorlata, így jelen írásunkban ezt szeretnénk körüljárni egy elismert szőlész kollégánk megjegyzéseivel, tanácsaival kiegészítve.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

Így választja ki a csiga, mit egyen meg a kiskertben

A kertészek már évek óta találgatják, miért szeretik jobban a csigák egyes növények palántáit. A tudósok feltételezése szerint a kártékony puhatestűek a fiatal növények által kibocsátott szag alapján döntenek: enni vagy nem enni.

Új stratégiát jelentett be a BASF

Ludwigshafenben ismertette a BASF új stratégiáját dr. Martin Brudermüller, a cég igazgatótanácsának elnöke. A német vegyipari vállalat 2012 óta töretlenül fejlődik, jövedelemnövekedése meghaladta a globális vegyipari termelés évi 3,7%-os növekedését. Az új stratégia legfőbb célja az értékesítés és a volumen növelése.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

Minden adott a biokultúra továbbfejlődéséhez

A Magyar Biokultúra Szövetség megalapításának 35 évére emlékeztek szombaton, Budapesten, a 31. Biokultúra Tudományos Napon. Sok más mellett az ökológiai gazdálkodás szerepéről mindennapi életünkben, a jelenlegi és várható támogatásokról és az új EU-s ökorendeletről is szó esett a tanácskozáson. Kiosztották az Év Bioterméke szakmai és közönségdíjat, valamint a Pro Biokultúra díjakat is.

Három juhar

A Pilis több, nehezen megközelíthető települést is rejt, talán a legeldugottabb közülük Nagykovácsi. A hegyek ölelte falu csupán egyetlen útról közelíthető meg a főváros irányából. Kanyargós utcáin a verőfényes nyári délelőttön nyoma sincs a nyüzsgésnek. Rendezett porták között találjuk meg Tankó Erzsébetét.