Back to top

Elhallgatott magyar minőség?

A rendszerváltozás után érdekes módon, keveset hallani a magyar sajtról. Mintha csak a külföldről érkezett és a külföldiek által Magyarországon készített sajtok lennének. A média hallgat, miközben nemzetközi színtéren egyre másra elismerik a magyar sajtkészítő kistermelők termékeit.

Nagyváthy János kezdeményezte valamikor a 17. század táján a „svájcerájok”, vagyis a tehenészetek felállítását a városi lakosság tejjel való ellátásáért. Aztán sajtmester iskola is nyílt, magyar sajtok születtek – többek között óvári, pálpusztai, mackó sajt. A rendszerváltozás után érdekes módon, keveset hallani a magyar sajtról.

Mintha csak a külföldről érkezett és a külföldiek által Magyarországon készített sajtok lennének.

A média hallgat, miközben nemzetközi színtéren egyre másra elismerik a magyar sajtkészítő kistermelők termékeit.

A Róna házaspár Angliában, Kiss Ferenc Franciaországban szerzett igen rangos díjakat, de sorolhatnék többeket is. Ugyanakkor gasztronómiai újságírók járják a világot, számolnak be csodálatosabbnál csodálatosabb ételekről, exkluzív finomságokról, de valahogy a sajtok mindig kimaradnak. Mintha nem volna a világon sajt. Amikor egy magyar ásványvíz valahol nemzetközi elismerést kap, szinte valamennyi média beszámol a sikerről.

Valami hiányzik

Egy példa, mely velem történt meg: 2005 körül megkeresett egy külföldön élő magyar képzőművész, hogy magyar estet rendeznek és kimennék-e a sajtjaimmal, természetesen költségeimet fizetik. Azonnal igent mondtam és vártam a meghívást. A sajtok végül is kikerültek nélkülem és az éppen ott vendégeskedő tartományi belügyminiszter külön megkért egy jelen levő magyart, hogy telefonon gratuláljon nekem, mert ehhez hasonlóan finom kecskesajtot nem evett Franciaországban sem.

Ezután nem sokkal egyik gasztronómiai magazinban megjelent egy kiadós cikk a nevezett magyar estről, természetesen magyar gasztronómiai újságíró tollából.

Minden étek alaposan kielemezve és joggal megdicsérve. De érdekes módon a sajthoz érve kifogyott a tollból a tinta, mert arról egy szó sem volt a riportban, holott az újságíró számára ismert volt a kecskesajt származási helye. Amikor a '90-es évek elején elkezdtem kecskesajtot készíteni, első utam egy fővárosi tejboltba vezetett. Néhány nap múlva közölték, hogy nem kereste senki a sajtot.

Dühömben egy közeli kisvárostól a házamig tartó úton kilenc táblát tettem ki négynyelvű felirattal: Kecskesajt.

Csodák csodájára két hét múlva sajtért álltak sorban az autók a ház előtt. Ennyire nem kereste senki. De sorolhatnám más sajtkészítők erőlködését is a magyar sajtok terjesztésében, mert közben egyre többen kezdtek különböző és egyre jobb sajtokat készíteni. Lassan mind többen lettünk, de hiányzott valami, ami még többet tehetne a magyar sajtok megismertetéséhez.

Élen a mesterszakácsok

Halkó Gabriella és Tóth Tamás Antal azt vették észre, hogy lassan a magyar sajtok terjesztőiévé válnak azáltal, hogy egy könyv kiadását tervezték. Amint az ásítás is ragadós, ez is úgy ragadt Sándor Tamásra, Segal Viktorra.

Megkeresték azokat a magyar kézműves sajtkészítőket, akik folyamatosan azonos minőségű sajtokat készítenek.

Bekértek ezektől a kistermelőktől sajtokat, melyek Segal Viktor séfhez kerültek, aki szétosztotta a sajtokat elismert séfeknek, azzal, hogy nem a régi recepteket kell elővenni a magyar kistermelői sajttal, hanem új ételeket kreálni, de úgy, hogy otthon a házi asszonyok is el tudják majd készíteni a könyvből ellesett receptek alapján. Igenis minden séfben van annyi kreativitás, hogy képesek ezekre az új sajtokra új ételrecepteket kitalálni. Sikerült. Kész volt a váz, elindult az ötlet és a munka. Csodálatosnál csodálatosabb, finomabbnál finomabb étkek kerültek ki a mesterek kezei közül, hiszen a soproni-burgenlandi Harrercukrászat, az ugyancsak soproni Erhardt vendéglő, vagy az őriszentpéteri Pajta étterem, hogy a többit ne említsem, készítettek finom és gyönyörű ételeket az átadott sajtokból.

