Back to top

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

A barnamedve (Ursus arctos) egy fokozottan védett, 200-300 kilogrammos, jó alkalmazkodóképességű, változatos táplálkozású nagyragadozó. Ezek a tulajdonságok sok országban hozzásegítették a fajt ahhoz, hogy emberek közelébe merészkedjen. Emellett azonban az ember hozzáállása (például a medve etetése) eredményezte leginkább azt, hogy külföldön az állatok egy része úgynevezett „kukázó” vagy „problémás” egyeddé vált. Hazánkban az emberi környezethez alkalmazkodott, települések belterületére rendszeresen bejáró és ezért potenciálisan veszélyt jelentő medvéről jelenleg nincs tudomásunk.

Annak érdekében, hogy ez a jövőben is így maradjon, a WWF Magyarország az Euro Large Carnivores program keretein belül egy négy infografikából álló sorozattal rukkolt elő, amely a lakosság tájékoztatásával azt szeretné elérni, hogy a nagyragadozókkal történő együttélés gördülékenyebbé váljon.

„A medve fontos szerepet tölt be a természetes ökoszisztémákban. Az emberre csak akkor veszélyes, ha váratlan támadástól tart vagy a bocsait félti.

Az incidenseket azonban néhány észszerű szabály betartásával elkerülhetjük. Ezeket a szabályokat és jó gyakorlatokat szeretnénk bemutatni a lakosság számára az infografikákkal, amelyek elősegíthetik az emberek és nagyragadozók együttélését” – mondta Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozóprogram-vezetője.

Az infografikák külföldi szakanyagok és hazai szakemberek bevonásával készültek. A ma publikált első infografikát három másik követi majd a túrázással, kempingezéssel, valamint a települési hulladék- és komposzttárolással kapcsolatos gyakorlatok témájában. Fontos például, hogy ne etessük a medvét, továbbá, ha a tippek ellenére találkozunk eggyel, akkor se kezdjünk el vele bújócskázni.

A medve nem játék.

A grafikák abban segítenek, hogy elsajátítsuk az együttélési viselkedési formákat.

Forrás: 
wwf

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaszó titokzatos ízei

A nagy rengeteg kellős közepén található Kaszó. A legközelebbi település is 6-8 kilométerre rejtőzik. Erdővel körülzárt csendes vidék, ahol mintha még az idő is kicsit megpihent volna. Szinte minden a vadászathoz kötődik, a tavasz és a nyár viszont a turistáké, amikor a vadászház étterme mellett a Főherceg Fogadó fogadja a kirándulókat.

A vadludak védelmében nem lehet tűzijátékozni

A tatai Öreg-tavon több ezer vadmadár telel minden évben. A vadludak azonban érzékenyek a zavarásra, és a szilveszteri tűzijátékok már korábban is hetekre elriasztották őket. Amellett, hogy fölösleges stresszt okoznak az állatoknak, az éjszaka megriadó nappali madarak a sötétben nem tudnak úgy tájékozódni, és akár halálos baleset is érheti őket.

Árulkodó méhek

Méheket több évtizede használnak környezeti terhelések megfigyelésére. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói, ipari partnerek bevonásával 2015-ben kezdtek méhcsaládokra alapozott biomonitoring rendszer fejlesztésébe. Eddigi tapasztalataikat konferencia keretében számoltak be.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.

Több információt osztanának meg Pilisi bioszféra-rezervátumról a turistákkal

Az UNESCO továbbra is védett területként tartja számon a Pilisi bioszféra-rezervátumot. A területen intenzívebbé tennék a turisták közvetlen tájékoztatását.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.

Szarvasagancs segíthet a csonttörésnél

A szarvasok különleges tulajdonsága, hogy minden évben elhullajtják majd újranövesztik agancsukat – ami nem más, mint csont. Mindez olyan gyorsasággal történik, ami az emlősök világában példa nélküli. Ezért is figyeltek fel a Stanford Egyetem Gyógyszerészeti Karának tudósai a jelenségre, és célul tűzték ki a gyors csont-növekedésért felelős gének azonosítását.