Back to top

Hogyan védjük meg a dáliáinkat?

A dália az egész világon ismert és kedvelt gumós dísznövény. Több mint 200 éve került Mexikóból Franciaországba, onnan pedig Európa többi államába. A nemesítők munkájának köszönhetően napjainkban több ezer, változatos színű és formájú fajtában gyönyörködhetünk a fagyok beálltáig. Újabban vágottvirágként is hasznosítják.

Vírusos betegségek

A dália (Dahlia variabilis) sajnos nagyon érzékeny a vírusok által okozott fertőzésekre.

1. kép
1. kép
A legveszedelmesebb betegsége dália mozaikbetegsége, amely egész Európában elterjedt, és nálunk is nagyon gyakori. Kórokozója a dália mozaik-vírus. Tüneteire jellemző a fiatal levelek sárgászöld, mozaikos elszíneződése. Súlyos esetben a levelek torzulnak, felületük hólyagossá válik. A beteg növények alacsonyabbak maradnak, ízközeik rövidek, ezért a dália „törpeségének” is nevezik. A beteg töveket gumóikkal együtt távolítsuk el és semmisítsük meg (1. kép).

Mivel a vírust elsősorban a levéltetvek és a takácsatka terjesztik, ellenük kell rendszeresen védekezni.

A permetezést már kis egyedszámnál kezdjük meg. Mechanikai úton is átvihető, ezért az ápolási munkáknál, virágszedésnél az eszközöket és a kezünket is gyakran fertőtlenítsük.

A dália fakófoltossága szintén gyakori, súlyos betegség. A fertőzött növények levelén foltosodás, világos- vagy sötétzöld tarkulás látható. A növények legyengülnek, fejlődésükben visszamaradnak, torzulnak. A vírusnak sok gazdanövénye van, amelyekről a levéltetvek viszik át a dáliára. Ellenük védekezzünk és a fertőzött növényeket semmisítsük meg.

2. kép
2. kép

A dália gyűrűsfoltosságát a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV) és/vagy az Impatiens nekrotikus foltosság vírus (INSV) okozza. A fertőzött növények levelein elszórtan zöld közepű, elhalt (nekrotikus) gyűrűk jelennek meg (2. kép). Egyes fajták levelein rendellenes kinövések (enációk) is láthatók. A fertőzött növényeket ez esetben is semmisítsük meg.

Gombás betegségek

3. kép
3. kép
A botrítiszes betegség szabadföldön és hajtatásban egyaránt előfordul. Az elnyílott virágokon és a sárguló leveleken bundaszerű, szürke bevonat (konídiumtartó gyep) látható, amelyről szétszállnak a szaporító képletek (konídiumok) (3. kép).

Az elnyílott virágokat vágjuk le, a talajt öntözzük és ne a növényeket. A szellősen ültetett, gyommentes állományban ritkán fordul elő. Ha mégis, a tünetek megjelenésekor permetezzünk.

A dália lisztharmata 30-40 évvel ezelőtt még „nem gyakori” betegségként szerepelt a szakirodalomban. Az utóbbi években azonban több kertben láttam erős fertőzést.

4. kép
4. kép
A gomba a növények levelein lisztes fehér bevonatot képez (4. kép). A levelek kanalasodnak. A tünetek észlelésekor lisztharmat elleni készítményekkel védekezzünk.

Az üszög a leveleken sárgászöld, később barnásfeketévé váló kerek vagy szögletes foltokat idéz elő, amelyek széles, sárga udvarral szegélyezettek. A foltok levélszövete száraz, törékeny, át is lyukadhat. A levelek lassan elszáradnak, lehullanak. Különösen fogékonyak a kaktuszdáliák. A kórokozó spórái a talaj felszínén vagy a tárolt gumókra tapadt leveleken telelnek. Ezért fontos, hogy tárolás előtt a gumókról távolítsuk el a leveleket. A területünket tartsuk gyommentesen. A tünetek észlelésekor 8-10 naponként permetezzünk.