Október végére várhatóan meg is jelenik az első olyan sajtokról szóló könyv, melyben csak magyar sajtok szerepelnek.

Köszönet érte a kitalálóknak, a megvalósítóknak. Ideje volt valamilyen vezérfonalat adni azoknak, akik szeretik a sajtokat és nem nagyon tudnak még eligazodni a magyar sajtok világában.

Ahány vidék, annyiféle sajt Itt az alkalom, hogy a közvélemény a magyar sajtok azon jellegzetességeivel is foglalkozzon, melyek már külföldön is elismerést váltottak ki. A sajtok vidékenként változóak. Sokan ezt nem értik, még többen hitetlenkednek. Gondoljunk arra, hogy Sándor Tamás bükki sajtos, aki a főzőkanalat cserélte fel a sajtüstre, olyan sajtokat készít, melyek a Bükk környékén élő növények ízét hordozza magukban. Közben olyan baktérium kultúrát akar kialakítani, mely a Bükk környékére jellemző. Van előképzettsége, mer kísérletezni, nem mások által kitalált sajtokat akar készíteni. El kell képzelni, mennyi munka, mennyi pénz kell ahhoz, hogy ezek a sajtok helyet kapjanak a hazai kínálatban.

El kellene jutni oda, hogy a boros vidékek találják meg a boraikkal legjobban harmonizáló sajtokat.

Lehet ilyet tenni, csak időt kell ráfordítani. Ha francia sajtok ajánlásait megnézzük, mellettük rögtön ott van, hogy milyen francia borok harmonizálnak a sajtokkal és ez az olaszoknál, németeknél sincs másképpen. A két produktum, a bor és a sajt közel azonos munkák gyümölcse, mindkettőnél fontos, hogy honnan származik az alapanyag, ami formát öltve az asztalra kerül. Milyen talajban terem meg a szőlő, milyen talajban nő meg a gyepalkotó növény, mert ezek erősen rányomják bélyegüket a termékekre. Meg kell nézni egy-egy borkóstolót, milyen sajtokat kínálnak Magyarországon és milyet külföldön különböző nemzetek a saját boraikhoz.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.

Kihajózik a Balatoni Kör

Rendhagyó helyszínre talált a Balatoni KÖR által életre hívott télen-nyáron nyitva tartó Balatont hirdető 2018/2019-es Gasztropiknik. A rendezvénysorozat utolsó állomása stílusosan a Balaton közepe lesz, ahol a pompás élőzene kiséretében elfogyasztott finom ételek-italok mellett bemutatásra kerül a legújabb Kóstold körbe kiadvány is.

Villamossal szállíthatják házhoz az élelmiszert?

Az úgynevezett „utolsó mérföldek” mindenkinek feladják a leckét, aki házhoz szállítással foglalkozik. Frankfurtban ígéretes megoldásnak tűnik a villamosközlekedés bevonása a kiszállításba azzal együtt is, hogy pusztán a kötött pályára nem lehet alapozni.

Jó helyek a Dél-Balatonon

Bár rengeteg online felület ajánl utazási tippeket, mégis legszívesebben a helyiek tanácsát fogadjuk meg. Így sokszor olyan helyekre juthatunk el, egyedi élményeket szerezve, amelyekről az útikönyvek sem írnak.

Gluténmentes ételek az éttermekben?

Az élelmiszerekben még egy egészen kis mennyiségű glutén is gondot okoz a lisztérzékenységtől szenvedők számára, és az éttermek azok, ahol a legnehezebb elkerülni a glutén fogyasztását.

Egyre tudatosabban vásárolunk

Több felmérés azt mutatja, hogy a magyar vásárlók egyre tudatosabbak, sőt egyre inkább keresik a magyar termékeket - mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Nem segített a húsvét a tojástermelőkön

Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság csütörtökön.

Az összefogásnak köszönhetően lehetővé válik a kettős minőségű élelmiszerekkel szembeni fellépés

Több mint két éve került fókuszba a kettős minőségű élelmiszerek ügye, melyben az Agrárminisztérium határozottan kiállt a vásárlók mellet. Több vizsgálat is bizonyította a jelenség létezését, amelyet végül elismert az Európai Bizottság, és annak elnöke Jean-Claude Juncker is.

Indul a gombaszezon

Annak ellenére, hogy Magyarországon meglehetősen sok erdei gomba terem, rendkívül kevés az olyan étterem száma, amelyben kínálják is a terméket. Pedig a gombászásnak nagy hagyománya van itthon, és az általános fogyasztásban sem áll a legutolsó helyen az ország.

Új-Zélandon tojáshiány van, mivel átállnak a szabadtartásra

Az üzletláncok azon küzdenek, hogy a vásárlók egyre növekvő igényeit kielégítsék, miközben az ország tojótyúk állománya csökken.