Kártevő állatok

A krizantém-fonálféreg a leveleken sárga, később megbarnuló, erek által határolt foltokat okoz. A levelek idővel elhalnak, és elszáradva sokáig csüngenek a növényeken, végül lehullanak. Erős fertőzés esetén a növény el is pusztulhat. Mivel a fertőzés a talajból vagy a fertőzött gumókból indul ki, a tünetek mindig az alsó leveleken láthatók először. Ezekről öntözővízzel vagy esőcseppekkel jut a felsőbb levelekre, majd azok légzőnyílásain keresztül a levelek szövetébe.

A fertőzött növényeket semmisítsük meg! Tilos komposztálni, mivel a fonálférgek több évig életképesek maradnak.

A növényt és a talajt 7 naponként, legalább 3-4 alkalommal permetezzük, illetve öntözzük be felszívódó rovarölő szerrel. Alkalmazzunk ültetési forgót. Biokertészek szerint a sorok közé ültetett bársonyvirág (Tagetes) és a körömvirág (Calendula) jelentősen mérsékli a kártételt, bár német kutatók csak 10 százalékos fonálféreg-csökkenésről számoltak be a védőnövények jelenlétében. Házikertben érdemes kipróbálni.

Felszedéskor a gumókat alaposan válogassuk át, és csak az egészségeseket tároljuk be. Megelőzésként ajánlatos a gumókat 15 percig 43,5 oC-os vízben áztatni, majd szárítás után betárolni. Aki dugvánnyal termeszt, a zölddugványt is érdemes a melegvizes kezelésben részesíteni.

A közönséges fülbemászó soktápnövényű (polifág) faj. Élő és elpusztult növényi és állati részeken egyaránt táplálkozhat. Számos zöldség- és dísznövényen, így a dálián is károsít. Megrágja a leveleket, hajtásokat és a virágok sziromleveleit. Mégis azt javaslom, hogy ne permetezzünk ellene, mert rendkívül hasznos is.

Egy fülbemászó 60-200 levéltetűt is képes elfogyasztani naponta. Ezen kívül még számos más kártevő rovar és azok tojásai, lepkehernyók, bábok és atkák is táplálékául szolgálnak számára.

Az üreges szártípusú dália virágának szedésekor tőből távolítsuk el a szárat, így megszüntetjük a fülbemászó búvóhelyeit. Megfigyelések szerint a növények köré kiszórt magnéziumpor riasztja a rovart.

5. kép
5. kép
A krizantémpoloska szívogatásának hatására a leveleken sárga, majd barnuló foltok keletkeznek, a növekedés alatt szétrongyolódnak vagy torzulnak (5. kép). A bimbók és a virágok elszáradnak vagy deformálódnak, féloldalas virág fejlődik. A kártevő megjelenésekor – virágzás előtt! – permetezhetünk ellene.

A levéltetvek két faja, a zöld őszibarack-levéltetű és a fekete répa-levéltetű károsít a dálián, enyhe kanalasodást vagy erős torzulást okozva a leveleken, hajtásokon. A virágok elszíneződnek, torzulnak. A tetvek által ürített mézharmaton megjelenő korompenészgombák elcsúfítják a virágokat, csökkentik a díszítőértéket. Emellett a vírusos betegségek terjesztésével is súlyos károkat okoznak.

6. kép
6. kép
Az első kolóniák megjelenésekor védekezzünk ellenük, ne várjuk meg tömeges elszaporodásukat. A permetezéseket a tetvek betelepedésének üteme szerint, a szerek hatástartamától függően, 7-14 naponként ismételjük meg (6. kép).

A dáliát elsősorban a káposzta-bagolylepke és a gamma-bagolylepke hernyói támadják. A leveleken szabálytalan rágást vagy karéjozást okoznak. Az első faj lárvái a virágba és a bimbóba is berágnak.

Csak a fiatal lárvák ellen tudunk hatékonyan védekezni. Mivel a kelésük elhúzódik, a permetezést ismételni kell.

A közönséges takácsatka kártételére a levél színén kezdetben elszórtan, később az egész levéllemezre kiterjedően apró, sárgás szívásfoltok utalnak. A levél végül elbarnul, elszárad. Kísérőjelenségként a fonákon szövedék, ürülékszemcsék és porszemcsék láthatók. Ezek védelmében szívogatnak a kifejlett atkák és lárváik. Mivel vírusterjesztésük bizonyított, már a fertőzés kezdetén védekezzünk ellenük. A faj előszeretettel keresi fel a gyomnövényeket is, ezért fordítsunk gondot a rendszeres gyomtalanításra. Permetezéskor a permetlevet a levél fonákára, az atkák élőhelyére juttassuk.

7. kép
7. kép
A gyökératka a gumókat károsítja, amelyekben barnás rágcsálékkal telített, szabálytalan járatokat láthatunk (7. kép). Erős kártétel esetén a gumó belseje teljesen elpusztulhat. A kártétel nyomán baktériumok és gombák hatolnak a gumóba és elrothasztják azt.

Felszedéskor a gumókat alaposan válogassuk át, a fertőzötteket semmisítsük meg!

A megtisztított gumókat 10 oC körüli hőmérsékletű és 70 százalékos relatív páratartalmú helyiségben tároljuk, és ott is többször válogassuk át. Ugyanis a gyökératka a raktározás során – számára kedvező körülmények között – tovább folytatja károsítását.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2018/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Agrárvonatkozású miniszteri rendeletek módosulnak októberben

A Magyar Közlönyben 2018. október 11-én megjelent a 30/2018. (X.11.) AM rendelet az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A NAK elemzése következik:

Poloskacsapdát fejleszt az MTA

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Növényvédelmi előrejelzés – jön a mezei pocok

A mezei pocok ez idáig sem a szántóföldön, sem pedig a gyümölcsös ültetvényekben nem okozott gondot. Most azonban fordulat állt be, mindenütt aktivizálódását lehet megfigyelni. Jelentős, gócos kolóniák alakultak ki a füvesített sorközökben, ahol semmi sem gátolja a szaporodását.

Ökotudatos évelőkertészet

A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (Makeosz) idei őszi szakmai útját Németországba szervezte. A tanulmányút során fölkeresték a Gaißmayer évelőkertészetet is. Egyik tulajdonosa, Dieter Gaißmayer mutatta be az üzemet a huszonöt magyar szakembernek.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

A legszebb konyhakertek közül is a legszebbek

Hétfőn kiosztották az idén 6. alkalommal meghirdetett „ A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei kertvetélkedő országos díjait. Az idén minden eddiginél több, összesen 370 településen több mint 2000 kertet műveltek meg a szorgos kezek, közülük 100 településről 235 kertet jelöltek országos díjra a helyi zsűrik. 37 településről 45 országos díj született.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Fénylik, mint a Salamon töke

Az ősz rengeteg magával ragadó színt hoz, és azok mind visszaköszönnek a különféle alakú színes dísztökök látványában. A mélyzöld, az őszi barna, a narancs, a citromsárga és a piros terméseket akár a lakásba is bevihetjük, és a négy fal között is élvezhetjük az évszak különleges hangulatát.

Kötelező ellenük védekezni

A kedvező körülmények, különösen a száraz őszi időjárás következtében szeptember óta a mezei pocok egyedszámának folyamatos növekedése tapasztalható hazánk több megyéjében. A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére.

Napraforgó-termesztésünk válaszúton

Egy-egy szántóföldi növényfaj termésátlaga akkor növekedett jelentősen, amikor termesztéstechnológiája elemeinek komplex fejlesztése megvalósult. Hazánkban a napraforgó termésátlagának változása, növekedése az elmúlt évtizedekben nem volt folyamatos.